„A jobboldali gondolkodásnak szerves része a teremtett világ védelme”

A Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban egyebek mellett kifejtette, az elmúlt években a kormány nagy volumenű beruházásokat hajtott végre az energiadiverzifikáció terén, megépült például a horvátországi Krk LNG-terminál, évi egymilliárd köbméternyi földgáz érkezik onnan, ami a hazai szükséglet több mint egytizedét fedezi. Hozzátette, hogy míg 2010-ben mindössze két határkeresztező gázvezetéke, úgynevezett interkonnektora volt az országnak, addig mostanra a hét szomszédos ország közül hat irányában kiépítették a kapcsolatokat.

Továbbra is jórészt az orosz gáztól függ a gazdaság, de ez ugyanúgy érvényes Németországra és számos más európai államra, ami egyebek mellett a földrajzi adottságoknak, a piac szerkezetének és a meglévő infrastruktúrának tudható be – mondta. Hozzátette, az orosz gázról történő leválás csak lassú, hosszú évekig tartó folyamat lehet, ám köszönhetően a diverzifikációban az elmúlt években elért eredményeknek, az infrastruktúra kibővítése, az új interkonnektorok lehetővé teszik, hogy több más forrásból is importáljon az ország földgázt. „Jelenleg fizikailag már bármely irányból tudunk fogadni szállítmányokat, ennek már csak az adott megállapodás megkötése a feltétele” – mondta.

Azt is hangsúlyozta azonban, hogy jelenleg még az orosz földgáz teszi ki a hazai felhasználás 85 százalékát, ezért kulcskérdés, hogy ezek a szállítmányok megérkezzenek az országba. „A gáz azonban nemcsak nekünk, hanem egész Európának létfeltétel, a gázembargó az egész kontinens gazdaságát tönkre tenné. A háború és a brüsszeli szankciók már így is rengeteg kárt okoztak. Az áram ára ötszörösére, a gázé hatszorosára nőtt Európában, és még nem látjuk a végét. A rezsicsökkentés fenntartása nélkül mindez a magyar lakosságot is terhelné” – figyelmeztetett az államtitkár.

Arról is beszélt, hogy a hazai áramtermeléshez szükséges energia nagy részét biztosító paksi atomerőmű a jövőben is nélkülözhetetlen lesz. A rendkívül gazdaságosan előállítható nukleáris energia fontosságát végre az EU is elismerte, és – a földgáz mellett – az atomenergiát is felvették a zöldenergia-források listájára – emlékeztetett.

A megújuló energiaforrások szerepét firtató kérdésre Koncz Zsófia azt válaszolta, a földrajzi adottságaink miatt a napenergia-kapacitások növelése a fő csapásirány. Úgy tűnik, hogy már 2025-re sikerül teljesíteni a kormány azzal kapcsolatos tervét, hogy 2030-ra hatszorosára növelje a napenergia-termelés volumenét – mondta, és emlékeztetett az elmúlt öt évben megtízszerezték ezeket a kapacitásokat. „Tavaly Európában idehaza részesültek a legnagyobb arányban a naperőművek a teljes áramtermelésből. Most az a következő feladatunk, hogy rugalmassá tegyük a villamos hálózatot” – mondta.

Koncz Zsófia hangsúlyozta, hogy a jobboldali gondolkodáshoz szervesen hozzátartozik a teremtett világ védelme. „Ugyanakkor azt is ki kell emelni, hogy az elmúlt tizenkét évben a kormány elsődleges célkitűzése a versenyképesség javítása és a munkahelyteremtés volt, hiszen súlyos válságot örököltünk 2010-ben. Magyarország úgy tudta csökkenteni a kibocsátását, hogy közben a gazdasága is erősödött. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a versenyképesség növelése mellett érvényesítsük a környezetvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseket is” – fejtette ki.