A jogállamiság a lopakodó hatáskörbővítés eszköze
A jogállamiság nem jogi, sokkal inkább politikai kategória, amelyet az Európai Unió „lopakodó hatáskörbővítésre”, a tagállami szuverenitás csorbítására akar felhasználni – állapította meg az Alapjogokért Központ friss elemzésében, amelynek részleteit csütörtökön ismertették Budapesten.
Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója a sajtótájékoztatón kifejtette: az Európai Bizottság (EB) az uniós szerződések szerint nem politikai szereplő, hanem „a szerződések őre”; az uniós biztosoknak pártatlanul, politikamentesen kell végezniük a feladataikat. Ezért teljességgel elfogadhatatlan, hogy Vera Jourová, a brüsszeli testület értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke beteg demokráciának nevezte Magyarországot – jelentette ki.
Kovács István a jelentést úgy értékelte, hogy az „teljesen színvonaltalan és jogilag szinte értelmezhetetlen”, továbbá hiányzik a szerződéses alapja is.
A jelentés – az egyes jogszabályok vizsgálata helyett – átfogó képet kíván adni a jogállamiság helyzetéről, amivel a legnagyobb probléma, hogy annak nincs konkrét definíciója, mivel az tagországonként eltérő és dinamikusan fejlődő fogalom„. A jelentés hitelességét és színvonalát az is aláássa, hogy az abban forrásként megjelölt 33 szervezetből 13 a ”nyílt társadalom hálózata által finanszírozott politikai ngo„, amelyek megállapításait kritika nélkül veszi át a brüsszeli dokumentum – jelentette ki.
Kovács Attila, a központ EU-s kutatócsoportjának projektvezetője is arról beszélt, hogy megkérdőjelezhető a jelentés módszertani megalapozottsága. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel a jelentés ”mégiscsak egy bizottsági álláspont„, fajsúlyosabb eljárásokban az EB és más uniós szervezetek hivatkozni fognak rá. Példaként említette, hogy az Európai Parlament (EP) német szociáldemokrata alelnöke szerdán már erre hivatkozva közölte: az EP csak azon tagállamok esetében tudja támogatni a többéves pénzügyi keret és a helyreállítási alap forrásait, ha azok megfelelnek a jogállamisági kritériumoknak.
Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes egyebek mellett arról szólt, hogy az EB konkrét kritériumok alapján meghatározott egyes kérdések tagállami összehasonlítása helyett szándékosan tágította a kritériumrendszert. Így ugyanis – folytatta – a bizottság minden ország esetében ”kiválogathatott mindent, ami valaha problémaként merült fel„. A tagállamoknak 2013 óta nem sikerült egységes definíciót találni a jogállamiságra, az EB pedig megpróbálja saját ideológiai elképzeléseivel feltölteni annak fogalmát, ami ”száz százalékban ellentétes a szerződések őrének szerepével„ – mondta.
Az Alapjogokért Központ – az eseményen kiosztott – elemzése szerint bár a EB-jelentésnek nincs semmilyen jogi kötőereje vagy szankciója, újabb hivatkozási alapot teremthet a Magyarországgal szembeni uniós politikai támadásokra. Egyértelmű megalapozása annak a tervnek, amely szerint a következő uniós költségvetésben homályos fogalmakhoz kötnék a fejlesztési források kifizetését, így büntetve a ”politikailag renitens„ tagállamok polgárait – összegeztek.
