A helytállás ideje

– Igazak a hírek, hogy önkéntes karanténban van?

– Igen. Nem fertőződtem meg, önszántamból minimalizálom a személyes kapcsolattartást a mások és saját egészségem védelmében. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) testületileg is támogatja a Maradj otthon! kampányt, ezért nyilvános szerepléseket, köztük személyes televíziós interjúkat nem vállalunk, egymással is online tartjuk a kapcsolatot.

– A MOK a járvány hazai megjelenésekor hangsúlyosan kérte a kormánytól az orvos-beteg találkozások csökkentését. Mi indokolta a lépést?

– Jelenleg minden ember-ember érintkezés magában hordozza a fertőzésrizikót, az egészségügyi ellátóintézmények pedig jellegükből adódóan akár gócpontjai is lehetnek a járványnak, a személyzet pont a veszélyeztetetteket, a krónikus betegségben szenvedőket fertőzheti meg. És ha nem sikerül megvédenünk az egészségügyi dolgozók egészségét, nem lesz, aki ellássa a betegeket a csoportos megbetegedési szakasz után várható tömeges fertőzési ciklusban.

– A tiszti főorvos márciusban bejelentette, hogy elhalasztják azokat a diagnosztikai és terápiás tevékenységeket, illetve műtéti beavatkozásokat, amelyek későbbi időpontra helyezése nem okoz állapotromlást. A híradások szerint a betegek főként az operációk elnapolása miatt aggódnak…

– Érthető, hogy az emberek továbbra is szeretnének hozzájutni a korábban megszokott ellátáshoz, de ahogy a miniszterelnök fogalmazott, ki kell lépnünk a komfortzónánkból, mert a járványveszély mindenkitől alkalmazkodást és áldozatot követel. Az egészségügynek most elsődleges célja az élet védelme, ezért kell az erőforrásokat, embert, gépet, eszközt a vírus elleni harcra koncentrálni. De meg kell oldani azt is, hogy ne csak a sürgősségi esetek, az infarktusos betegek, a törések legyenek ellátva, hanem minden olyan beteg, akinél az ellátás elmaradása állapotromlást vagy maradandó károsodást tud okozni. Erről szól a miniszteri utasítás. Ez a két prioritás együtt hatalmas feladat, és ebbe tényleg nem férnek bele a halasztható ellátások, mint például a szemlencse-beültetés, a mandula- vagy a csípőprotézis-műtét.

– Többen panaszkodtak, hogy a daganatos betegek operációit és terápiáit is elhalasztják. Hogyan lehetséges ez?

– Ennek nem lenne szabad bekövetkeznie, ellentétes a miniszter utasításával. És Kásler Miklós kérésére az Egészségügyi Szakmai Kollégium meghatározta a nem halasztható ellátások listáját.

– A járvány terjedését lassító szigorú magyar intézkedések tehát célravezetőbbek, mint például a svéd gyakorlat, amely szinte szabadjára engedi a vírust a skandináv országban?

– A svéd példa nagyon veszélyes, mert figyelmen kívül hagyja az egészségi dolgozók és a többi ember védelmét. A koronavírus-betegség jelenleg nem gyógyítható. A világ számos pontján folynak gyógyszerfejlesztési kutatások, mindig vannak új remények, a legfrissebb információk szerint például a tbc elleni oltás a veleszületett immunrendszer serkentése révén segíthet a Covid-19 megelőzésében, erre azonban pillanatnyilag nincsen nemzetközileg elfogadott tudományos bizonyíték. Ugyanakkor az egészségügyi rendszerek kapacitása az egész világon véges. Láthatjuk az olasz, spanyol, amerikai és angliai példákon keresztül, hogy a tömeges megbetegedések szakaszában még az átlagosnál jobban finanszírozott ellátórendszerekben sincs elég orvos, ápoló, betegágy, és lélegeztetőgépből is hiány van. Ezért fontos annak folyamatos hangoztatása, hogy a megelőzésben a fegyver a lakosság kezében van: mi tehetünk a legtöbbet azért, hogy ne terjedjen rohamosan a járvány, hogy ellaposodjon a fertőzési görbe, azaz ne omoljon kezelhetetlen mennyiségű beteg egyszerre a kórházakra. Ezzel az összbetegszám is csökkenthető, és aki idő nyer, életet nyer: megszülethet a védőoltás vagy a hatásos gyógyszer-kombináció.

– Hazánkban folyamatos a felkészülés, ezen belül az alapellátás átalakítása. Hogyan vizsgázik az új rendszer?

– Vadonatúj a helyzet, minden szereplőnek tanulnia kell. A 65 év feletti, veszélyeztetett korcsoportba tartozó kollégák ki vannak vonva a személyes találkozást igénylő ellátásból, távkonzultáció formájában érintkeznek a páciensekkel, de általában is csökkenteni kellett az orvos-beteg találkozásokat. Lendületet kapott a digitalizáció, jól működik az e-recept-felírás, és információim szerint hamarosan lehetőség lesz e-beutaló kitöltésére is. A betegfogadó helyeken elkülönítik a légzőszervi és az egyéb panaszokkal érkező betegeket. A fő probléma, hogy nehéz megfelelő védőfelszerelésről gondoskodni az országban működő több mint hatezer praxis és a fogászati alapellátás számára. A kamara küzd ezért, úgy a személyzet, mint a betegek védelmében.

– Az említett e-beutalóval nem nagyon van hová menni, mert a hazai járóbeteg-szakellátás néhány vidéki példától eltekintve szünetel, csakúgy mint a labor- és szűrővizsgálatok, illetve a fizioterápiás kezelések. Ezen a téren tehát vidéken jobb a helyzet?

– Sajnos ez ma valós probléma. A 65 év feletti orvosokat – nagyon helyesen – kivonták a közvetlen ellátásból, ám az önálló rendelőintézetekben ők adták a derékhadat. Ott jobb a helyzet, ahol a szakrendelés kórházi háttérrel működik, mert ott fiatalabb orvosokat lehet átcsoportosítani az ellátásból kivont nyugdíjas korúak helyére.

– Vagyis a járványügyi és a szakorvosi ellátás együttes biztosítására az idősödő szakemberállomány miatt korlátozott a lehetőség?

– Sajnos ez a helyzet. A nyugdíj mellett rendelő szakorvosokat szinte lehetetlen pótolni, de a járvány miatti rendkívüli veszélyeztetettségük okán a kormány helyesen tette, hogy visszahívta őket a szolgálatból, a fiatalabbakra pedig a járványkórházakban lehet nagyobb szükség.

– Megoldásként szóba jöhetne, hogy a 65 éven felüli szakorvosok a háziorvosokhoz hasonlóan telefonos konzultációt tartsanak, illetve lehetőségük legyen e-recept felírására is?

– A technikai feltételek adottak, az elmúlt évek felhőalapú informatikai fejlesztései lehetővé teszik a szak- és az alapellátás együttműködését, illetve a telefonos konzultáció is sok esetben megnyugtató a betegnek. Erre azonban még nincs ismert szervezeti modell. A kormány most az életvédelemre csoportosítja át az erőforrásokat, az elsődleges cél, hogy egyfajta alapellátás és a járványkórházak elérhetőek legyenek. A szakrendelések terén – akárcsak a nem fertőzött betegek nem halasztható kórházi ellátásban – a közeljövőben nyilvánvalóan szükség lesz átszervezésre. Az egyensúlyt nem könnyű megteremteni, de ellátatlanul a nem koronavírusos betegek sem maradhatnak.

– Megjósolható, hogy a vészhelyzet elmúltával rengeteg beteg jelenik majd meg a szakrendeléseken. Képes lesz kezelni a rendszer a rá nehezedő extra nyomást?

– Az egészséges arány helyreállításához a mostanitól eltérő ellátásszervezésre és finanszírozásra lesz majd szükség. A szakorvosi rendelők ugyanis az orvos-beteg találkozások után kapják a pénzt, a havi kezelések teljes költségtérítését azonban volumenkorláthoz köti az egészségbiztosító. A megszorítások feloldása megoldást jelenthet majd a problémára. Bár már ott tartanánk. De az jó és friss hír, hogy az intézmények a járvány időszakában nem maradnak bevétel nélkül, mert a járvány előtti utolsó háromhavi teljesítményarányos bevételük átlagát megkapják.

– Bírják-e a terhelést a sürgősségi osztályok?

– Nem tudjuk, mi lesz a tömeges megbetegedések időszakában, nem tudjuk, mekkora lesz a terhelés. Az azonban kijelenthető, hogy Magyarország idejében lépett mind a járványmegelőzés, mind a járványkórházak kialakítása terén. A feladat nem könnyű, mert a világjárvány miatt általánosak a beszerzési nehézségek, és nincsenek biztos minták, az egész világ most tanulja az új helyzethez való alkalmazkodást. A XXI. századi egészségügy a változáskövetés korszakát éli.

– Egy-két pengeváltást leszámítva úgy tűnik, hogy a MOK a rendkívüli helyzetben aktívabb viszonyt ápol a kormánnyal.

– Igyekszünk konzekvensen kivonulni a politikai csatározások mezejéről, és felelősségteljes szakmai tanácsokkal segíteni a védekezést. Mi a vírushoz, a kollégák helyzetéhez, a védőeszköz-ellátottsághoz, és nem a pártokhoz viszonyulunk. Ajánlásaink többsége a gyakorlatban már megvalósult, és nem csinálunk presztízs­kérdést abból, hogy az adott javaslatot ki hozta szóba először. Az a fontos, hogy ezek a döntések idejében megszülessenek. A döntés előkészítésben nem kapunk ugyan szerepet, de a kormánnyal történő együttműködést jelzi, hogy Pintér Sándor belügyminiszterrel már több alkalommal is sikerült konzultálni, és az Operatív Törzs is folyamatosan reflektál a javaslatainkra.

– Napirenden vannak a bértárgyalások az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az ágazati reprezentatív szakszervezetek között?

– A MOK a rendkívüli helyzetre való tekintettel a tárgyalások felfüggesztését kérte, hiszen nyilvánvaló, hogy a magyar gazdaságot sújtó válsághelyzetben nem lehet előre tervezni. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez most nem a követelések, hanem a helytállás időszaka. Ehhez a szolgálathoz most nagyon erős társadalmi támogatást kapunk. Örülünk annak, hogy a kormány a rendkívüli jogrend bevezetésének idejére külön hozzájárulással ismeri el az egészségügyi ágazatban dolgozók áldozatos munkáját, de reméljük, hogy a „békeidő” visszatérésével a megfelelő bérezéssel is kifejezi köszönetét az egészségügyi dolgozók áldozatvállalásáért.