A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz fordult közérdekű bejelentéssel Tényi István, mivel álláspontja szerint a Vig Mór-féle számlagyár ügyében folyamatban levő büntetőeljárás nyilvánosságra került részletei alapján további súlyos bűncselekmények is megvalósulhattak. Többek közt vesztegetés, sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja is felmerülhet a Lánchíd felújítása kapcsán.

Hirdetés

„Kérem, szíveskedjenek ellenőrzést lefolytatni a Lánchíd felújítása, illetve a felújítás során történt közpénzfelhasználás vonatkozásában”

– fogalmaz a KEHI-nak írt levelében Tényi.

Tovább dagadt a büntetőügy

Az elmúlt napokban tovább dagadt az Amnesty International Magyarország igazgatójának testvére körüli büntetőügy, amely mára összefonódni látszik a túlárazott Lánchíd-felújítással is. Az Origo emlékeztet, Vig Dávid testvérét, Vig Mórt november végén vették őrizetbe különösen jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanújával. A NAV nyomozói egy olyan számlagyárra bukkantak, amely több százmillió forint értékben bocsátott ki fiktív számlákat, kifejezetten adóelkerülési célzattal. Összesen 16 helyszínen tartottak házkutatást, többek közt az A-Híd Zrt.-nél, amely a Lánchíd felújítását végezte.

A Lánchíd felújításának költségei már a Városháza-gate ügyben szóba kerültek. 2021 júniusában a Városháza-gate kulcsfigurája és beszélgetőtársa a lehetséges baloldali pénzforrásokról beszéltek. Az üzletember úgy fogalmazott:

„El vannak foglalva ezzel a Lánchíd meg Blaha Lujza tér, meg ezek körüli fosztogatással meg osztogatással stb., stb.”

A Magyar Nemzet által megszerzett hangfelvételeken a beszélgetőpartner meglepődve kérdezett vissza, hogy „ebből ki lehet venni pénzt?”, mire Bajnai Gordon volt harcostársa azt mondja, hogy a Lánchíd felújításból úgy lehet pénzt kivenni, hogy „5 milliárddal megdrágult és kisebb lett a tartalma.”

Vesztegetés, hűtlen kezelés, sikkasztás

2018-as kormányhatározatban a kormányzat a Lánchíd felújításához 6 milliárd forint támogatást nyújtott, melyhez a kormány és Budapest Főváros Önkormányzata között támogatási szerződés jött létre. A fentieken túlmenően a Fővárosi Önkormányzat a további forrásokat több mint 20 milliárd forint összegű beruházási hitelből biztosította, melyhez a kormány előzetes hozzájárulására is szükség volt.

„A közpénzek felhasználásával, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, annak megóvása, valamint a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló ellenőrzés, ezen belül a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzése a 355/2011 kormányrendelet alapján a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozik, ezért fordultam hozzájuk a sajtóban megjelent hírek alapján a Vig Mór féle büntetőügy és a Lánchíd felújítás között feltételezhető összefüggések kapcsán”

– mondta a PestiSrácok.hu-nak Tényi István.

Korábban írtuk

Hozzátette, hogy a hírek szerint a költségvetési csalással – fiktív számlák kibocsátásával – gyanúsított Vig Mór cégéhez, a Sunstrike Hungary Kft.-nek 1,4 milliárd forintot utalt át az A-Híd Zrt., amely összegek jelentős részét – 900 millió forintot – tovább utaltak magán, illetve ügyvédi letéti számlákra 2020 novembere és 2022 júliusa között. Az összegeket végül készpénzben vette fel Vig Mór a bankszámlákról.

„A fenti bűncselekményen kívül véleményem szerint felmerülhet további visszaélések, bűncselekmények – vesztegetés, hűtlen kezelés, sikkasztás – gyanúja is a közpénzből finanszírozott beruházáshoz kapcsolódóan”

– húzta alá Tényi István. A volt képviselő, jogász azt kérte a KEHI-től, hogy folytassanak ellenőrzést a Lánchíd felújítása, illetve a felújítás során történt közpénzfelhasználás vonatkozásában, különös tekintettel a Vig Mórhoz köthető ügyletekre.

A híd felújítására még Tarlós István főpolgármestersége idején írtak ki pályázatot

A híd felújítására még Tarlós István főpolgármestersége idején írtak ki pályázatot, amit 2019 szeptemberében az A-Híd nyert meg. Az önkormányzati választásokon győztes Karácsony Gergelyék azonban utóbb új közbeszerzési eljárást indítottak, de a győztes ekkor is az A-Híd lett. Az ajánlatuk viszont már csak a Lánchíd felújítására vonatkozott, ugyanakkor a korábbinál ötmilliárd forinttal magasabb összeggel, 26,7 milliárd forinttal. A 23 százalékos áremelkedés mellett megváltoztak más, fontos szerződéses feltételek is: a Tarlós alatt lezárt tenderhez képest majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra emelték a kivitelezőnek járó előleget, miközben a céget terhelő kötbért megfelezték.

Az Origo cikkében az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botrányára is emlékeztet.

2022 augusztusában Márki-Zay Péter, az ellenzék bukott miniszterelnök-jelöltje elszólta magát, és kiderült, hogy az általa alapított MMM még júniusban, jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni a kampány utolsó számláit. Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már három-négy nagyobb tételt.

Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid volt.

2022. november 17-én látott napvilágot az a részjelentés, ami bizonyította, hogy nagyságrendileg hárommilliárd forintot kaphatott a baloldal az Egyesült Államokból. Azonban 2023. január 25-én világossá vált, hogy még ennél is nagyobb összeg érkezett a máig ismeretlen végső támogatói körtől.

Tavaly júniusban aztán újabb elemekkel bővült a botrány: a Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozta a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban.

A dátumból az is kiderül, hogy a befizetések bőven az előválasztási és az országgyűlési kampány után is folytatódtak, így kérdés, hogy valójában kiktől érkeztek és kikhez kerültek a beérkezett százmilliók.

Karácsony Gergely a botrány kirobbanása után különböző magyarázatokkal állt elő, előbb megpróbálta elviccelni a dolgot, aztán saját magának többször ellentmondva összevissza beszélt, de az még mindig nem derült ki, hogy honnan lett a több százmilliós támogatás.

Később pénzmosás miatt is vizsgálatot indított a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Karácsony Gergely fémjelezte 99 Mozgalom zavaros finanszírozása ügyében. Az adóhatóság ezt a szálat a 2023 júliusában – költségvetési csalás gyanújával – elrendelt nyomozásban vizsgálja. A mozgalom számlájára érkezett, ötszázmillió forintot is meghaladó, jórészt külföldi pénzekkel kapcsolatban az OTP is a hatósághoz fordult, a feljelentésükben pedig súlyos megállapításokat fogalmaztak meg.

A teljes cikket az Origo oldalán olvashatják.