A jövő hét közepén hagyhatja el az árhullám tetőzése hazánkat

Orbán Viktor elmondta, hogy növelni kellett az árvízvédelmi készültség alá vont területek hosszát és beszámolt arról is, lassú apadásra kell számítani a Dunán, de továbbra sem várható csapadék a folyó ausztriai szakaszán a következő egy hétben. Közlése szerint jövő hét közepén hagyhatja el Magyarország területét az árhullám tetőzése, Budapesten pedig szombaton éjjel várható a legmagasabb vízszint.

A Lajta csütörtök délelőtt Mosonmagyaróvárnál tetőzik, várhatóan a valaha volt legnagyobb vízszinten, a dunai árhullám tetőzése pedig csütörtökön Dunaremete térségében várható Mosonmagyaróvár magasságában – ismertette. Emlékeztetett arra, hogy szerdán Dévénynél tetőzött az árvíz, ami a csütörtöki tetőzési helyszíntől 54-55 kilométeres távolságra van; ilyen ütemben halad a legmagasabb vízszint délre.

Közölte, két veszéllyel néznek szembe, az egyik a legmagasabb vízszinttel szembeni védekezés kihívása. Ez működik, a Lajtánál és a Dunánál is „megvan ez a képességünk, hogy a mederben tartsuk a vizet” – mondta.

A kormányfő a második kihívásnak a lassú apadást nevezte, felhívva a figyelmet arra, hogy az árvízi káresemények tekintélyes része ekkor következik be például a szivárgások, buzgárok miatt. Az ausztriai lassú apadás arra hívja fel a figyelmet, hogy nem szabad a figyelmünknek lankadnia a legnagyobb vízszint elhaladását követően sem, mert utána még bajok lehetnek – összegzett.

Jó döntésnek nevezte a Lajtánál lévő szükségtározó megnyitását, ami a várakozásoknak megfelelően, csökkentette a vízszintet. Jelezte: valószínűleg nem lesz szükség további ideiglenes tározó megnyitására.

Jó hírnek nevezte, hogy Ausztriában a következő egy hétben nem várható csapadék, azaz reményeik szerint az árvíz nem kap utánpótlást, így annak levonulása végleges lesz.

A miniszterelnök ismertetése szerint hetven kilométerrel nőtt a védelem alá vont területek hossza. Kifejtette: a másodfokú védelem alatt álló területek hosszát 33 kilométerrel, a harmadfokú védettség alatt álló területekét pedig három kilométerrel növelték, rendkívüli készültséget vezettek be 37 kilométeren a Lajta miatt.

Jelezte: a vízügy korábbi, a vízszint tetőzésével kapcsolatos előrejelzéseit továbbra is mérvadónak tekinthetik, a korrekciók néhány centiméteren belül vannak.

Továbbra is úgy gondoljuk, hogy a jövő hét közepén hagyja el az országot a tetőzés déli irányba, és továbbra is azt várjuk, hogy a budapesti vízszint tetőzése valószínűleg szombat éjjel következik be – ismertette. Hozzátette: a főpolgármester döntésétől függően, a jövő hét közepén a rakpart már felszabadítható lesz.

A kormányfő közölte azt is, hogy a szerdaihoz képest 1436 fővel növelték a védekezésben résztvevő hivatásos állomány számát, így már 5828-an dolgoznak a gátakon, valamint szerdán 4012 önkéntes vett részt a munkákban, és van 15 353 nyilvántartásba vett önkéntes is, vagyis ennyi embert tudnak még tartalékból mozgósítani, a hivatásos állomány sok ezres tartalékán felül.

A vízügyi ágazatban mozgósítottak további 200 főt, a katonáknál szintén 200 fővel többen vesznek részt a védekezésben, a rendőröknél újabb 130 fő kapcsolódott be a munkába, a rendészeti hallgatók létszámát pedig 200-ról 253-ra emelték – ismertette. A büntetés-végrehajtásból kivezényeltek számát is megnövelték: eddig 117 elítélt dolgozott a védekezésben, most 200, valamint zsáktöltésre a büntetés-végrehajtási intézetek falain belül is további erőket fognak mozgósítani. Emellett 152 polgárőr, 151 közmunkás és 171 önkéntes tűzoltó is részt vesz a munkában – ismertette.

Közölte: a hivatásos állomány jó állapotban van, a hadsereg 24 óránként négyezer katonát tud bevetni, a készenléti rendőrség 10 ezres nagyságrendű tartalékot jelent, ebből még senkit nem kellett mozgósítani.

„Kijelenthető az, hogy Magyarország az előző árvizek idején meg, illetve kitanulta a védekezés szakmáját, és nemcsak a hivatásosok, hanem az önkéntesek is pontosan tudják, hogy mit és hogyan kell tenniük” – mondta.

Orbán Viktor tájékoztatása szerint szerdáról csütörtökre virradóra 130 ezer homokzsákot töltöttek meg az önkéntesek és helyeztek el a védvonalakon. A védekezés mind a hivatásosok, mind az önkéntesek részéről szervezett, fegyelmezett, nyugodt és jó tempóban halad – mondta.

Az ország a helyzet komolysága mellett is biztonságban van, sem eszközben, sem élőerőhiányban nem szenved az árvíz elleni védekezésben, sőt az önkénteseknek köszönhetően jelentős tartalékokat is nyilvántartásba tudtak venni – összegzett.

Ha valami váratlan esemény vagy baleset nem történik, a vizet a mederben tudják tartani és a terveik szerinti rendben, a jövő hét közepén az árhullám elhagyja az országot és utána már csak az árvíz utáni veszedelmekkel kell majd törődni, a kétirányú feladat helyett már csak egyetlen feladatra kell összpontosítani – mondta a kormányfő, aki a helyzetet továbbra is komolynak és nehéznek értékelte.

Hozzátette: ugyanakkor a védekezés színvonala optimizmusra ad okot és kifejezetten bizakodó az ország árvízvédelmi képességeinek tesztelése ügyében.

Orbán Viktor megköszönte a katonáknak, a rendőröknek és a sokezer önkéntesnek az előző nap elvégzett hatalmas munkát.

Orbán Viktor kifejtette: Budapest védelme megoldott, a szerda esti órákra elérték a kiépítettség 100 százalékát, 900 centiméteres magasságra sikerült kiépíteni a fővárosi védvonalakat. Ez felette van a valaha volt legmagasabb vízállásnak, és a legérzékenyebb részeken is eredményesen védekeznek, ilyen a Margit-sziget és a Batthyány téri aluljáró környéke – jelezte a kormányfő.
Kitért arra is, hogy most a Dunakanyarnál vannak a legnehezebb helyszínek: Dunabogdánynál a védekezés szintje százszázalékos volt szerda éjszaka, Tahitótfalunál szintén, Leányfalunál 97 százalék, a védekezés egy nap alatt sokat javult.

Közölte, várhatóan pénteken a Vác felé vezető 2-es út egyes szakaszait le kell majd zárni. Kismaros kritikus helyzetben volt szerdán, de ezen túl vannak, a hadsereg kivezénylésével a védettségi szint száz százalékán állnak – ismertette Orbán Viktor.

Elmondta, hogy indítottak egy ingyenes árvízvonalat, amelyen bejelentést lehet tenni vagy munkára lehet jelentkezni.

Megjegyezte, szerdán egy nagyszerű és eredményes védekezést láttak Nagymaroson, itt állandó nyilvántartásban szerepelnek a civil önkéntesek, akik képesek nagyon hosszú szakaszon saját erőből megoldani a védekezést.

Az uniós segítségre vonatkozó kérdésre Orbán Viktor elmondta, Magyarország aktiválta az ilyen helyzetekre vonatkozó eljárásrendet, ami azt jelenti, elkezdték vizsgálni Brüsszelben, milyen segítséget lehet nyújtani.

„Minden tiszteletem mellett is, ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben” – fogalmazott a miniszterelnök. Végezzük el a munkánkat, finanszírozzuk meg a védekezés költségeit, aztán majd egyszer, ha ezek a bonyolult brüsszeli eljárások a végére érnek, és nem büntetnek bennünket azzal, hogy nem adják meg a segítséget, ami jár, „mert ezek Brüsszelben mind kérdőjeles mondatok”, akkor majd érkezik Brüsszelből is támogatás – mondta. Hozzátette: most a dolgok pozitív oldalát nézik, és tisztelettel köszönik Brüsszelnek, hogy legalább „gondoltak ránk”.

A védekezés költségeire vonatkozó kérdésre Orbán Viktor közölte, nem számolnak plusz kiadással, mert a költségvetésben minden évben megtervezik a rendkívüli eseményekhez kapcsolódó kiadások fedezetét. A védekezésnek ezért nincsen pénzügyi korlátja, mert az ehhez szükséges források azonnali kifizetéssel rendelkezésre állnak – mondta. Hozzátette: több helyen magáncégek is részt vesznek a védekezésben, az önkormányzatok alkalmazzák őket, nekik „a szokott rendben ilyenkor fizetünk”.

A víz által okozott károk kompenzálásáról szólva Orbán Viktor azt mondta, ki kellett engedni a vizet a Lajta-menti szükségtározóba, ami főszabályként magántulajdonban lévő, mezőgazdasági művelés alatt álló terület. Ott részben eszközökben, az öntözőművekben keletkezhet kár, illetve a be nem takarított termés miatt – magyarázta, jelezve, a kártérítés összegét az árvíz végén állapítják meg. Megjegyezte, az érintett területen már betakarították a termést.

Úgy értékelt, jelentősebb kártérítést a védekezéssel okozott kárért nem kell majd fizetni majd.

Orbán Viktor a vízügyesek bérét rendkívül alacsonynak nevezte az elvégzett munkához képest, és azt mondta, a vízügyesek bérét rendezni kell 2025-2026-ban, 1-3 éves időtávban.

Egy másik kérdésre válaszolva kitért arra, hogy a 19. század közepi nagy dunai árvíz után Budapesttől délre megépítettek minden védművet, a 2013-as dunai árvíz után pedig 150 milliárd forintnyi beruházás készült el.

A kormányfő úgy fogalmazott, minden árvíz „terheléses próba”. Vannak hiányzó szakaszok, példaként Kismarost említette, ahol valószínűleg szükséges lesz mobilgátrendszerre. Hozzátette: az, hogy nincsenek állandó védművek bizonyos szakaszokon, nem jelenti azt, hogy azok a szakaszok ne lennének megvédhetők, hiszen ideiglenes intézkedésekkel most is védik őket. De nagyobb nyugalmat ad, ha állandó védművel rendelkezünk Budapesttől felfelé Magyarország nyugati határáig – közölte.

Kitért arra is, hogy Budapesten 100 százalékra jelentették reggel a védekezést; a fővárosban jó szakemberek vannak, és együttműködve az árvízvédelmi, vízügyes szakemberekkel, meg tudják oldani a problémát.

Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy a nap folyamán hova látogat el, úgy fogalmazott: „a vízzel jövök”.