A jogállamiság, mint brüsszeli politikai bunkósbot
Az Alapjogokért Központot is konzultációra hívták az idei jogállamisági jelentés összeállításánál, de az eddigi évek tapasztalata alapján a jobboldali intézetek véleménye meg se jelenik a végső irományban – mondta el a Központ sajtótájékoztatóján Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató. Kiemelte, az a tapasztalata, hogy csak azért kérik a szervezetük véleményét, hogy ezzel legitimálják az eljárásukat. Úgy fogalmazott: az ügyben az ítélet korábban is már megvolt, és idén is megvan.
Kovács Attila szerint miközben Brüsszel magával szemben egyáltalán nem alkalmazza a jogállamisági kritériumokat, a tagállamokkal szemben is csak szelektíven. Tájékoztatójában rámutatott, az ok világos: ha valaki egyetért a brüsszeli irányvonallal a fő politikai kérdésekben, odahaza bármit megtehet. Ha viszont eltér tőle, fegyverként használják majd ellene a jogállamiságot. Kiemelte, hogy Magyarország minden feltételnek megfelelt, a teljesítményünk alapján járnak az uniós források, azonban Ursula von der Leyen további forrásokat már csak gender- és migrációpárti fordulat esetén adna Magyarországnak.
Az ukrán háborús helyzetre reagálva elmondta: az európai társadalmon a fáradtság és az elégedetlenség látszik a háborút illetően, az elhibázott uniós lépések miatt csökkent az emberekben a tolerancia. Felhívta rá a figyelmet, hogy a júniusi választások alkalmával az európai uniós választópolgárok számára adott lesz a lehetőség, hogy olyan képviselőket válasszanak, akik az ő érdekeiket nézik, és az adójukat rájuk és nem a háborúra fordítják.
