A jobb élet iránti vágyból nem szabad emberi jogot kreálni

Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint számítani kell arra, hogy a jogi határzár szigorítása miatt „nemcsak politikai szinten, hanem jogi szinten is eljárások fognak indulni” Magyarország ellen.

Szánthó Miklós az M1 aktuális csatorna műsorában vasárnap „álvitának” nevezte azokat a vitákat, amelyek a többi között azt firtatják, hogy „megfelelő lesz-e a jogi védelem a tranzitzónákban”, kiszállnak-e személyesen a bírák, vagy csak videón hallgatják meg a menedékkérőket. Ezen viták mögé kell látni – mutatott rá -, és azt figyelembe venni, hogy a jogvédő szervezetek „alapállása” más, mivel ők a migrációt – akár illegális, akár legális – támogatják.

Szerinte ezek a szervezetek úgy vélik, a nyugat-európai multikulturális társadalom a jó, és a nemzeti-keresztény hagyományokat, az alkotmányos identitást „avítt dolognak” tekintik, amellyel nem foglalkoznak.

Szánthó Miklós megfogalmazása szerint ezzel szemben áll a „józan észen alapuló álláspont”, amely abból indul ki, hogy a jobb élet iránti vágyból „nem szabad emberi jogot kreálni”, nem szabad azt a világon bárhol „kikényszeríthető” menedékjogként beállítani. Leszögezte: az európai családok erejéből kell választ találni a demográfiai krízisre.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő a műsorban azzal kapcsolatban, hogy az Orvosok Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet képviselői migránsokat érintő fizikai erőszakról számoltak be a magyar hatóságok részéről, kijelentette: szinte minden migránsnál okostelefon van, ezért nem tudja elképzelni, hogy azonnal ne kerülne fel a világhálóra felvétel arról, ha a magyar rendőrök, katonák „ilyen atrocitásban részt vennének”.

MTI