Hirdetés

Potápi Árpád János, aki a dombóvári választókerület megválasztott fideszes országgyűlési képviselője is, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján rendezett megemlékezésen hozzátette: a 12 éves nemzetegyesítés jól halad előre, a magyar nemzet itthon és a határon túl is úgy szavazott, hogy ezt a munkát folytatni kell.

Azt mondta, a Szlovákiában tavaly alakult Felvidéki Szövetség a magyar kormány stratégiai partnere.

„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy segítsük a szövetséget a közelgő megyei és országgyűlési választáson” – jelentette ki.

A Szent László parkban tartott rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a választáson a szlovákiai magyarság nem vehetett részt, mert a magyar állampolgárság felvételével elveszítenék a szlovák állampolgárságot. A határon túli magyarok közül regisztrált 456 ezer választó csaknem 70 százaléka küldte el levélszavazatát, nekik is köszönhető, hogy a Fidesz és a KDNP újra kormányt tud alakítani – jegyezte meg.

Korábban írtuk

Az államtitkár felidézte: a felvidéki magyarság szervezett kitelepítése 1947. április 12-én kezdődött, de az elűzetés már előbb, 1944 és 1945 fordulóján kezdetét vette.

A felvidékieknek erőszakos úton kellett elhagyniuk szülőföldjüket, az áttelepítés úgy zajlott, mint egy háborús cselekmény, kényszer alkalmazásával – fogalmazott.

A magyaroknak a béke nem jelentett mást – folytatta -, mint erőszakot, megaláztatást, jogfosztást, kényszermunkát, emberek százezreinek elhurcolását, áttelepítését.

Emlékeztetett arra is, hogy a felvidéki magyarok kitelepítésével kezdődött a dél-szlovákai magyar etnikai tömb megbontása, ami 1949-ig zajlott a magyarságot kollektív bűnösnek kimondó Benes-dekrétumok alapján.

 A szlovák földalap 2020-as jelentése megerősíti azt, hogy a dekrétumok azóta is hatályban vannak, több esetben erre hivatkozva sajátítottak ki földeket – húzta alá.

Forró Krisztián, a Felvidéki Szövetség elnöke köszöntőjében azt mondta, április 12. fájó emlék a felvidéki magyaroknak, akiknek tízezreit telepítették át Magyarországra. Hozzátette: amikor a kitelepítettek előtt fejet hajt, arra az 1800 völgységi németre is emlékezik, akit Bonyhádról és környékéről 1945 elejétől hurcoltak el a most lángokban álló Kelet-Ukrajnába, kényszermunkára.

„A kitelepítések borzalma összeköt minket, völgységi németeket és felvidéki magyarokat” – fogalmazott.

Azt mondta, a felvidéki magyarság talpra állt, azok, akik búcsút intettek a szülőföldjüket elhagyni kényszerülő, csaknem százezer magyarnak, megőrizték szüleik, nagyszüleik nyelvét. „Nekik köszönhető, hogy nyolc évtizeddel a magyarságot páriává tévő Benes-dekrétumok után a Felvidéken magyarul beszélünk, álmodunk és imádkozunk” – emelte ki.

A politikus megjegyezte: a szövetség első komoly próbája idén ősszel a szlovákiai önkormányzati választás lesz.

A megemlékezés résztvevői megkoszorúzták a parkban a Felvidékről kitelepített magyar családok emlékére 2019-ben a leszármazottak és dombóvári lakosok által állított kopjafát. Az emléknapon részt vettek a felvidéki Felsőszeliből érkezett diákok is.

A szlovák-magyar lakosságcsere-egyezményt 1946. február 27-én írták alá Budapesten. 1947. április 12-étől 1949. június 5-éig több mint 76 ezer embert telepítettek át Magyarországra. 1947-ben és 1948-ban Baranya megye 116 településére 2728 család, 10 736 fő, Somogy megye 46 településére 1027 család, 3678 fő, Tolna megye 57 településére 2051 család, 8049 fő érkezett.

A kitelepítettek főleg Felsőszeli, Hidaskürt, Kislég, Nagyabony, Deáki, Diószeg, Magyarsók, Nádszerg, Negyed, Érsekújvár, Izsa, Keszegfalva, Nagyfödémes, Nemeskajal, Pered településről származtak.

Az országgyűlés 2012. december 7-ei határozatával április 12-ét emléknappá nyilvánította, amikor „a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített mintegy százezres magyarságról” emlékeznek meg.