Tóta W. Árpád olyan publicisztikát közölt a hvg.hu-n, amely még a liberális hírportál olvasóinál is kiverte a biztosítékot. Nem véletlenül: Tóta W. ugyanis állítja, semmi sem igazolja azt, hogy probléma a magyarok fogyása. Szerinte „nincs olyan mutatója egy társadalom sikerének, boldogságának és jövőképességének, ami összefüggne a népsűrűséggel”.

Képernyőfotó: ATV/Egyenes beszéd

Tóta W. tudatosan bagatellizálja el a Magyarországot bő harminc éve sújtó demográfiai válságot, és népsűrűségi kérdésnek állítja be azt. Kiragadott példákat hoz a világból, többek közt a harmadik világbéli Bangladest, ahol óriási a népsűrűség, valamint Írországot és az Egyesült Államokat, ahol kisebb a népsűrűség, mint hazánkban. Arra utal, hogy az utóbbi két országban a kisebb népsűrűség ellenére is nagyobb a jólét. Azt viszont elfelejti megemlíteni, hogy a Magyarországnál sűrűbben lakott országok is lehetnek sikeresek (például Szingapúr, Japán) és a ritkábban lakott országok is lehetnek hazánkhoz képest elmaradottak (például Fehéroroszország, Bulgária).

Tóta W. szerint markáns baloldali fordulat lenne szükséges a népességfogyás megállításához. Kukába dobná a munkaalapú társadalmat és visszahozná a segélyalapút: „olyan szimbolikus intézkedések megfordítása, mint amilyen az adókedvezmény családi pótlék helyett” – írja. A publicista migránsnak nevezi azokat a magyarokat, akik az Európai Unió más szegletében találtak munkát: „A munkaerő elsősorban azért hiányzik, mert migráns lett belőle, például Írországban.”

Még ennél is messzebb megy, amikor a magyarok életének értékét robotok munkaértékével méri össze. „Nosza, ezt számoljuk ki: mibe kerül felnevelni egy átlagmagyart, és hogyan aránylanak a képességei egy hasonló árú automatáéhoz? Megéri-e magyart tenyészteni?”

A termékenységi arányszám évek óta növekszik, ennek ellenére kijelenti, „nem valószínű, hogy Orbán Viktor el tudná érni, hogy sokan legyünk”, majd nemzeti öngyilkosságnak nevezi a gyermekvállalást elismerő politikát. Ezután még tovább ekézi a magyarokat, a jövőben születő magyarokat potenciális bűnözőnek, sőt terroristának vizionálja.

„A ma kikényszerített gyerekeket holnap el kell tartani, vagy éhen halnak. Nem erősek leszünk velük, hanem rosszabbul járunk, mint a muszlim tömegekkel. A saját belső migránsainkat termeljük ki, és nem lesznek semmivel se kulturáltabbak, illemtudóbbak és békésebbek, mint az arabok. Ugyanaz a kirekesztés, reménytelenség és élethalálharc termeli ki belőlük a terroristát és a bűnözőt.”