Elutasította a szoborra kiadott fennmaradási engedélyt Forgács Imre, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője, aki egyúttal Oszvári Istvánt, a budapesti IX. kerület jegyzőjét jelölte ki a korábbi bírósági döntés végrehajtására, aki rögtön meglepő agresszivitással közölte, végre fogja hajttatni az ítéletet, ha kell, karhatalmi erővel távolíttatja el a szobrot. Forgács Imre szerint a szoborra legutóbb fennmaradási engedélyt kiadó Deák Ferenc I. kerületi jegyző szembehelyezkedett a korábbi bírósági döntéssel és nem döntött elfogulatlanul.

Mint ismert, a 2005-ben avatott turulszobrot annak idején úgy állította a Hegyvidéki Önkormányzat, hogy a talapzatára megvolt az építési engedély, a szobrot magát jóváhagyta a művészeti zsűri, csupán a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek döntése – az engedélyezett talapzatra rá lehet tenni az engedélyezett műalkotást – hiányzott. Mindebből hosszadalmas jogi huzavona következett, míg olyan bírósági ítéletet született, amely szerint a szobrot le kell bontani. Időközben azonban – már az idén – kompromisszum alakult ki az ügyben. A XII. kerület vállalta, hogy állít egy olyan emlékművet, amellyel a II. világháború polgári áldozatai előtt tiszteleg, míg a turul átminősül katonai emlékműnek. Az alakuló megegyezés jeleként a közgyűlés jóváhagyta az új emlékmű felállítását és törölte a korábbi, turult tiltó döntést. Ebben a fázisban kellett döntenie az ügyben kijelölt I. kerületi jegyzőnek a fennmaradási engedélyről. Deák Ferenc június végén úgy határozott, az engedélyt megadja, a hegyvidékre pedig 190 ezer forintos bírságot rótt ki, ezzel egyidejűleg elvi építési engedélyt adott ki az épülő polgári áldozatok emlékművére is.

– Április 30-án érkezett a fennmaradási engedély iránti kérelem a XII. kerületi önkormányzattól – mondta a Demokratának Deák Ferenc, aki visszautasítja a közigazgatási hivatal vezetőjének azon vádját, miszerint az engedély kiadásával szembement volna a bírósági ítélettel és elfogultan határozott volna. – Hatvan nap állt rendelkezésemre, hogy döntsek a fennmaradási kérelemről. Megvizsgáltam a bírósági ítéletet, illetve az azóta eltelt időszak eseményeit, és azt láttam, hogy minden fél a békés megegyezésre törekszik. A Fővárosi Közgyűlés a korábbi tiltó határozatait e témában hatályon kívül helyezte, majd elvi egyetértését fejezte ki a szoborállításokkal kapcsolatban; ezért adtam ki június végén a fennmaradási engedélyt, valamint a polgári áldozatok emlékművére az elvi építési engedélyt. A fennmaradásról szóló döntés ellen a mai napig sem érkezett semmilyen fellebbezés, a közigazgatási hivatal felügyeleti intézkedés keretében döntött.

A helyzet jogilag meglehetősen kusza, ugyanis a közigazgatási hivatalok működése a június végén hatályba lépett alkotmánybírósági döntés óta megszűnt, a kormányrendelettel létrehozott új hivataloknak pedig nincs jogszerűen kinevezett vezetőjük, így jogerős végzést sem hozhatnának. Több mint valószínű, hogy néhány hónapon belül ismét kiderül, a közigazgatási hivatalok továbbra is alkotmányellenesen működnek.

Minderre tekintettel a XII. kerület bírósághoz fordult.

– Megtámadjuk a döntést, és bízom benne, hogy nekünk ad igazat a bíróság. Azt ugyanakkor sajnálatosnak tartom, hogy míg mi szerettük volna békésen lezárni ezt az évek óta húzódó, a világháborús áldozatokhoz méltatlan vitát, Demszky Gábor és Forgács Imre szándékosan, továbbra is a feszültséget és a szükségtelen indulatot akarják fenntartani – mondta a Demokratának Váczi János, a hegyvidéki önkormányzat kabinetfőnöke.

Mi történhet ezután? Semmi. Mivel a kerület bírósághoz fordult és ennek halasztó hatálya van, a jogerős döntésig a törvények szerint nem bontható el a szobor. Ráadásul a hegyvidéki kerület képviselő-testülete helyi védettséget és változtatási tilalmat rendelt el a műalkotásra, amely már önmagában is megakadályozhatja a bontást. De ha bontanák is: mivel a talapzatra és magára a szoborra is van engedély, így legföljebb csak annyi történhet, hogy leemelik a szobrot a talapzatról és leteszik mellé a földre. Amit azonban akár rögtön vissza is tehetnek. Ez év január elsejéig ugyanis az ország bármely települése saját hatáskörben dönthetett szoborállításról, kivéve a fővárosi közgyűlés által elnyomott huszonhárom budapesti kerületet, amelyeknek a szokásos engedélyeken kívül a fővárosi képviselők politikai döntését is be kellett szerezni. Idén azonban változott a jogszabály. Most már hat méternél alacsonyabb szobrok esetén a budapesti kerületeknek is csak bejelentési kötelezettségük van. A turul magassága öt és fél méter. Vagyis ha a budapesti XII. kerületi önkormányzat egy daruval a turulszobrot leemeli a talapzatról, pár percig lengeti, majd szépen visszahelyezi, akkor ez új szoborállítást jelent, amelyet az elvakult balliberális hivatalnokok már nem tudnak megtámadni.

(bándy)