Tényfeltáró írás jelent meg a Tűzfalcsoport blogoldalán arról, hogy a George Soros, illetve a Nyílt Társadalom Alapítványok által pénzelt Magyar Helsinki Bizottság szoros kapcsolatot ápol a Budapesti Ügyvédi Kamarával (BÜK) és a Magyar Ügyvédi Kamarával (MÜK). A kamarák hírleveleiből kiderül, hogy a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédeknek tart továbbképzést, és képviselőik a kamarák által szervezett szakmai konferenciákon szólalnak fel, ahol a kormány migránspolitikát bírálják.

Dr. Réti László, a BÜK elnöke kérdésünkre megerősítette a hírlevelek tartalmát és a Magyar Helsinki Bizottsággal való szoros kapcsolatot. Elmondta, minden olyan szakmai szervezettel készek együttműködni, amelynek tevékenysége az ügyvédséggel összefügg, vagy ügyvédi kérdésekkel kapcsolatos kutatásokat végez. Példaként hozta fel a Magyar Ügyvédnők Egyesületével, a Kisebbségi Jogvédő Intézettel vagy a Bethlen Gábor Alapítvánnyal való szakmai kapcsolatukat is, valamint megjegyezte, hogy 2006-2009 között a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal is együttműködtek.

– A Helsinki Bizottság a BRFK-val közösen kiváló empirikus kutatást készített a kirendelt védőkről, ami azért fontos, mert az ezzel kapcsolatos aktákat mi hiába kértük volna ki – fogalmazott Réti László, aki fontosnak tartja, hogy egyik esetben sem közpolitikai együttműködésről van szó. – Ha egy közpolitikai együttműködést egy szervezet szakmainak akar álcázni, attól mindig elzárkóztunk. A közpolitikai kérdésektől mindig távol tartottuk magunkat. Többször felkértek, hogy csatlakozzunk politikai tiltakozásokhoz, de ezeket mindig elhárítottuk.

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke szerint a Tűzfalcsoport blogbejegyzése „számtalan valótlan, kizárólag hangulatkeltésre alkalmas csúsztatást tartalmaz.” Kérdésünkre elmondta, a MÜK és az MHB között nincs szerződéses együttműködési megállapodás és egyéb kiemelt együttműködés sem. Hozzátette, a MÜK együttműködik minden olyan hatósággal, civil szervezettel, amelynek tevékenysége az ügyvédi működéshez, illetve az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódik.

– A Magyar Helsinki Bizottság munkájában döntő részben ügyvédek működnek közre, és mert az ügyvédi kamara minden bejegyzett ügyvéd vonatkozásában gyakorolja az ügyvédi törvényben írt jogokat és kötelezettségeket, az együttműködés ezen okból természetesnek tekinthető, de egyebekben semmilyen módon nem lépi túl a hasonló szervezetekkel való együttműködés kereteit. Az ügyvédi kamarának minden ilyen irányú kapcsolatfelvételt kezdeményező egyéb jogvédő szervezettel azonos elvi alapon álló kapcsolata van.

Kérdésünkre, miszerint miért tartották fontosnak, hogy a Bűnügyi Védői Konferencián a Magyar Helsinki Bizottság két ügyvédje is felszólaljon, bírálva a kormány migránspolitikáját, azt válaszolta, hogy a konferencia programjában nem szerepelt a Helsinki Bizottság ügyvédeinek felszólalása, ezért valótlanságot állít a Tűzfalcsoport azzal, hogy az MHB ügyvédei előadást tartottak volna a konferencián. Viszont hozzátette, a konferencia „hozzászólások” részében minden jelenlévő felszólalhatott és itt kerülhetett sor az ügyvédi minőségben jelenlévő kollégák felszólalására.

– A fentiekből következik, hogy szakmai szervezet képviseletében önálló előadást senki nem tartott, de minden jelenlévő ügyvédet megilletett a felszólalás joga, ahogy minden szakmai konferencián.

A Tűzfalcsoport írása arra is felhívta a figyelmet, hogy az MHB célul tűzte ki a kirendelt védői rendszer megváltoztatását. Kérdésünkre, hogy a MÜK egyetért-e az MHB ezzel kapcsolatos javaslataival, Dr. Bánáti János elmondta, az MHB adatokkal alátámasztott kutatásának az volt a végkicsengése, hogy visszaélésekre adhat alapot az a jogszabályi környezet, amely a kirendelő hatóság számára nemcsak azt biztosítja, hogy döntsön a kirendelés szükségességéről, de egyben meghatározza a büntetőeljárásban a védői jogokat gyakorló kirendelt ügyvéd személyét is.

– Mivel a kirendeléseket ellátó ügyvédek döntő többsége ugyancsak aggályokat fogalmazott meg a hatályos renddel kapcsolatban, ez közrehatott abban, hogy a Büntetőeljárási törvény kodifikációs eljárása keretében a jogalkotásért felelős Igazságügyi Minisztérium is elfogadta ezt a felvetést. Az Országgyűléshez beterjesztett és elfogadásra váró új Büntetőeljárási törvény a továbbiakban nem tenné lehetővé, hogy a kirendelt védő személyét a hatóság állapítsa meg. A kirendelést a területi ügyvédi kamarával kell közölni és egy automatikus rendszer fogja a védő személyét kiválasztani. Ez a rendszer egyértelműen biztosítja a kirendelések arányos elosztását és egyben megelőzheti a személyes összefonódásból eredő veszélyeket. Összességében tehát a Magyar Ügyvédi Kamara osztja a Kormány által elfogadott törvényi javaslatot.

Azt is megkérdeztük, az ügyvédhelyettesítő-rendszer internetes oldalán a Fővárosi Törvényszék, a MÜK és a BRFK mellett a Magyar Helsinki Bizottság miért van úgy feltüntetve, mint a rendszert hitelesítő szerv, Dr. Bánáti János azt válaszolta, az e-ümk-rendszer magán kezdeményezés, és nincs ismeretük arról, hogy e körben mi a feladata az MHB-nak.

Lass Gábor