A káposzta megmarad, de a kecske mégis jóllakik. Így is lehetne jellemezni a frissen meghirdetett adócsökkentő programot. A nemzetközi szervezetek nyomására ugyanis a Fidesz-kabinetnek le kellett tennie arról, hogy az előző kormány által meghirdetett 3,8 százalék helyett 6-7 százalékig emelhesse a 2010-es költségvetési deficitet. Ennek ellenére múlt kedden Orbán Viktor mégis meghirdette a régóta ígért gazdasági reformcsomagot.

A vállalkozások és a lakosság többsége számára adócsökkentést hoz, miközben az egyéb intézkedések mégis lehetővé teszik, hogy egyensúlyban maradjon a költségvetés. Ráadásul a csomag a belső fogyasztást is élénkíti, aminek eredményeként jövőre akár 4 százalékkal is nőhet a magyar termelés.

Több pénzt az embereknek

Adócsökkentés helyett talán szerencsésebb adóreformot mondani, a személyi jövedelemadó, valamint a társasági adó csökkentését, több vállalkozói kisadó eltörlését ugyanis a kedvezmények körének megnyirbálásával köti össze a kormány. Ahogy ígérték, az szja-körben eltörlik a mindenki számára érthetetlen szuperbruttót, jövő januártól újra a régi rendszerben számfejtik a fizetéseket. Két éven belül egyúttal fokozatosan 16 százalékra mérséklik és egy kulcsban határozzák meg a személyi jövedelemadót. Ez jókora adócsökkentést jelent, tavaly ugyanis, amikor még utoljára működött a régi rendszer, 18 százalék volt az szja alsó kulcsa, s 36 százalék a fölső. Ezek most hivatalosan 17 és 32 százalékra csökkentek, valójában azonban ha visszaszámoljuk a szuperbruttó hatásait – ami köztudottan az adót is megadóztatja – a jelenlegi rendszer 21,5 százalékos régi alsó kulcsnak felel meg.

Fokozatosan eltörli ugyanakkor a kormány a minimálbér adómentességét. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy Magyarországon 1,3 millióan vallanak be minimálbért, vagyis bújnak ki a közteherviselés alól – ebből egymillió vállalkozó, s mindössze 300 ezer a munkavállalók száma. Különösen a vállalkozók számát tekintve ez nyilvánvalóan nem felel meg az emberek jövedelmi helyzetének. Az adócsökkentés mintegy 400 milliárd forintot hagy a lakosságnál, ugyanakkor a minimálbér adómentességének eltörlése 300 milliárdot vesz vissza ebből. Néhány nappal később ugyanakkor bejelentették: az intézkedések következtében senki nem fog kevesebb nettó fizetést kapni. Ami vélhetően arra utal, hogy idén és jövő januárban a minimálbér jelentős emelésére készül a kormány.

Kérdés, a vállalkozók mit szólnak ehhez? Érdekképviseleteik mindenesetre most még nagyon elégedettek az adócsomaggal. Ahogy Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára hangsúlyozza: végre elindult valami, nagyon kedvező, hogy a kis- és középvállalkozások mind a kedvezményes társasági adókulcs alá kerülnek. Szintén üdvözli az adóprogramot a Gyáriparosok Szövetsége: Futó Péter elnök szerint a döntések a fehéredés irányába mozdítják a gazdaságot. Pedig a vállalkozói és főleg a nagyvállalkozói szektor forintban kifejezve nem kapott túl nagy engedményeket. Esetükben ugyanis csak a társasági adó csökken 19-ről 10 százalékra, és csak az 500 millió forintnál kisebb árbevételű cégek esetében (vagyis a gyáriparosok esetében nem is csökken).

A 10 százalékos társasági adó kétségtelenül nagyon alacsony (csupán Írországban vetnek ki hasonlót), mivel azonban a kisvállalkozások harmada eddig is veszteséget jelentett, a döntés mindössze 70 milliárd forint kiesését eredményezi a költségvetésből. Ráadásul a programban nyoma sincs azoknak az engedményeknek, amiket a korábbi Fidesz-nyilatkozatokból sejteni lehetett: nem csökken a munkáltatók tb-járuléka és az iparűzési adó sem. Pedig ezek a tételek már eddig is nagyobb terhet jelentettek a kisvállalkozásoknak, mint a társasági adó (Demokrata, 2010/23.) – főleg, hogy ezeket a veszteséges társaságoknak is fizetniük kellett. Ám úgy tűnik, a vártnál kevesebb pénzt adminisztrációs könnyítéssel és gesztusokkal sikeresen ellentételezte a kormány. Hiszen eltörölnek tíz kisadót (amelyek legtöbbjét az átlagvállalkozások nem is fizetik, s némelyikből csak 2-3 milliárd forint folyik be a költségvetésbe), harmadával lenyesik a beruházások 51-féle engedélyezési eljárását, egyszerűsítik az alkalmi munkavállalás adminisztrációját.

Megígérték, hogy a kis- és középvállalkozások számára csoportosítják át az uniós forrásokat – jelenleg mindössze a pénzek 10 százaléka kerül ehhez a körhöz. A cél érdekében immár a Széchenyi-kártya hiteleivel is lehet majd pályázati önerőt fizetni, a hitelkeretet pedig 50 millió forintra emelik. Ahogy Dávid Ferenc fogalmazott: a vállalkozói érdekképviseletek megértik, hogy a jelenlegi nemzetközi körülmények között ennél több nem lehetséges: hisz a tb-járulék csökkentése legalább 200-300 milliárd forinttal növelte volna a költségvetési hiányt.

A bank most megfizet

Nem örül a változásoknak a Magyar Bankszövetség. Érthető módon, ugyanis a pénzintézeti szektor lett a meghirdetett Orbán-csomag legnagyobb vesztese. A bankoktól a következő három évben rendkívüli, évi 200 milliárdos különadót vár a kormány. Emlékezetes: banki különadó már eddig is volt, 2005-ben még Gyurcsány Ferenc vezette be. Csakhogy ez például az idén mindössze 13 milliárd forint bevételt hozott volna a költségvetés számára. A bankok egyébként már az első bevezetésekor is élesen tiltakoztak a szektort érintő „hátrányos megkülönböztetés” miatt. Eredetileg Gyurcsány elképzelései is évi 36 milliárdos bevétellel számoltak, az ezt követő tárgyalásokon azonban a pénzintézeteknek sikerült annyira felpuhítaniuk a tervet, hogy a következő években a szektor egyre kisebb összegű különadót fizetett. A 200 milliárd azonban nagyon jelentős falat, hiszen tavaly a bankok és biztosítók összesített adózott nyeresége 350 milliárd forint volt.

Érthető, hogy Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke most „gigantikus terhekről” beszél, ami szerinte a hitelezési tevékenységet is nagyságrendekkel vetheti vissza, a kormányfő azonban elszántnak látszik: mint mondja, az összeg nem képezheti tárgyalások alapját.

Szintén súlyos elvonással szembesülnek az állami tulajdonú cégek. Ezeknél az Orbán-csomag 15 százalékos bér tömeg csökkentést rendelt el. A cégvezetők szabadon dönthetnek, hogy ezt a hatékonyság javításával (nem feltétlenül elbocsátásokkal) érik el, avagy csökkentik a fizetéseket. Ez a tétel évi 48 milliárd forint megtakarítást jelent. További 120 milliárdot pedig a sokszor indokolatlanul magas „külső megbízásokra” szánt keret lefaragása.

A pénzintézetek esetében betiltották a nagy összegű lakossági devizahiteleket: kimondták ugyanis, hogy jelzálogjogot csak forintalapú kölcsönökre szabad bejegyezni. Ez a gyanútlan lakosság védelmében született törvény a jövő szempontjából jelent kényszerpályát, jelenleg ugyanis az új kölcsönök háromnegyedét amúgy is hazai valutában nyújtják a pénzintézetek. A korábbi adósok védelmében pedig év végéig meghosszabbították a Bajnai-kormány kilakoltatási moratóriumát. Addigra felállítják a „rossz hiteleket” kezelő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot, amelyik állami segítséggel próbálja majd megoldani a bajba jutott adósok problémáit.

Nem csupán hangulatjavító, hanem fontos, sőt mintaadó intézkedés az állami cégek igazgatóságainak 300 főről 60 főre csökkentése. Fellegi Tamás nemzetgazdasági miniszter szerint csak a stratégiailag fontos cégeknél (MVM, Posta, MÁV) maradnak meg az igazgatóságok. Az állami cégek felügyelőbizottságainak tagságát 636-ról 450 főre csökkentették, az állami cégvezetői fizetések 2 millió forintba maximálása (alig van ennél többet kereső vezető), valamint az, hogy a két hónapnál hosszabb időre szóló állami végkielégítésekre, szabadságmegváltásokra 98 százalékos adót vetnek ki.

Jelentős, bár vitatható a pártok költségvetési támogatásának 15 százalékos csökkentése. Ez némi többletet hoz a költségvetésnek, ellenben a féllegális csatornák felé terelheti a pártfinanszírozást.

Helyreáll az igazságérzet

Miközben elemzők és vállalkozói érdekképviseletek egyöntetűen dicsérik az Orbán Viktor által meghirdetett programpontokat, amennyiben összeadjuk az egyes sorok tételeit, kiderül, valójában a program közelebb hoz a költségvetési egyensúlyhoz. Vagyis ha nem is klasszikus értelemben, de inkább megszorító csomagról van szó. Hisz mint írtuk, a jövedelemadó-döntések eredőjeként évi 100 milliárddal több marad a társadalomnál, a vállalkozói adócsökkentések révén pedig további 100 milliárd. Ezzel szemben a bankadó önmagában 187, az állami szektorban bevezetett megtakarítások pedig további 190 milliárdos bevételt hoznak a költségvetésnek. Hogy a csomag mégsem tűnik megszorításnak, sőt inkább adócsökkentésnek látszik, annak oka egyszerű: onnan vesz el, ahol a társadalom többsége nem érzi meg, ellenben azokra a területekre juttat, amelyek kulcsfontosságúak a gazdasági növekedés megindítása és a társadalom közérzete szempontjából.

A pénzintézetek magas profitja folyamatosan és joggal csípte az emberek szemét. Elsőrendűen azért, mert még a bankszövetségi vélekedések szerint is úgy érték el ezt az intézmények, hogy a banki különadó terheinek jó részét megemelt díjak és költségek formájában áthárították ügyfeleikre. Bár a bankszövetség elnöke ezzel meg is fenyegette a társadalmat, a miniszterelnök figyelmeztette, a Pénzügyi Felügyelet az eddigieknél sokkal jobban oda fog figyelni az ilyen próbálkozásokra.

A társadalom egyetértésével találkozik a „pazarló állam” megzabolázása is. Feltehetően azok a tisztviselők, akiket esetleg elbocsátanak a 15 százalékos bértömeg-csökkentés miatt, nyilván másképp vélekednek erről, de tény: tavaly 25 ezer fővel nőtt a költségvetési szektorban foglalkoztatottak száma (igaz, a Medgyessy-korszak csúcsidőszakához képest 50 ezerrel kevesebben dogoznak a szektorban), miközben a versenyszférában csökkent. És nem csupán érthetetlenek, de felháborítóak azok a megbízások, amikor az állami cégek gyakran feleslegesen külsős vállalkozókat bíznak meg olyan feladatok elvégzésével, amelyekre maguknak is megvan az apparátusuk.

Az egyetlen elvonás, ami tömegek szélesebb körét érinti, a minimálbér adómentességének megszüntetése. Ezzel lényegében a Medgyessy-kormány 2002-es „jóléti rendszerváltásának” utolsó elemét veszi vissza a kormány (a másik kettő közül a 13. havi nyugdíjat a Bajnai-kormány vette vissza, a közalkalmazotti béremeléseket pedig elinflálták a gyurcsányi évek). A minimálbér korábban mindig adóköteles volt. Nyilvánvaló, a döntés egy olyan visszaélést szüntet meg, ami szintén régóta zavarja a társadalom igazságérzetét.

Köztudott: a tízmilliós Magyarországon mindössze 3,6 millió a foglalkoztatottak száma – ebből 300 ezren nem fizetnek jövedelemadót. A potyautas-jelenség megszüntetését nyilvánvalóan üdvözli a többség. Ugyanakkor tény, hogy a minimálbérre bejelentett embereknek – ha visszaélés részesei voltak is – az adómentesség megszüntetése után befizetési kötelezettségük keletkezik, vagyis rosszul járnak a döntéssel. Vajon lehet-e annyira emelni a minimálbért, hogy ezek a rétegek elfogadják új kötelezettségüket? Szakszervezeti vezetők szerint mintegy igen, 90 ezer forintos minimálbérre lenne szükség, hogy ne érje veszteség a dolgozókat.

„Az a cél, hogy egy söralátéten elférjen az adóbevallás, mert ha mindenkitől egységesen levonják a 16 százalékos jövedelemadót, akkor nincs mit összeadni, szorozni-osztani” – vázolta fel az egységes, 16 százalékos jövedelemadóra épülő egyszerű adórendszer jövőképét Orbán Viktor. Ami nyilvánvalóan szintén találkozik a társadalom nagy többségének egyetértésével. Nem tudni azonban még, hogy a 16 százalékos, egységes jövedelemadó vonatkozik-e majd az osztalék címén felvett pénzekre, illetve például a kamat, tőzsdei nyereség, lakásbérbeadás címen keresett pénzekre. Ezeket ugyanis jelenleg 25, illetve 20 százalékos adó sújtja. A logika szerint ezeknek is be kellene kerülniük a körbe, ami viszont némileg borítaná a költségvetési hatásokat.

Kilábalás a gödörből

Az Orbán-csomag szigorító döntései várhatóan helyreállítják az idei költségvetési egyensúlyt. Varga Mihály tényfeltáró bizottsága szerint ugyanis a 3,8 százalékos hiánycél fölött további 230 milliárd forint (1,2 százalék) hiány van a büdzsében. Ezt elvileg a bankadóból fél év alatt beszedhető 100 milliárd, továbbá az állami szektorban szintén fél év alatt megspórolható másik 100 milliárd képes ellensúlyozni.

Elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, a döntések jövőre már képesek ösztönözni a gazdasági növekedést. A jövedelemadó-csökkentés ugyanis több pénzt hagy a társadalomnál, a társaságiadó-csökkentés pedig a vállalkozásoknál. Előbbi a belső fogyasztást, utóbbi a beruházási tevékenységet ösztönözheti. Mindkettőre ráfér a növekedés: a belső fogyasztás negyedik, a beruházások ötödik éve csökkennek, ami súlyosan fojtogatja a gazdaságot. Ha pedig ezek beindulnak, az már önmagában többletbevételt hozhat a költségvetésnek.

Mindezek eredményeként jövőre akár 4 százalékkal is nőhet Magyarország GDP-je, amire 2006 óta nem volt példa. Vagyis Magyarország végleg kilábal a Bokros–Gyurcsány–Bajnai-csomagok s ráadásul a gazdasági világválság által ásott mély gödörből.

Kárász Andor

* * *

Az adóreform költségvetési hatásai (milliárd forint)

BEVÉTELCSÖKKENÉS

16 százalékos szja 400

Vállalkozói kisadók megszüntetése -30

10 százalékos társasági adó -70

500 milliárd forint

BEVÉTELNÖVEKEDÉS

Adójóváírás megszüntetése +300

Bankadó +187

Korrupció ellenes terv +25

Tizenöt százalékos állami bértömeg-csökkentés +48

Állami külső megbízások felülvizsgálata +120

680 milliárd forint

* * *

MAGYARORSZÁG 29 PONTJA

1. A kedvezményes, 10 százalékos társasági adót a mostani 50 millió helyett 500 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni.

2. Egykulcsos családi adózás bevezetése két év alatt. Már jövőre 16 százalékos lesz a személyi jövedelemadó.

3. Tíz ma létező kisadót eltörölnek.

4. Adózáson kívüli jövedelem: ha valaki más embernek ad munkát, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni.

5. Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentes lesz.

6. Egy, kettő, három gyerek után is lesz kedvezmény.

7. A beruházási engedélyek számának csökkentése.

8. Az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályainál visszatérnek a régire.

9. Gyümölcspálinkát lehessen engedély nélkül főzni.

10. Áfamentes lesz az adományozás.

11. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják.

12. A Széchenyi-kártya-programot szélesítik, 50 millió forintig emelik az igényelhető összeget.

13. Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára.

14. Költségstop a politika, kormányzat szintjén, a közszférában.

15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.

16. A költségvetési bérek felülvizsgálata.

17. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata.

18. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal.

19. Havi bruttó 2 millió forintos keresetnél plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá nem tartozó szerveknél is, beleértve az MNB-t is.

20. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik.

21. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik már idén.

22. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz.

23. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stopot rendelnek el.

24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állami alaphoz , a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerüljön. Vélhetően a magánszemély bérleti díjat fizetne az állami társaságnak.

25. Bankadó bevezetése. A bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már idén 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül.

26. Lakáscélú devizahitelek gyakorlatilag megszűnnek, mert a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen.

27. Másodlagos élelmiszer-vizsgálatot vezetnek be.

28. Közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról.

29. Kilakoltatási moratórium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajbajutottak és a bankok között.

A fidesz.hu és az index.hu összeállítása alapján