A hit tisztasága fontosabb volt a politikánál
A dunai barokknak is nevezett bajor katolikus közeg, ez a hozzánk is közel álló kultúrkatolicizmus, a család határozott náciellenessége, Szent Ágoston gondolkodása és teológiaprofesszori tanári tapasztalatai formálták Joseph Ratzingert. A későbbi XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinaton szembenálló neoskolasztikus indíttatású antimodernista tábor és a német-francia újteológiai nemzedék közül az utóbbi csoportosuláshoz tartozott, 1968-ban azonban, az akkortájt Európát végigdúló baloldali lázongások és az egyetemi vitakultúrát erőszakba fullasztó baloldali fellépés nyomán konzervatív teológussá vált, a '68-as események nyomán elterjedt világnézetet pedig a relativizmus diktatúrájánajk tekintette – derült ki a Szent István Intézet vezető kutatójának előadásából.
Nádor Koppány Zsombor római katolikus teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem – Károli Interdiszciplináris Akadémia műhelyvezetője a Külgazdasági és Külügyi Intézet XVI. Benedek pápa: teológusként a világpolitikában című beszélgetésén Baranyi Tamás Péter, a KKI stratégiai igazgatóhelyettese kérdésére azt is elmondta, hogy a 2005-ben megválasztott, 2013-ban lemondott és tavaly év végén elhunyt pápa munkásságát 3 enciklika, valamint közel 100 könyv és tanulmány fémjelzi, ugyanakkor nincs főműve. Ennek oka, hogy bár kétszer is elhárította a felkérést, végül II. János Pál pápa hívására mégis elvállalta a Hittani Kongregáció vezetését. Ez viszont azzal járt, hogy elmélyült teológiaprofesszori munkásságát nem tudta folytatni. Emiatt többször kérte felmentését a vatikáni szolgálat alól, II. János Pál azonban nem teljesítette.
XVI. Benedek pápaként a Vatikán államfője, tehát világpolitikai szereplő is volt, ám ebbéli minőségében is teológiai megfontolások határozták meg döntéseit, amelyek időnként eltértek a diplomáciai szempontoktól – elemezte az elhunyt Szentatya pontifikátusát Odrobina László. A KKI vezető kutatója, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára, megbízott rektor felidézte, hogy XVI. Benedek pápa teológiai indoklással magyarázta meg A názáreti Jézus című könyvében a II. Vatikáni Zsinatnak a zsidóságnak Jézus keresztre feszítése miatti kollektív felelősségét eltörlő határozatát, ami után intenzívebbé váltak a Vatikán és Izrael kapcsolatai.
Ugyanakkor – tette hozzá Nádor Koppány Zsombor – XVI. Benedek a katolikusok között máig vitákat kiváltó zsinat kapcsán mindig hangsúlyozta a tanítás folytonosságát. Ennek köszönhetően nyitott újra teret a zsinat előtt 500 évig fennállt úgynevezett tridenti rítusú liturgiának.
Odrobina László felidézte, hogy a tradicionalista katolikusok felé tett gesztusként 2009-ben feloldotta a II. Vatikáni Zsinat konzervatív táborának vezéralakja, Marcel Lefebvre érsek által 1970-ben alapított Szent X. Piusz Papi Testvérület négy, pápai engedély nélkül fölszentelt püspökének II. János Pál által elrendelt kiközösítését. Emögött is teológiai megfontolások húzódtak meg, ám politikai botrány kerekedett, amikor a visszafogadottak egyike, Richard Williamson brit püspök holokauszttagadásként értelmezett kijelentéseket tett egy interjúban.
Igaz, a kiközösítés feloldásakor az interjú még nem jelent meg – mondta Nádor Koppány Zsombor, hozzátéve, hogy az interneten ugyanakkor kiszivárogtak annak részletei. XVI. Benedek pápa ennek hatására hozta létre Twitter-fiókját, a 636-ban elhunyt Sevillai Szent Izidort pedig annak védőszentjének nyilvánította.
Odrobina László felidézte, hogy XVI. Benedek pápa rítusuk megtartása mellett visszafogadta azokat az anglikánokat, akik a mindenkori brit uralkodó fősége alatt álló anglikán felekezet liberalizálódása, például nők pappá szentelése miatt elfordultak az anglikánoktól. 2010-ben pedig Angliában, noha ez püspökök tisztsége szokott lenni, személyesen avatta boldoggá az anglikán hitről katolizált XIX. századi püspököt, John Henry Newmant. (Akit egyébként Ferenc pápa 2019-ben szentté avatott.) Ezt a brit diplomácia rossz néven vette.
XVI. Benedek pápa pontifikátusában tehát mindvégig a teológiai megfontolások érvényesültek, időnként felülírva a diplomáciai szempontokat – foglalható össze a néhai Szentatya pápaságát elemző beszélgetés lényege.
