A hárítás mestere

Mint ismeretes, még májusban derült fény arra, hogy Karácsony Gergely főpolgármesternek nincs sem angol nyelvvizsgája, sem PhD-fokozata, holott korábbi életrajzaiban ezeket rendre feltüntette. A botrány kirobbanásakor azt nyilatkozta, azért nem sikerült megírnia doktori disszertációját, mert a PhD-képzés megkezdését követően aktív politikus lett, a két elfoglaltságot pedig nem tudta összeegyeztetni. Csakhogy ez a magyarázkodása erősen sántít, hiszen míg állítása szerint doktori tanulmányait 2007-ben kezdte, aktív politikussá csak 2010-től vált, amikor az LMP országgyűlési képviselője lett. Az már nem derült ki, hogy a kettő között eltelt három év miért nem volt elég megírni a doktori értekezését. Mint ahogy az sem, nyelvvizsga hiányában hogyan oktathatott egyetemi tanársegédként.

Múlt héten zárult le az Oktatási Hivatal (OH) ezzel kapcsolatos vizsgálata, amely 2004. január elsejétől ellenőrizte a Budapesti Corvinus Egyetem harminckét oktatójának jogviszonyát. Az OH szerint az ellenőrzés alá vont személyek közül csak Karácsony Gergely nem teljesítette a foglalkoztatásához szükséges feltételeket. Kiderült az is, hogy Karácsony Gergely tanársegédi kinevezése nem felelt meg az intézményi szabályzatnak, mert nem volt meg a feltételként előírt legalább egy C típusú nyelvvizsgája vagy ezzel egyenértékű államilag elismert oklevele sem. Adjunktusi kinevezése pedig azért volt jogszerűtlen, mert nem kezdte meg a doktorjelölti jogviszonyt. Ezzel hivatalossá vált, a baloldali előválasztás miniszterelnök-jelöltje 2004 és 2014 között jogszerűtlenül oktatott a Corvinus Egyetemen 2004-től tanársegédi, majd 2008-tól adjunktusi pozícióban. De hogyan fordulhatott elő, hogy az egyetemen oktatók közül egyedül neki nem kellett igazolnia nyelvvizsgáját?

Támadva védekezik

Nagyon egyszerű és kézenfekvő a magyarázat. Karácsony Gergely cége, a Social Report Bt. a Miniszterelnöki Hivatal koordinációs politikai államtitkárságával 2004 januárjától állt szerződésben, és politikai tanácsadásért havi 350 ezer forint plusz áfa díjazást kapott. A szerződéskötés után két hónappal Karácsony Gergely, mint már a Miniszterelnökség jól fizetett tanácsadója, jogszabálysértő módon oktatói állást szerzett a Corvinuson.

Talán nem véletlen, hogy az egyetem rektora ekkor az a Mészáros Tamás volt, aki a nyolcvanas évektől vezető tisztségeket töltött be, a Horn-kormány alatt, majd 2002 és 2006 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatósági elnöke volt, szoros kapcsolatban állt a Gyurcsány-kormányzattal. Karácsony Gergely cége egészen 2009-ig, Gyurcsány Ferenc bukásáig összesen 25 millió forint díjazásban részesült a baloldali kormánytól, a jelenlegi főpolgármester tehát már akkor is a balliberális holdudvar kedveltje volt. A Karácsony Gergellyel való kivételezés kísértetiesen emlékeztet arra a letűntnek hitt időszakra, amiről Mellár Tamás, a pécsi egyetem egykori oktatója mesélt, amikor is a nyolcvanas években a pártbizottságról odaszóltak neki, figyeljen oda egy bizonyos Gyurcsány Ferenc nevű hallgatóra.

„Látom, csatasorba állították a közigazgatást, hogy legyen muníció az ellenem folytatott lejáratáshoz, legyen mire elkölteni azt a napi 1,5 milliót. Egyet sajnálok, hogy a nagy lejárató akciójukkal, aminek én vagyok a célpontja, egyetemet, oktatókat, tanárokat vegzálnak” – lendült támadásba Karácsony Gergely közösségi oldalán, pedig pontosan tudja, hogy az OH egyetlen oktatót sem vegzált, még őt sem, csak a rendelkezésre álló dokumentumok alapján vizsgálódott. Később újságírói kérdésre már nem tagadta, hogy nyelvvizsga hiányában szabálytalanul oktatott a Corvinuson, de az ezzel kapcsolatos összes felelősséget az egyetem vezetésére hárította, és azzal takarózott, hogy a tanársegédi kinevezéssel semmilyen előnyt nem élvezett, hiszen csak nettó százezer forintot keresett. Viszont azzal már nem dicsekedett el, hogy az adjunktusi fizetése jóval magasabb lehetett. Arra a kérdésre, hogy azért kivételeztek-e vele, mert Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök tanácsadója volt, csak annyit mondott: „Hagyjuk már ezt a hülyeséget!”

Mégis tud angolul?

Egyszerre szánalmas és komikus, ahogyan a függetlennek mondott média az ügyben Karácsony Gergely mellé állt. Az Oktatási Hivatal vizsgálatának eredményéről még úgy-ahogy beszámolnak, de a hangsúlyt inkább a hazugságspirálba került főpolgármester magyarázkodásaira helyezik, kiemelve, hogy büszke az oktatóként eltöltött éveire. A HVG a hír kapcsán megjegyzi, „a kormánypropaganda hónapok óta támadja a miniszterelnök-jelöltként is induló főpolgármestert nyelvtudásának hiányosságai miatt”.

Érthető, hogy a nehéz helyzetbe került balliberális médiamunkások égi mannaként csaptak le arra, hogy Karácsony Gergely egy rendezvényen előre megírt beszédet angolul olvasott fel. Néhány szalagcím: „Angolul tartott beszédet Karácsony Gergely”; „15 perces beszédet mondott Karácsony angolul. – Tehát tud angolul”; „Megcsillantotta angoltudását Karácsony Gergely”. A függetlenségére oly kényes 24.hu is azt emeli ki, hogy angolul beszélt, ami „azért érdekes, mert a nyár elején a főpolgármester angoltudását illető kérdésekkel napi szinten foglalkozott a kormánysajtó. Hol arról írtak, hogy nincs nyelvvizsgája, hol arról, hogy nem tud angolul, hol pedig arról, hogy mennyibe kerül a tolmácsok alkalmazása az adófizetőknek.” Az örömittas tudósítások ékes bizonyítékát látják annak, hogy Karácsony Gergely mégis beszéli a nyelvet, tehát emiatt jogtalanul állítják pellengérre.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint Karácsony Gergelyre már a főpolgármesteri kabát is túl nagy, nemhogy a miniszterelnöki.

– Tevékenysége Zugló polgármestereként még a radar alatt maradt, főpolgármesterként azonban már jobban láthatóvá vált, így kiderült: vezetése alatt a főváros az elmúlt két évben nem előre, hanem visszafelé fejlődik, és ismét egy olyan szemetes, átgondolatlan felújítások miatti dugóktól terhes hajléktalantanya lesz, mint Demszky Gábor világvárosa volt. Karácsony Gergely teszetosza politikusi habitusát jól mutatja, hogy nem tudott élni az egyetem vezetésétől kapott haladék lehetőségével, így nem tette le a nyelvvizsgát, és nem fejezte be doktori képzését sem. A gyenge teljesítményt látványos kommunikáció és a felelősség áthárítása követi, mindenki más hibás, csak ő nem – mondta a Demokratának a politológus. Hozzátette, jól példázza a felelősség eltolását az is, ahogy a főváros a közlekedési káoszt indokolta.

A botrányok hatása

– Szerintük a belvárosi dugók az M0 autóút felújítása miatt alakultak ki, így a kormány a felelős. A körgyűrű iskolakezdéstől azonban ismét teljes szélességében járható, a fővárosi dugók viszont azóta is folyamatosak – hívta fel rá a figyelmet Kiszelly Zoltán.

Kérdésünkre, milyen hatással lehet a Karácsony Gergelyt érintő botránysorozat miniszterelnök-jelölti esélyeire, úgy felelt, hogy az ügyek egyértelműen éreztetik hatásukat, hiszen Karácsony Gergely az előválasztási kampányban a vártnál kevesebb aláírást gyűjtött össze. Ez szerinte azt valószínűsíti, hogy az előválasztáson alacsonyabb lesz a részvétel, inkább az ellenzéki törzsszavazók vesznek rajta részt, ami keresztülhúzná Karácsony Gergely számítását, hogy a közösségi média segítségével – hirdetési pénzt nem kímélve – a törzsszavazókon kívüli réteget is megszólítsa.

– Karácsony Gergely csakúgy, mint egyetemi oktatóként, főpolgármesterként is kapott egy lehetőséget, de nem tudott vele élni. Ahogy nem volt képes megszerezni a nyelvvizsgát és a doktori címet, úgy főpolgármesterként sem sikerült bizonyítania, hogy jobban tudná vezetni a fővárost, mint Tarlós István. Sőt, a 2010 előtti világ is visszatért a városházára, amikor a fővárosi cégekben feltűntek a Gyurcsány-korszak emberei, így az sem igaz, hogy tanultak volna a régi hibáikból – fejtette ki a politikai elemző.

Mindenesetre ne csodálkozzunk azon, ha Karácsony Gergely miniszterelnökként a 2010 előtti mélységbe löki vissza Magyarországot, akkor a felelősségét firtató kérdésre majd azt feleli, hogy nem ő a hibás, hanem azok, akik őt miniszterelnöknek megválasztották.