Egymásnak adják a kilincset a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. tisztségviselői a budakalászi Polgármesteri Hivatalban. Egyeztetés egyeztetést követ, telefonok tucatjai, e-mailek egész sora jelzi az évekkel ezelőtt kezdődött, ám csupán az utóbbi időben felgyorsult tárgyalássorozat jelentőségét.

A nagy loholás a kormányzati szervek részéről korántsem a véletlen műve: a tervek szerint szeptember 30-án átadják a Megyeri hidat, ám a szalagvágást könnyen meghiúsíthatja a környező települések jogos önvédelmi reflexei vezérelte ellenállása. Szigetmonostor és elsősorban Budakalász önkormányzata úgy ítéli meg: a híd megépülésével párhuzamosan megvalósítani ígért rengeteg állami beruházás maradt el, így lakosaik védelmében kénytelenek álláspontjuk mellett a végsőkig kitartani, és nem járulnak hozzá a Megyeri híd forgalomba helyezéséhez.

Körbe, körbe, karikába

Főképp Budakalász néz igen súlyos probléma elé: a tízezres lélekszámú közösség által lakott településre a Megyeri híd átadását követően az M0-s autóút forgalma zúdul anélkül, hogy az állami szervek bármilyen forgalomtechnikai intézkedést foganatosítottak volna az egy évszázaddal korábbi forgalomra méretezett állami tulajdonú kalászi úthálózaton.

– Az M0-s körgyűrű északi szektorának, vagyis az új 2-es és 11-es főutak összekötő szakaszának építése kapcsán számtalanszor megfogalmaztuk, hogy a majdani Duna-híd forgalomba helyezésével egyidejűleg a Budakalász és Üröm közötti szakasz kialakítására is sort kell keríteni – mondja Parlagi Endre, Budakalász polgármestere. – Ez jelenti ugyanis a 10-es és a 11-es főutak összekötését. A Környezetvédelmi Felügyelőség is ezzel a feltétellel járult hozzá az északi szektor építéséhez. Az összekötő út elmaradása esetére azt szerettük volna elérni, hogy a Budakalászt elkerülő utat, amelyet 1985-ben megterveztek, az állam megépítse. Egyik beruházásból sem lett semmi, holott a Kóka János vezette minisztérium kötelezte magát a megvalósításukra.

Az idevágó dokumentumok tanúsága alapján a budakalászi önkormányzat, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve a Nemzeti Autópálya Részvénytársaság (a híd építtetője) között hosszú tárgyalássorozat eredményeképpen 2005 októberében jött létre aláírt megállapodás. A Kóka János akkori SZDSZ-es miniszter aláírásával ellátott szerződés szerint a Budakalászt elkerülő út megvalósul az M0-s út északi szektorának megépüléséig, 2008 szeptember végéig. Ennek elmaradása esetére a felek úgy állapodtak meg, hogy a Kóka-féle minisztérium az elkerülő út elkészültéig minden évben nettó 200 millió forint összegben finanszíroz munkálatokat Budakalászon. A megállapodás szerint a támogatás célhoz kötött: útépítésre, -korszerűsítésre, -karbantartásra, illetve a Megyeri híd építése során keletkezett negatív környezeti hatások megszüntetésére kell fordítani. Ez a megállapodás a felek között most is érvényben van, joghatályos, azaz adott esetben teljesítése jogi úton kikényszeríthető.

A fenti megállapodáson túlmenően Budakalász Önkormányzata birtokában van egy Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester, valamint párttársa, Dióssy László, a közlekedési tárca egykori államtitkára által is aláírt emlékeztető, amely szerint ha a Megyeri híd forgalomba helyezéséig (ez idén szeptember 30-án megtörténik) az elkerülő út nem épül meg, a híd átadásával egyidejűleg Budakalász 200 millió Ft + áfa összegű közlekedési beruházásra jogosult.

Mindez azt jelenti, hogy a jelenleg érvényben lévő szerződések és nyilatkozatok alapján Budakalászt már most megilleti egyszeri nettó kétszázmillió forintos közlekedésbiztonsági beruházás amiatt, mert az elkerülő út a híd átadásáig nem valósult meg. Attól az időponttól pedig, amikor a Megyeri hidat a forgalomnak átadják, vagyis 2008. szeptember 30-tól az elkerülő út megépüléséig minden évben nettó kétszázmillió jár a településnek a jelentősen megemelkedő átmenő forgalom miatti veszélyeztetett státuszából adódóan, amelyet az állam – ígéreteit többszörösen megszegve – nem hárított el. Mivel a Budakalászt elkerülő szakasznak még engedélyes tervei sincsenek, könnyen belátható, hogy a veszélyhelyzet kezelésére szolgáló, évenként járó kétszázmillió forint várhatóan több esztendőn át megilleti majd a jelenleg a várossá válás gondolatával foglalkozó nagyközséget.

Híd a semmibe

A Demszky–Dióssy-tandem által szignált emlékeztetőben foglalt kötelezettségek megszegése miatt – látván, hogy az elkerülő útból a híd átadásáig semmi sem lesz – Budakalász Önkormányzata tavaly pert indított a Közlekedési Minisztérium ellen.

– A per jogi alapja a veszélyeztetés – magyarázza Parlagi Endre polgármester –, amely a budakalászi lakosságot éri amiatt, hogy az M0-s forgalmát hatékony védőintézkedések nélkül ráeresztik a településre.

A veszélyforrást a polgári törvénykönyv szerint a veszélyeztetőnek kell megszüntetnie. A veszélyeztetés tényét az állam most tagadja, holott korábban szükségesnek ítélve írásbeli garanciát vállalt az elkerülő út megépítésére, ennek hiányában pedig a Megyeri híd forgalomba helyezéséig 200 milliós forgalomtechnikai beruházás elvégzésére ott, ahol az önkormányzat ezt javasolja. Budakalász vezetése a beruházási igényeket többször megküldte a Közlekedési Minisztériumnak, ám ezekből a mai napig egyetlen kormányzati vállalás sem teljesült.

– A helyszín megtekintése során jól látható, hogy a Megyeri hídról érkező forgalom a Cora-áruház előtti körforgalomba csatlakozik be. Könnyen elképzelhető, mekkora torlódások és milyen súlyos fokú balesetveszély forrása lehet a semmibe vezető híd – mondja a faluvezető.

A hídról leevickélő forgalom pedig a csomópontot elhagyva rögtön Budakalászra érkezik be, s ez közlekedési káoszt eredményezhet az egy évszázaddal ezelőttire méretezett és azóta nem fejlesztett belterületi úthálózaton.

Utak nélkül

A Megyeri híd forgalomba helyezéséhez Budakalász önkormányzatának és építési szakhatóságának is hozzá kell járulnia. Ezt a település helyhatósága megtagadta, mert az állam a Budakalásznak tett vállalásait nem teljesítette. Az építési hatóság is elutasító döntést hozott a híddal kapcsolatban, mert a kivitelező számos, a környezetvédelmi hatóságok által tett kikötést elmulasztott végrehajtani. Nyilvánvaló tény azonban, kellemetlen dolog a kormánypárt képviselőjének úgy átvágni a szalagot a híd avató ünnepségén, hogy a forgalomba helyezés jogilag tilos. Ez a körülmény visszaszáll arra, aki a hidat a kamerák és a villogó vakuk kereszttüzében átadja. Itt pedig egy 62 milliárd forintos beruházásról van szó…

A Gyurcsány-kormány egy héttel a hídavatás előtt kapott észbe. A kabinet 1062/2008 sorszámú, szeptember 28-án kelt határozatában feladatul szabta Szabó Pál közlekedési miniszternek a Budakalásszal meglévő per lezárását, valamint az elkerülő út megépítésére vonatkozó megállapodás azonnali előkészítését. A kormánydöntés szorgalmazza a 10-es és 11-es főutak közti szakasz megépítését, ugyanakkor kérdéses, hogy a 2009-es költségvetésben biztosítva lesz-e a feladatok időarányos teljesítésére szolgáló pénzügyi fedezet.

– A kormány részéről valóban súlyos mulasztás történt – fogalmazza meg álláspontját Budakalász első embere. – A magunk részéről nagyra értékeljük Csepi Lajos államtitkár igyekezetét, ugyanakkor ebben a kérdésben sajnálatosan semmi nem pótolja azt a mulasztást, hogy a Budakalászt elkerülő utat három éve építeni kellene – vonja meg a tárgyalások mérlegét Parlagi Endre.

A közlekedési tárca és az önkormányzat egy új szerződésben szeretné összefésülni a korábbi megállapodásokban rögzített vállalásokat és le kívánja zárni a jogvitákat. A kontraktus önkormányzat által szövegezett tervezete a Megyeri híd átadásától kezdődően, idén októbertől egyéves tárgyidőszakonként, az elkerülő út forgalomba helyezéséig immáron nettó 250 millió forint összeget garantálna Budakalász számára. Az első évben az önkormányzat által megjelölt műszaki tartalom alapján a minisztérium bonyolítaná le a közbeszerzési eljárást, és végeztetne forgalomtechnikai beruházásokat a nagyközség útjain. Az ezt követő időszakokban viszont – a tervezet szerint – az önkormányzat kezében van mind a közbeszerzés kiírása, mind a kivitelező kiválasztása.

– Nem szeretnénk autópályaárakon utakat építeni – adja meg a szerződési kikötés magyarázatát Parlagi Endre polgármester. – Jobb, ha a szükséges eljárásokat mi magunk bonyolítjuk le, a munkálatok elvégzésére pedig a minisztérium pénzügyi garanciát ad, mindez nagyobb mozgásteret jelent számunkra. Az elképzelések szerint a jelenleg állami tulajdonú kalászi utak 2009 őszén már átkerülnek önkormányzati tulajdonba és kezelésbe, azaz a forgalomtechnikai szabályozást hamarabb meg lehet valósítani rajtuk, így csökkentve a településre nehezedő terhelést.

A kormány az M0-s ügyében hozott határozatának azonban üres ígéretekkel nehezebb lesz érvényt szerezni, mint azt a kabinetben gondolták. A híd átadása előtt négy nappal, lapzártánk idején érkezett a minisztérium válasza. Csepi Lajos államtitkár az új megállapodás-tervezet teljesítését lehetetlennek tartja. Mint Parlagi Endre polgármesterhez címzett levelében fogalmaz, „a tervezet visszatér azokhoz a rendelkezésekhez, amelyek teljesítése lehetetlen az állami forrásokat felhasználó minisztérium számára. A településen végrehajtandó beruházások kiválasztásában meghatározó szerepet tudunk Önöknek biztosítani, a közbeszerzésekben a bírálóbizottsági tagsággal az eljárás lefolyásába tekinthetnek be, azonban a források elköltésére szolgáló közbeszerzési eljárások lebonyolítását nem ajánlhatjuk fel Önöknek. Bankgarancia vállalására nincs felhatalmazásunk, annak megszerzése nem jöhet szóba.” Az államtitkár indítványozza a minisztérium ellen indított per visszavonását, valamint a Budakalász érdekeit rögzítő, korábban kötött szerződés és az ezekhez kapcsolódó nyilatkozatok visszaható hatályú megszüntetését.

– Amennyiben a közlekedési tárca erre a javaslatunkra nemet mond, úgy Budakalász továbbra sem járul hozzá a híd átadásához, folytatódik a köztünk meglévő per, és hatályában fennmarad a Kóka János által 2005-ben aláírt megállapodás, annak minden következményével – elemzi a lehetséges forgatókönyveket Parlagi Endre polgármester.

Budakalász áldozatot hoz azért, hogy a hídon a forgalom megindulhasson, így joggal várja el, hogy az itt élők érdekében az állam is tegye meg a maga áldozatvállalását.

Udvarhelyi István