A Jobbik civil parlamentet szeretne

Vona Gábor, az ellenzéki párt elnöke azzal indokolta a felvetést, hogy a civilek ma kevés helyen tudnak érdemben beleszólni a közéletbe.

Fotó: MTI, archív, illusztráció

Értékelése szerint a társadalmi reflexek nem változtak meg, a kormány a félelemre épít, a politikai és gazdasági szereplők pedig arra törekednek, hogy az ő érdekeiket szolgáló, civilnek tűnő szervezetek működjenek.
    
A politikus a már meghozott döntésekre vonatkozó visszacsatolásban, a tervezetek véleményezésben és a javaslattételben is számítana a testület működésére, s elképzelése szerint megyei gyűléseket és alkalmanként országos összejövetelt is tartana a civil parlament.
    
Mint mondta, azt szeretné, ha minél szélesebb lenne a résztvevők köre. Példaként munkavállalói és munkaadói, kulturális, egyházi, szociális és karitatív szervezeteket jelölt meg, hozzáfűzve: „virágozzék minden virág”.
    
Vona Gábor elvárásként fogalmazta meg a társadalmi hasznosságot és az átlátható, gazdasági és pártérdekektől független működést, s jelezte, hogy a részleteket konstruktív vitákban tervezi kidolgozni.
    
Szerinte a Civil Összefogás Fórum társadalmi hasznossága alacsony, és nem alkalmasak azok a szervezetek sem, amelyek mögött nincsenek emberek. Nem akarja, hogy egyszemélyes szervezetek „széttrollkodják” a szervezet működését – fogalmazott Vona Gábor.
    
A pártelnök szerint a kormány számára kétféle civil létezik: aki szolgálja és aki az ellensége. A Jobbik nem akar megosztottságban gondolkodni és új együttműködés ajánl – tette hozzá.
    
Kérdésre közölte, hogy a hasznosságnak vannak számszerűsíthető paraméterei, például az szja 1 százalékok felajánlása. Arra pedig, hogy a javaslat békejobb-e a Soros Györgyhöz köthető szervezeteknek, azt felelte: elvárás a tiszta és átlátható működés, új civil struktúrát szeretne, továbbá azt, hogy a civilek ki tudjanak törni abból a politikai-gazdasági érdekbeli csapdából, amibe belekerültek.
    
Vona Gábor a tájékoztatón beszélt az európai bérunióról szóló kezdeményezésükről is, kifejtve: az Európai Bizottság pozitív döntése után május 22-től egy éve van a nyolc szövetségesnek, hogy 1 millió aláírást gyűjtsön azért, hogy felzárkózzanak a régiós bérek a nyugati színvonalra. Ezt egy új időszámítás kezdeteként értékelte és új kohéziós politika kidolgozását sürgette. Amíg Orbán Viktor elszigeteli Magyarországot, addig a Jobbik meg kívánja reformálni az EU-t – hangoztatta, hozzátéve: a valódi szabadságharcnak a bérfelzárkózásról kell szólnia.

MTI