A honvédséget katonának kell vezetnie, nem politikusnak

Az elmúlt években a magyar gazdaság erősödésével a honvédelemre is több pénz jutott – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter az MTI-nek adott interjújában. Benkő Tibor elmondta, a szervezeti átalakítás után miniszterként irányítja a Magyar Honvédség Parancsnokságát, a vezetés a parancsnok feladata; a honvédséget katonának kell vezetnie, nem politikusnak.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Felidézte: a kormány határozatban vállalta, hogy évi 0,1 százalékos emeléssel Magyarország 2024-re eléri a 2 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetési szintet. A magyar gazdaság teljesítése nyomán viszont a tavalyra tervezett 1,07 százalékos arány végül 1,4 százalék lett. Így a miniszter szerint, ha a fejlődési ütem megmarad, előbb is teljesíteni tudják a GDP 2 százalékos arányát.

Kiemelte továbbá: a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program költségvetési háttere biztosított.

Benkő Tibor 8 éven keresztül volt vezérkari főnök az integráltan működő Honvédelmi Minisztériumban. Mint mondta, így együtt tud gondolkodni a katonával, amikor döntést kell hozni, és tudja, milyen nehézségekkel, kihívásokkal kell megküzdeni a katonai és milyenekkel a politikai vezetésnek. Kiemelte: a katonai vezetésnek pártpolitikától függetlennek kell lennie.

Magyarország biztonsága az első, ehhez felkészült és kiképzett katonákkal rendelkező, jól felszerelt, ütőképes, és korszerű fegyverzeti eszközökkel ellátott Magyar Honvédségre van szükség, ezt a célt szolgálják a fejlesztések – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez a következő fél évben a vezetést is átalakítják. A minisztérium feladata a feltételek – köztük az anyagi források – megteremtése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése lesz.

„Nem a politikai vezetés, hanem a katona mondja meg, milyen harcjárműre, repülőgépre van szükség” – emelte ki a miniszter, aki szerint az új vezetési struktúra nagy önállóságot, de egyben rendkívül nagy felelősséget is jelent a Magyar Honvédség parancsnokának.

Benkő Tibor azt is elmondta, 37 500 főben határozták meg a honvédség létszámkeretét, amelynek folyamatos feltöltését 2026-ig tervezik, a feladatok és az azokhoz szükséges létszámigény függvényében. Ilyen például, hogy Magyarország vállalta: 2023-ra egy közepes, 2028-ra egy nehéz dandárt ajánl fel a NATO kötelékébe. Ehhez a katonák mellett tüzéreszközök, harckocsik, légvédelmi eszközök, csapatszállító repülők, helikopterek is kellenek.       A miniszter elmondta, a légierő a technikai eszközeinek elöregedése, hiánya miatt a megszűnés határára került, ezért kezdték a haderőfejlesztést a légierő haderőnemmel. Az eddig bejelentett és megvalósult beszerzéseken túl a következő lépésben olyan rámpás repülőket vesznek, amelyek nehéz technikai eszközök szállítására, deszantolásra is alkalmasak. A honvédségnek viszont kevesebb embert is szállítania kell, ezért kisgépekre is szükség van. Az e célra beszerzett Falconok közül az egyik speciális, többcélú feladatra is alkalmas, amelynek katonai célú átalakítása zajlik. 

A helikopterflottába idén két új helikopter érkezik. A meglévő orosz gépek nagyjavításon estek át, így rendszerben tarthatók addig, amíg az új helikoptereket leszállítják Magyarországnak.

A légvédelem kapcsán elmondta, hogy az év első felében egy új rakétakomplexum-rendszer és az ahhoz tartozó rakéták beszerzését tervezik.

Benkő Tibor kiemelte: a szárazföldi haderőnemet is fejleszteni kell. Ehhez kapcsolódóan újjáélesztik a magyar hadiipart, amelynek keretében cseh licenc alapján, de a magyar igényeknek megfelelő fegyvereket állítanak elő. A kiskunfélegyházi üzemben idén megkezdődik a sorozatgyártás. Az itt készült fegyverekkel nemcsak a katonákat, hanem a társfegyveres szervezeteket is ellátják, az export mellett. Emellett a jövőben lőpor- és lőszergyártás indítását is tervezik Magyarországon.

A miniszter azt mondta, a területi elven szerveződő tartalékos rendszer kiépítése jó ütemben halad. Az önkéntes tartalékos katonák számát 8 ezerről – a következő tíz év alatt 20 ezerre kívánják növelni. Két területvédelmi ezredet alakítottak meg, a járásokban kialakítandó századok feltöltése folyamatos.

Kitért arra, a honvédség utánpótlásának biztosítása, a fiatalok megszólítása kiemelt céljuk. Ezért oktatják a honvédelmi ismereteket, különböző ösztöndíjrendszereket működtetnek, sikerrel működik a kadétképzés, és bővítik a katonai középiskolai és kollégiumi hálózatot. Jelenleg Debrecenben működik honvédségi középiskola, de hamarosan megkezdődik a hódmezővásárhelyi intézmény építése.

Szólt arról is, hogy tavaly 47 honvédelmi táborban mintegy 1500 fiatal vett részt, idén már 72 tábort terveznek, ahol csaknem 2200 fiatal táborozhat majd.

Benkő Tibor azt mondta, a honvédség mérlege pozitív: több fiatal jelentkezik katonának, mint amennyi távozik. Egyre többen vannak, de ezt az arányt növelni kell – hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez igyekeznek vonzóbbá tenni a honvédséget, egyrészt új technikai eszközökkel, korszerű felszereléssel, másrészt kiszámítható életpályával. A honvédségi életpályamodellben olyan juttatási rendszert kínálnak, amelyben az illetményen felül számos támogatás – például nevelési, iskolakezdési – is van – közölte.

Mint megjegyezte, 2002 óta először 2015-ben volt bérfejlesztés a honvédségnél. Felidézte: bár „13 év koplalás után mindenki vágyott az illetményemelésre”, mégis azt kezdeményezte, hogy első lépésben az alacsonyabb rendfokozatú katonák kapjanak nagyobb arányú emelést, sokan közülük ugyanis megélhetési nehézségekkel küzdöttek. A most januári, átlagosan 5 százalékos emelés viszont már mindenkit érintett.

2015 és 2019 között átlagosan 50 százalékkal emelkedett a katonák illetménye, Benkő Tibor ugyanakkor közölte azt is, 2015 óta a honvédség munkaerőpiaci versenyelőnye csaknem elfogyott, így meg kellett kezdeniük az illetményrendszer újragondolását.