Fotó: Schanda Tamás, Facebook
Hirdetés

A hétfői lapszámban megjelent interjúban Schanda Tamás azt hangoztatta: kiemelt céljuk, hogy a magyar egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, az intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataikat pedig szorosabbra fűzzék.

Úgy vélekedett: az egyetemre jelentkezők idei számából kiolvasható, hogy a fiatalok számára vonzóak a már most vagy hamarosan új rendben működő intézmények.

A tavalyinál tízezerrel többen jelentkeztek alap-, mester-, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre. A 101 844 jelentkező több mint 11 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Az államtitkár kijelentette, Magyarország sok tehetséges fiatallal és oktatóval büszkélkedhet, „viszont az látszott, hogy a lehetőségeik kiaknázása érdekében a felsőoktatási rendszer átalakítására, egyetemi modellváltásra van szükség”.

Korábban írtuk

„A modellváltással megemeljük az oktatás színvonalát, javítjuk a képzésekhez kapcsolódó infrastruktúrát. Ez a minőségváltozás hozzásegíti hazánkat ahhoz, hogy a régió tudásközpontjává váljon” – fogalmazott.

Szeptember 1-jétől teljesítményelvű finanszírozási rendszer lép életbe a felsőoktatásban. Ennek értelmében a kormány hosszú távú, 15-25 éves stratégiai megállapodásokat és 3-6 éves finanszírozási szerződéseket köt az intézményeket fenntartó alapítványokkal – közölte Schanda Tamás.

Nemzeti érdek, hogy a magyar felsőoktatás nemzetközi viszonylatban is minél sikeresebb legyen. Az országhatáron túlról nézve egyre vonzóbbak a magyarországi egyetemek, hiszen egyre több külföldi fiatal választása esik ezekre – emelte ki.

A munkaerőpiac mindennél jobban igényli a szakképzett munkaerőt, ehhez a középfokú oktatásnak is alkalmazkodnia kell. A kormányzati intézkedések nyomán a technikumok és szakképző iskolák ma már versenyképes tudást és valódi szakmai tapasztalatot adnak – jelentette ki, hozzátéve, hogy emelték a szakképzésben dolgozó mintegy 35 ezer oktató fizetését.

Az államtitkár arról is beszélt: folyamatos fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a magyar oktatás versenyképes tudást biztosítson, és megfelelően készítse fel a diákokat a jövő kihívásaira. Ennek fontos eleme a digitalizáció, amelyen évek óta dolgoznak – fűzte hozzá.