A határvédelemre költött pénz befektetés a jövőbe
A határvédelemre fordított pénz befektetés a jövőbe, mert megvédi a tagállamokat azoktól a jóval súlyosabb kiadásoktól, amelyeket számos nyugati országban az elhibázott migrációs politika következményeinek kezelésére fordítanak – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerdán, Budapesten.
Kovács István a jogi elemző intézet workshopján arról beszélt, hogy ezért az Európai Uniónak támogatnia kellene a határvédelmet, Magyarország pedig évek óta követeli is jogos kiadásainak megtérítését az EU-tól. Magyarország nincs egyedül ezzel az igényével – emelte ki.
Felidézte, a 2015-ös migrációs hullám idején még egyedül Magyarország képviselte azt az álláspontot, hogy a migrációs politika tagállami hatáskör, majd olyan jogi és fizikai határzárat létesített, amely példaként szolgálhat a többi országnak. Úgy fogalmazott: az idő bebizonyította, hogy a migrációs vitában Magyarországnak volt igaza.
A migrációs nyomás ugyan – részben az török-EU megállapodásnak köszönhetően – csendesedett, de soha nem szűnt meg, most pedig a lengyel-fehérorosz és a litván-fehérorosz határról olyan, példátlan képek érkeznek, hogy migránsok megtámadják egy EU-tagállam határát – közölte.
Azt mondta: példátlan nyomás nehezül újra az EU külső határaira, és ilyenkor erős fellépésre van szükség, még akkor is ha az ebben az unió nem segít.
Kovács István egyúttal hazugságnak nevezte azt, amit Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt a baloldallal együtt hangoztat, miszerint „nincs migrációs nyomás”.
Kitért arra, hogy már az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Manfred Weber is úgy véli, az EU-nak anyagi értelemben is ki kellene vennie a részét a határvédelemből. Úgy látja, ezért reális esély van arra, hogy az EU Magyarországnak ebből valamennyi pénzt megtérít, ugyanakkor arra is számít, hogy a Magyarországra a migrációs politikája miatt nehezedő jogi-politikai nyomás „ismét élesbe fordul”.
Kovács Attila, az intézet EU-s projektvezetője ismertette, hogy döntően 2015 óta az EU 17 tagállama mintegy ezer kilométer határvédelmi kerítést épített, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók Európába jutását. Mint jelezte, Magyarország mintegy 500 milliárd forintos határvédelmi kiadásaiból az Európai Bizottság határkerítésekre egyetlen fillért sem adott, csupán hatmilliárd forinttal támogatta a határvédelmi szervek „humánkapacitás-fejlesztését”, amit a politikai cinizmus eklatáns példájának minősített.
Lengyelország első körben 350 millió, Litvánia 36 millió eurót fordít határvédelemre – ismertette Kovács Attila, aki beszámolt arról is, az egyes nyugat-európai országok mennyit költöttek „az elhibázott 2015-ös migránspolitika” miatt az illegális bevándorlók társadalmi integrációjára.
Felsorolása szerint 2015 óta Dánia évente 4-5 milliárd, Svédország évente mintegy 6 milliárd eurót, Németország pedig évente 36 milliárd eurót fordít a migránsok társadalmi integrációra és nyelvi képzésére.
Emiatt – folytatta – évente minden dán háztartás 2000 euróval, minden svéd és német háztartás pedig 1300 és 1000 euróval lesz szegényebb. A csak a gyermeket nevelő háztartások esetében ez az összeg Németországban 1500, Dániában 3300 euróra nő – fűzte hozzá.
„Európának ebből a pénzből európai családpolitikát kellene támogatnia” – hangoztatta Kovács Attila, hozzátéve: az EU-nak és Brüsszelnek lenne választása, hogy a migránsok beengedése helyett az európai családokat támogassa.
Az EU-s projektvezető a többi között Márki-Zay Péter brüsszeli látogatásáról azt mondta: a baloldali miniszterelnök-jelölt szerdán mások mellett az Európai Parlamentben a migrációt leghangosabban támogató liberális és zöld frakció vezetőivel találkozik. Úgy vélte, Márki-Zay Péter Brüsszelből „vár és remél támogatást migrációpárti politikájához, amit később Magyarországon is folytatni szeretne”.
