A hungarikumokat úgy lehet megőrizni, ha az életmódunk részévé válnak

A hungarikumként jegyzett Fehér megyei községben tartott rendezvényen a politikus rámutatott: hiába adunk díjat, címet értékeinknek, hiába az uniós védelem, ha azok nem válnak a modern életmódunk részévé, nem maradnak meg. Fontos, hogy mindaz, amit értéknek tartunk, hosszú távon fenntartható legyen – mutatott rá.

A miniszterelnöki megbízott előadásában emlékeztetett, hogy 2009 óta az Európai Uniónak van az európai életmód előmozdításáért felelős biztosa. „Ha van európai életmód, miért nem lehet magyar életmód is?” – tette fel a kérdést.

„Mi a magyarság legszebb arcát akarjuk felmutatni” – jelentette ki V. Németh Zsolt. Ebben a társadalmi erőforrásokat a hagyományok jelentik, valamint azok megélése és a benne fellelhető rend, a keresztény ünnepkör ad ritmust az életnek. Ha ezeket kitörlik az életünkből, az életmódunk változik meg – fogalmazott.

„A csabai kolbászt nem az európai uniós védelem tartja meg, hanem a kolbászfesztiválon megjelenő ötszáz csapat” – hangsúlyozta előadásában V. Németh Zsolt, aki szerint a közösségi összefogás jelzi, hogy ez a hungarikum a helyiek életmódjának része. Erdélyi példával élve elmondta: a csíksomlyói búcsúban sem az adott nap a fontos, hanem hogy sokan évről érvre elzarándokolnak a hegynyeregbe, a bajai halászlé esetében pedig a hozzá kapcsolódó halkultúra.

Arról is beszélt, hogy az a hagyomány, melyet nem engednek átalakulni, nem marad meg. Ellenpéldaként a citerát említette, mely – mivel a Zeneakadémián sokan választották második hangszerként -, más zenei stílusokba, a dzsesszbe is beépült. A viseleti kultúra is akkor marad meg, ha beépül a mai, modern viseletbe, különben nem fognak halasi csipkét és matyó hímzést vásárolni – mondta a miniszterelnöki megbízott.

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, a Csongrád-Csanád Megye Értéktár Bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a cél az értékek fennmaradása, az életforma részévé válása, de szerinte a problémákkal is foglalkozni kell. Például azzal, miért nem termelnek már a makóiak makói hagymát. Szerinte a népszerűsítés is fontos, az interneten való jelenlét, egy szelfifal is az identitáserősítő programok része lehet. Zárásként a kapcsolatok kialakítását, fenntartását is szorgalmazta.

Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója a Vajdasági Magyar Értéktárt mutatta be, és pedagógusként a Négy határ vetélkedő identitáserősítő hatását részletezte, mely révén a gyerekek jobban megismerték értékeiket.

Zsigmond József, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet ügyvezető igazgatója rámutatott: az értékeket adottaknak hisszük, de őrizni kell őket. Erdélyben a szimbolikus térfoglalás is fontos – mondta -, a zilahi Ady-szobor, a nagyváradi Holnaposok szobra erősítette a helyiek magyar identitást.

Deák Székely Szilárd polgármester köszöntőjében Torockó múltjáról és jelenéről beszélt, elmondta, hogy az Europa Nostra-díjas épített örökségű község 2017-ben lett hungarikum, a következő cél felkerülni az UNESCO világörökségi listájára.

Tulit Levente, a Torockói Íjász Szer Egyesület vezetője a tevékenységük ismertetése mellett az 1800-as évekből származó recept alapján készülő torockói úrvacsorai kenyér készítéséről mesélt.

Az agrárminisztérium, a Jobb Szegedért Egyesület és a Hungarikum Bizottság által szervezett Hungarikum ünnep Erdő Zoltán, Erdélyi Magyar Örökség Díjas tárogatóművész zenés bemutatójával kezdődött, aki előadást is tartott a nagyapjától örökölt hangszeréről.

A rendezvény részeként Thiele Ádám bucavasgyúró tartott bemutatót az őskohászatról és vaskészítésről. Hungarikum-kostoló is volt, illetve az unitárius templomot is meglátogatták a résztvevők, csütörtökön a torockói vasfeldolgozást és népművészetet bemutató múzeum meglátogatásával zárul a program.