A Jobbik 2018-ban még az együttműködést szorgalmazta az oroszokkal
Ma ugyan az Oroszország elleni gazdasági szankciókat támogatja a Jobbik, pár éve a mozgalom még úgy beszélt Oroszországról, mint stratégiai partnerről – erről ír cikkében a Magyar Nemzet.A párt 2010-ben írt Radikális változás, majd a 2018-as Magyar szívvel, józan ésszel, tiszta kézzel című országgyűlési választási programjában is kitért arra, a gazdasági együttműködés Oroszországgal elengedhetetlen – emlékeztet a Magyar Nemzet.
„Oroszország növekvő befolyása régiónkra ténykérdés”
A 2010-es programban a Külgazdasági orientációnk Kelet felé fordítása című részben azt írták, az elmúlt húsz évben „a magyar kormányok – nem törődve a megmaradt vagy újranyíló lehetőségekkel – kizárólag Nyugat felé orientálódtak. Az egyre jobban erősödő külpiacokat, valamint jelentős tőkeexportőrnek számító keleti országok (Kína, India, Oroszország, Törökország, Kazahsztán, Indonézia) kínálta lehetőségeket az ország vezetése nem aknázta ki, és komoly lépéseket sem tett ebbe az irányba.”
Programjában a párt azt ígérte, „a gazdasági kapcsolatok bővülésének segítése érdekében megerősítjük a politikai és kulturális kapcsolatokat a fent említett országokkal, népekkel.”
Ugyanebben a dokumentumban az olvasható: „Oroszország növekvő befolyása régiónkra és a világpolitikára ténykérdés. A kereskedelem és az energiaellátás szempontjából már csak a földrajzi közelség miatt is elemi érdekünk a jó kapcsolat kialakítása és fenntartása.”
A párt szerint a történelmi konfliktusok miatt Magyarország lemondott arról a lehetőségről, hogy előremutató kapcsolatokat építsen ki Oroszországgal, pedig Oroszország nagyhatalmi státusa a régióban olyan egyértelmű tény, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, így stratégiailag életbevágóan fontos, hogy Oroszországgal jó partneri kapcsolatokat tudjunk kialakítani, aminek hazánk számára pozitív gazdasági hozadéka is lehet.
Nem sokat változott a Jobbik álláspontja 2018-ra, a fenti mondat az akkori választási programjukban is szerepel. Amikor a párt „radikális változást” hirdetett, EP-képviselőinek egyike Kovács Béla volt, akiről a Kúria tavaly ősszel kimondta, kémkedett is az oroszoknak.
Hírszerző révén segítettek az orosz titkosszolgálatoknak
A Jobbik tehát nem elégedett meg a gazdasági együttműködés sulykolásával, még egy hírszerző révén is segített az orosz titkosszolgálatoknak.
A vádirat szerint a képviselő 2012 és 2014 februárja között a budapesti nagykövetségükön fedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőknek adott át információkat a többi között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről.
Kovács egyébként a 2000-es évek közepén tűnt fel a pártban, amelyet anyagilag is támogatott, valamint ő felelt azért, hogy az eredetileg oroszellenes Jobbik külpolitikai irányvonala megváltozott, s nyitott Vlagyimir Putyin felé.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.
