A jogállamisági jelentés a pénzügyi zsarolás eszközévé vált
A jogállamisági jelentés napjainkra pénzügyi zsarolási eszközzé vált – mondta az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója szerdán Budapesten.Kovács Attila úgy fogalmazott: nagyon jól nyomon követhető, hogy a jogállamisági jelentés mint eszköz a tagállamok „megregulázásává” alakult az elmúlt évek során.
„Az Európai Bizottság nem tanult az elmúlt öt év tapasztalataiból, a jogállamisági jelentés továbbra is egy politikai furkósbot” – jelentette ki, megjegyezve: amelyik tagállam a saját szuverén nemzeti érdekeiért áll ki a brüsszeli vitákban, annak sorsa a megbélyegzés.
A jelentés 2020 óta a jogi síkról politikaira, majd az ideológiai síkra mozdult, és felfogásbeli különbségek miatt állított pellengérre bizonyos tagállamokat – magyarázta, hozzátéve: az Európai Bizottság erre hivatkozva tartja vissza a Magyarországnak járó, több milliárd eurós uniós forrásokat.
Kovács Attila ismertette, hogy a Magyarországról frissen kiadott jogállamisági jelentés megállapításai szerint hazánkban „volt előrelépés” a korrupció, a fékek-egyensúlyok, a médiapluralizmus és az igazságszolgáltatás terén, de „még mindig nem kielégítő a helyzet.” A jelentés így továbbra is azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak járó forrásokat – mutatott rá.
Az igazgató beszélt arról is, hogy a júniusi európai parlamenti választáson a polgárok nagyon jelentős része a változásra szavazott. Mint mondta, jelentősen megugrott a jobboldali, konzervatív, szuverenista, nemzeti pártokra adott szavazatok száma, a választói hatalomgyakorlásból azonban ennek ellenére, továbbra is kiszorítják a jobboldalt.
A választópolgárok „szeretnék egy kicsit jobbra kormányozni Európa szekerét”, de a brüsszeli vezetés „partvonalra szorítja” azt a mintegy 20 millió szavazót, akik a jobboldali erőket támogatták – mondta.
Kovács Attila kitért az „uniós tagságért sorban álló Ukrajna barátságtalan húzására” is, jelezve: az ukrán vezetés részéről egyoldalú zsarolás, hogy megakadályozzák az orosz olaj áramlását a környező országokba.
Hangsúlyozta: az orosz olaj áramlásának akadályozása nem segíti Ukrajna európai integrációját. Ez a lépés uniós érdekeket, szerződéseket is sért. Ezzel együtt az energiaellátás minden érintett országban biztosított, de ha ebből fakadóan árnövekedés lesz, azért az ukrán vezetés lesz a felelős – mutatott rá.
Az igazgató szavai szerint „államférfiúi tett volt” Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy az EU soros elnökségének átvételét követően Kijevbe vezetett az első útja.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság a napokban emlékeztette Magyarországot a tartozása befizetésére, Kovács Attila kiemelte: az uniós vezetőknek inkább a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárására kellene koncentrálniuk.
