A haza hűséges hősei

– Mit képviselt a Vitézi Rend eszmei előzményének tekinthető úgynevezett szegedi gondolat?

– Nem ideológia, inkább karakteresen ellenforradalmi attitűd, válasz a Károlyi Mihály-féle anarchiára és a Tanácsköztársaságra. A gróf Károlyi Gyula vezette szegedi ellenkormánnyal jelent meg 1919 nyarán, fokozatosan formálódott egészen 1921-ig, gróf Bethlen István kormányalakításáig, amikor egy konzervatív, a jobb- és baloldali szélsőségeket egyaránt elutasító rendszer született belőle.

– Ez az ellenforradalmi magatartás azonban nem jelentett visszatérést az 1918 előtti világhoz.

– A történelmi Magyarország politikai, közigazgatási berendezkedése a háborús vereség és a trianoni békediktátum miatt megsemmisült, nem lehetett ugyanonnan folytatni. Színre lépett egy új nemzedék, köztük rengeteg későbbi vitéz, akik lényegesen mást akartak, mint amit a Tiszák nevével fémjelzett korszak liberalizmusa képviselt. Helyet és szerepet követelt és kapott is az értelmiség, a klasszikus középosztály, mellette a tisztikar, köztük a tartalékosok. Közülük sokan a trianoni határokon túl születtek, és az idegen megszállás, majd a diktátum után nem volt maradásuk szülőföldjükön. Az új politikai helyzet mellett régi szociális kérdések is ismét terítékre kerültek. E kihívásokra válaszul született meg a Vitézi Rend.

– Ki lehetett vitéz, mik voltak az alapelvek?

– Ezeket épp egy szegedi vitéz foglalta össze tíz pontban 1933-ban. Nem sorolnám fel mindet, a lényeg, hogy egy konzervatív, keresztény, a magyar katonai hagyományokat, értékeket nagyra tartó, a polgári életben a család eszményéhez ragaszkodó, a trianoni békediktátumot elutasító, vagyis revizionista elit közösség jött létre olyan első világháborús hősökből, akiket a fronton tanúsított helytállásukért legénységi állományúak esetében I. osztályú Ezüst Vitézségi Éremmel, tisztek esetében Vaskorona Renddel tüntettek ki, és nem kompromittálták magukat az 1918–1919-es forradalmakban. E szabálytól esetenként eltértek, például ha valaki részt vett 1919-ben a szegedi ellenforradalmi mozgalomban, akkor alacsonyabb osztályú kitüntetés is elég volt a vitézzé avatáshoz. De ebben az esetben is hadi díszítménnyel, kardokkal ékített kitüntetések voltak szükségesek, vagyis a vitézek valóban a vérükkel szolgálták meg a címet.

– Milyen jogokkal, illetve kötelezettségekkel járt a vitézi cím?

– A kötelezettségek szigorúak voltak, elöljáróik folyamatosan ellenőrizték a vitézeket annak érdekében, hogy mindvégig méltóak maradjanak a címre. Volt rá példa, hogy valakit felfüggesztettek kifogásolható magatartásáért. Ha pedig bírósági büntetőeljárás indult egy vitéz ellen, akkor gyakran a jogerős ítéletet sem várták meg, hanem törölték a Vitézi Rendből. Kezdetben a vitézek telket kaphattak, de nem jutott minden igénylőnek, így később többek között azzal is segítették őket, hogy egyes állások betöltésénél többletértékűnek számított a vitézi cím.

– Mekkora területek voltak ezek?

– A legénységi telkek 10-15, a tisztiek 50-75 holdasak voltak. Hogy megértsük, egy hold nagyjából fél hektárnak felel meg. A vitézi telkek adományozásának fontos célja volt a földreform előmozdítása, annak biztosítása, hogy a hazához és a magyar eszményhez hű, bátor katonák és családjuk szociális biztonsága garantálható legyen. Sok, eredeti foglalkozására nézve gazdálkodó ember jutott így földhöz. Az ingyenes vitézi telkek alapjául szolgáló területet tehetős magánszemélyek vagy közösségek, például városok, községek ajánlották fel. Szeged városa is így tett, 225 holdat ajánlott fel ingyenes vitézi telekként, nagyobbrészt a ma már önálló településként létező Balástya és Csengele területén. Kérvényezhető volt saját telek vitézi telekké alakítása is, ez esetben is megelégedtek alacsonyabb osztályú kitüntetéssel. Később, látva a földéhséget, a földreform keretében az államtól vagy magánbirtokosoktól is lehetett pénzért vitézi telket váltani. Az 1938 után visszatért országrészekben telepes telkeket hoztak létre az ide a trianoni békediktátum után betelepített idegeneknek; mivel az utódállamok földreformja a magyarok kárára valósult meg, távozniuk kellett. Fontos, hogy a vitézi telek elidegeníthetetlen volt, a vitézi címmel együtt az elsőszülött fiú örökölhette. Őt várományosnak nevezték, 17 éves korában avathatták vitézzé. Rá ugyanazok a kötelezettségek vonatkoztak, mint az érdemszerző édesapára. Kivételes esetekben örökbe fogadott gyermek vagy leány esetén annak férje is szóba jöhetett, de utóbbinak fel kellett vennie az apósa családnevét. Utód hiányában, illetve méltatlanná válás esetén az államra szállt a vitézi telek.

– Hány tagja volt a Vitézi Rendnek?

– Saját jogon néhány százan voltak első körben, de az évről évre zajló avatásoknak köszönhetően számuk folyamatosan nőtt. A jogszerzőket és a várományosokat együtt számítva 26-27 ezer vitézről beszélhetünk 1945-ig.

– Miként alakult a Vitézi Rend sorsa?

– A vitézek egy része külföldre ment, de sokan itthon maradtak. A berendezkedő kommunista diktatúra, különösen ha értelmiségiekről volt szó, hátrányosan különböztette meg őket pusztán a vitézi cím miatt, sokszor gyermekeik továbbtanulását is akadályozták. A Vitézi Rend maga is emigrációba kényszerült, csak a rendszerváltozás után szerveződhetett újra itthon. Fájdalmas belháborúk, szakadások következtek be, tudomásom szerint jelenleg négy-öt szervezet is a Vitézi Rend örököseként tekint magára. Történészként 1945-nél lezártam a kutatásaimat, mint könyvszerző pedig azt tapasztaltam, hogy mindegyik szervezetben vannak olyanok, akik nyitottak a régi szegedi vitézek emlékének ápolására.

– Könyvében igen alaposan adatolta Szeged és környéke vitézeinek történetét. Mennyi munkába került ez?

– 2019 végén vágtam bele. Levéltári munkatársként sok olyan forráshoz hozzáfértem, amelyekből a szegedi vitézek polgári viszonyai, az első világháború előtti és utáni sorsuk is feltárul, így részletes képet kaphattam róluk. 752 saját jogú érdemszerző vitéz, valamint száz várományos neve és rövid portréja szerepel a kötetben, kitérve a vitézi címre jogosító háborús hőstettekre is.