A Jobbik logóváltása a párt megszűnésének a jelképe

– Mit jelez az a változtatás, hogy a Jobbik lecserélte eddigi kettős keresztes logóját egy leginkább semmire, de talán valamennyire egy hashtag jelre hasonlító logóra?

– A politikában a szimbólumok sokkal fontosabbak, mint azt elsőre sokan gondolják. A logó, a zászló, a színek, de az egyszeri választási plakátok is fontos vizuális elemek, melyek néha a verbális eszközöknél is hatékonyabbak. Érzelmekre, szándékokra és cselekvésekre, összességében politikai tartalmakra utalnak, amellett komoly marketingmódszereket is megvalósítanak. A Jobbik logója, amikor az alapítók megalkották, egyértelműen utalt arra az értékrendszerre, melyet a mozgalom képviselni akart. A kettős kereszt és a nemzeti színek ábrázolása egy egyszerű, de annál jobban érthető utalás volt a nyíltan vállalt nemzeti radikalizmusra, a magyarságért és a kulturális kereszténység értékeiért való tenni akarásra. Akkor ennek semmi köze nem volt a politikai marketinghez, őszinte és bátor vállalás volt. A Jobbik azóta kacskaringós politikai utat járt be. 2006-ban, a rendőrterror után komoly esélyt kapott arra, hogy agyfajta protestpártként egyre népszerűbb legyen, amivel az akkori vezetők helyesen és ügyesen éltek is, de Vona Gábor elnökségének első évében – 2007-ben – furcsa változások indultak el. 

– Mire gondol?

– Egyrészről válogatás nélkül érkeztek egykori levitézlett politikai kalandorok, másrészről pedig ellenőrizetlenül léptek be szélsőséges – nem radikális! – csoportok. Az alapítók nagy része – köztük én is – ezután távoztunk. A Jobbik a parlamenti jelenléte során folyamatosan kereste a helyét, aminek az lett a vége, hogy a politikai jobboldalról átlendültek balliberális irányba. Habár ők ezt akkor néppártosodásnak nevezték, de ez egyértelmű értékváltás volt. Vona Gábor bukása után pedig egy rövid átmeneti időszakot követően elérkeztünk a mához, amikor Jakab Péter elnök már leplezetlenül együttműködik a balliberális erőkkel, köztük az alapításkor vállalhatatlan MSZP-vel, vagy azzal a Gyurcsány Ferenccel, akivel szemben az egész mozgalom felépült. Így a logóváltás egy folyamat vége, a még nyomokban jobboldaliságot tartalmazó tartalmi és szövetségi politizálás végállomása. Mondhatni: a kereszt hashtagre cserélése a Jobbik szimbolikus megszűnése.

– Lehet bármilyen racionális, akár a szavazatok növelésével magyarázható oka azoknak a Jobbikban egyre sorjázó és a párt eredeti irányvonalával szögesen ellentétes változtatásoknak, amelyek mind a baloldali politizálás irányába mutatnak immár évek óta? Ha a változtatás nem jár szavazatnöveléssel, akkor viszont miért jár ezen az öngyilkos úton a valaha szebb időket látott párt?

– A kérdés első részére egyértelműen igen a válasz. A néppártosodás valójában nem néppártosodás volt – az teljesen mást jelent. A lezajlott folyamat inkább átpozícionálásnak nevezhető. A párt vezetői tényleg elhitték azt, hogy a nemzeti és a kulturális kereszténység értékeinek elhalványításával, a balliberális témák egyre bátrabb felvállalásával képesek lesznek több szavazatot elérni. A terv az volt, hogy szavakban adnak valamennyit a „régi” nemzeti érzelmű szavazóknak is, de megpróbálnak az egyébként egyre zavarosabb és valódi képviselet nélkül maradt baloldali és liberális politikai közösségben is támogatást találni. Ez viszont már cseppet sem volt „gerinces” politizálás – szemben az alapítók bátor őszinteségével. Ráadásul ezzel a színlelt nemzeti érzelemmel be akarták csapni az egykori szavazótáborukat – ami egy rövid időre sikerült is… De az emberek nem buták, hiába nézték a párt vezetői annak őket, szép lassan tömegek ébredtek rá, hogy ez a Jobbik már nem az a Jobbik. Ebben az olvasatban a logóváltás egy őszinte beismerés is egyben. A kérdés második része pedig könnyen megválaszolható. A Jobbik vezetése egy olyan örvénybe került, amelyből ha akartak volna se tudtak volna kiszabadulni – egyre beljebb sodródtak a balliberális térfél kellős közepébe. Visszaút már nem volt, de nem is lehetett volna, mert akik még hittek abban, hogy visszakormányozható a párt a politikai jobboldalra, mára mind otthagyták a mozgalmat.

– A logó megváltoztatása mellett a párt visszahívta a parlament alelnöki székéből Sneider Tamást is, a helyére pedig a korábbi EP-képviselő Balczó Zoltánt jelölte. Tényleges politikai különbségek mentén zajló vitákat, vagy csak az utolsó koncokon való marakodást látunk?

– Voltaképpen a Jobbik a saját sorsát teljesíti be. Elárulta az egykori alapító értékeket, becsapta a szavazókat, az erkölcsi züllés útjára lépett, így idővel elkerülhetetlen volt a szétesés, illetve a zsugorodás. Azonban a párt a mai napig birtokol néhány hatalmi pozíciót, illetve több százmilliós költségvetési támogatással is rendelkezik az előző választások eredményeképpen. De ahogy egyre inkább érezni azt, hogy a jövőben elkerülhetetlen a katasztrofális veszteség, a megmaradt „karrierpolitikusok” igyekeznek még bebiztosítani magukat. A pénz és a hatalom az, ami a belső konfliktusok mögött áll. Az ideológiai konfliktusoknak már vége, a párt irányvonala egyértelműen a balliberális oldalra kerül – mind tartalmában, mind pedig szövetségi politikájában. Azok, akik hittek abban, hogy a párt még visszatérhet a gyökerekhez, mára csalódottan távoztak – így a belső értékalapú küzdelem megszűnt.

– Ha így folytatja, akkor megéri egyáltalán a 2022-es választást a Jobbik olyan pártként, amely képes önálló erőként elindulni? Vagy ez a jelenlegi állapot már arról szól, hogy maximum azt tervezik a politikusaik: a nagy ellenzéki összefogásban kaphatnak talán még egy-két befutó helyet?

– A Jobbik egyértelműen arra játszik, hogy hasonlóan más törpepártokhoz, a nagy ellenzéki összefogásban minél több helyet kapjon. A meghatározó erő – a mai tudásunk szerint – a Momentum és a Demokratikus Koalíció lehet 2022-ben az ellenzéki oldalon. Ebben az ideológiailag szerteágazó, kiüresedett értékek mentén való összefogásban nemcsak azért kell küzdenie egy-egy törpepártnak, hogy minél több szavazata legyen, hanem azért is, hogy minél kevésbé legyen elutasított. A Jobbik most erre koncentrál – meg akar felelni az ellenzéki érzelmeknek. Ezért is változik a logó, hisz gondoljunk csak bele, miként is nézne ki egy plakáton a Demokratikus Koalíció Európai Egyesült Államokra utaló jelszava, vagy az MSZP szegfűje mellett egy kettős kereszt?