Fotó: ShutterStock
Hirdetés

Tavaly novemberben valóságos eufória söpört végig a világon, miután az amerikai OpenAI szoftverfejlesztő cég megosztotta és mindenki számára ingyenessé tette a ChatGPT-t. A mesterséges intelligencia válaszolt a kérdésekre, bonyolult feladványokat oldott meg, sikerrel abszolvált egyetemi vizsgákat, könyveket, verseket írt. Ahogy azonban általában az informatikai áttöréseknél lenni szokott, szinte azonnal megjelentek azok a hangok, amelyek az öntudatra ébredő mesterséges értelem veszélyeire hívták fel a figyelmet. Régi, a mozivásznon is gyakran visszaköszönő félelme az emberiségnek, hogy a gondolkodó gépek átveszik az uralmat, és mindenkit kiirtanak a földön. És lássuk be, a Terminátor-franchise Skynetjéhez hasonló intelligenciához eddig a ChatGPT jár a legközelebb, legalább is a laikus közönség megítélése szerint. A technikai fejlődés legújabb mérföldkövét övező ünneplést viszont a kétkedő hangok sem tudták megakasztani. Úgy tűnt, a mesterséges intelligencia a szemünk láttára fog valami beláthatatlan dologgá fejlődni.

Gyűlnek a sötét felhők

Május végén mesterségesintelligencia-szakértők és iparági vezetők egy csoportja hat hónapos szünetet kért a nemrég bemutatott ChatGPT-4 modelleknél erősebb rendszerek fejlesztésében. Véleményük szerint hatalmas kockázatot hordoz a társadalomra és az emberiségre nézve, ha az MI korlátok nélkül fejlődhet tovább. „A nagy teljesítményű MI-rendszereket csak akkor szabad fejleszteni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a hatásuk pozitív lesz, a kockázatokat pedig kezelni lehet. Ez a tudományban és az iparban is mindenhol így működik, így ez az ágazat sem lehet kivétel” – állt a szakma képviselőinek közleményében. Ennél is nagyobb visszhangja volt pár hete annak, hogy több mint háromszázötvenen írták alá a Center for AI Safety nevű szervezet nyilatkozatát, amely többek között olyan hajmeresztő állításokat tartalmaz, mint hogy „a mesterséges intelligencia jelentette kihalási kockázat mérséklését globális prioritásként kell kezelni olyan más társadalmi szintű kockázatokkal, mint a világjárványok és az atomháború”. Talán nem is adott volna hitelt senki a vészjósló petíciónak, ha nincs ott az aláírók között Sam Altman, a ChatGPT-t kifejlesztő Open-AI cég vezérigazgatója, Mira Murati, a ChatGPT technológiai igazgatója, Kevin Scott, a Microsoft technológiai igazgatója, Lila Ibrahim és Marian Rogers, a Google AI vezetői, és még számos más húzónév. Ha valakik tudják, hol tart most a fejlődésben a mesterséges intelligencia, és mire számíthatunk a közeljövőben, hát ők azok. És ha már ez a kör is kongatja a vészharangot, akkor okkal lehet attól tartani, hogy tényleg nagy a baj. Közben más hírek is borzolták a kedélyeket. Olaszország a nyugati államok közül elsőként betiltotta a ChatGPT-t. A Garante, az olasz adatvédelmi hatóság elrendelte, hogy az OpenAI ideiglenesen állítsa le az országban élő felhasználók adatainak feldolgozását, és vizsgálatot indított az európai szabályok feltételezett megsértése miatt.

A brit kormány is bejelentette, hogy új szabályrendszerrel tartaná kordában az MI-t, sőt még Brüsszelben is készül egy „európai MI-törvény” amely a ChatGPT-re és más hasonló rendszerekre is vonatkozna. Az egyesült államokbelinél szigorúbb szabályrendszer leginkább a kockázatértékelés, az adatvédelem és az algoritmusok oktatása területén fogalmazna meg magasabb elvárásokat.

Nem Skynet, de nem is veszélytelen

Mi folyik itt? – kérdezheti az elbizonytalanodott felhasználó. Hogyan lett a mesterséges intelligencia barátból ellenség? Szakértő segítségével jártuk körbe, mi vezetett a közel 180 fokos fordulathoz.

Mesterséges Intelligencia által készített fotó Ferenc pápáról

– Úgy gondolom, hogy maguk az alapítók és az ötletgazdák két dolgot láttak meg. Az egyik az, amit már régóta mondunk, hogy azok az adatok és információk, amelyek alapján a tavaly novemberben a világra rászabadított ChatGPT és más hasonló modulok „gondolkoznak”, valójában a világhálóról származnak. És mivel ezeket az interneten senki nem szűri, kezeli, nem validálja vagy bizonyítja hitelességüket, ez végtelen hülyeségek generálásához vezet – mondja a Demokratának Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.

A másik probléma, ami miatt sorra húzzák be a féket a nagyvállalatok, többek között maga az OpenAI is, az a nem várt adatszivárgás, amely beláthatatlan károkat tud okozni a cégeknek.

– Azt szoktuk mondani, hogy egy jó kérdésben benne van a válasz fele, így önmagában a kérdezés is képes adatokat kiszivárogtatni. Rájöttek a nagyvállalatok, hogy ha a kollégák elkezdik munkára fogni a mesterséges intelligenciát, abban a pillanatban a kérdéseik által tulajdonképpen közzétesznek kritikus információkat is, ami jelentős kockázattal jár, ha éppen valamilyen innováción dolgoznak – húzza alá a szakértő. Úgy látja, rengeteg a mellébeszélés a témában. Idesorolhatók a világvége-forgatókönyvek is.

Jó példa erre az a minap nagy visszhangot keltett hír, miszerint egy mesterséges intelligencia által vezérelt amerikai drón egy szimuláció során kiiktatta saját kezelőjét. Csakhogy Hortobágyi Ágoston szerint itt eleve csak teszt zajlott, ahol természetesen nem halt meg senki, és éppen arra mutatott rá az eredmény, hogy a parancssor, ami alapján a mesterséges intelligencia „gondolkodott”, hibásan lett megírva, tehát ismét az ember hibázott, nem a gép. A ChatGPT kapcsán sem érdemes világvégét vizionálni, ez egy nyelvi modell, egy chatbot, még akkor is, ha történetesen pillanatnyilag a legfejlettebb ilyen a világon.

Persze az olyan jelenségek mellett nem lehet szó nélkül elmenni, mint a mesterséges intelligencia segítségével gyártott úgynevezett deepfake fotók, videók vagy hangfelvételek. Ezek veszélyére nemrég hívták fel a figyelmet a Donald Trumpról vagy éppen Ferenc pápáról MI által kreált hamis képek, amelyek vírusszerűen lepték el a közösségi médiát. Az Egyesült Államok korábbi elnökéről olyan felvételek láttak napvilágot, amelyeken ellenáll a letartóztatásnak, és megpróbál elmenekülni a rendőrség elől. A fehér, hosszú, Balenciaga márkájú pufidzsekiben feszítő pápa fotója nem kevésbé volt virulens, és a hivatalos cáfolatig tömegek fogadták el hitelesnek. Mindez amellett, hogy felveti a kérdést, vajon meddig hihetünk a szemünknek az online világban, súlyos biztonsági kockázatokat hordoz. Gondoljunk csak arra, hogy milyen jól használható a technológia különböző politikai vagy akár katonai dezinformációs műveletek során.

A hétköznapi emberek közül az MI elterjedésétől sokan azért tartanak, mert féltik a munkahelyüket. Hortobágyi Ágoston ugyanakkor úgy látja, a közeljövőben inkább felértékelődnek majd a humán hátterű tartalmak, termékek, szolgáltatások és alkotások, hiszen ezek egyediségével és érzelmi dimenzióival ma még a gépek nem versenyezhetnek.

– Nem gondolom, hogy hirtelen tömegesen veszítenék el az állásukat a dolgozók. A mesterséges intelligencia sokkal inkább lesz egy új kolléga, egy mankó, amely segíti, hatékonyabbá teszi a munkát – véli a digitális stratéga, ám hozzáteszi, ha eljön az a pont, amikor döntési jogot kap az MI, azaz felülbírálhatja az emberi döntést, az már hordoz magában veszélyt. Ám ettől ma még nagyon messze vagyunk, és az is biztos, hogy ezt a helyzetet is egy rossz emberi döntés fogja megelőzni.

– A fejlesztés a jövőben aligha lesz töretlen, de az biztos, hogy minden kanyarral, zsákutcával együtt is rohamléptékű változások előtt állunk – véli Hortobágyi Ágoston. Ezt támasztják alá a piaci előrejelzések is. Míg tavaly 136 milliárd dollárra értékelték a globális MI-piacot, 2030-ra – vagyis kevesebb mint tíz év alatt – ez az összeg már elérheti az 1581 milliárdot.

Nem voltunk rá felkészülve

Noha az a veszély nem fenyeget, hogy gyilkos robotok irtsák ki az emberiséget, Hortobágyi Ágoston nem rejti véka alá, hogy bőven vannak olyan tényezők, amelyek gondot okozhatnak, és már most is késő volna behúzni a vészféket.

– A mesterséges intelligencia az emberiség összes tudása, amelyben a megfelelő algoritmusok segítségével tudunk keresni. A technológia megvolt már korábban is, folyamatosan fejlődött, és most jutott el arra a szintre, amikor már prezentálható. Ma már nem az a kérdés, hogy jó-e vagy rossz az MI, hanem az, hogy tudunk-e alkalmazkodni hozzá – mondja a digitális stratéga. Csakhogy szerinte erre nemhogy társadalmi szinten, de egyénileg sem vagyunk felkészülve. A szakértő hasonlata szerint a digitalizáció előtt az emberiség egy házban élt egy fedél alatt, ez volt a fizikai tér, majd a digitális tér megjelenésével a házhoz felépült egy újabb szoba. Kezdetben egy nagy és nehéz vasajtó választotta el a fizikai és a digitális teret, és ezt az ajtót nagyon ritkán és nehezen lehetett csak kinyitni. Aztán egyre sűrűbben nyitogattunk, ma pedig már egy forgóajtón keresztül járkálunk ide-oda, olyan sebességgel, hogy már szinte követhetetlenné vált, melyik térben is vagyunk éppen.

Korábban írtuk

– Ez azért baj, mert míg a fizikai világunkban több ezer éves szabályok, törvények működnek, megvan az írás-olvasás tudás és a joghatáskiváltás, és mindhárom képesség egységes, addig a digitális térben mindez még gyerekcipőben jár, és ami már megvalósult, azt sem oktatta senki – mondja a szakértő. Ez pedig nem kis hiányosság, mivel egységes oktatás híján ezeket a digitális képességeket az emberek különböző módon tanulták meg.

– A mai világunkban a magánemberek digitális képességei annyira szerteágazóak, hogy hiába adunk oda nekik szoftvereket, mesterséges intelligenciát, bármit, nem tudnak vele élni – mutat rá Hortobágyi Ágoston. Az sem világos szerinte, hogy egységes tudás híján kik és hogyan fogják alkalmazni a mesterséges intelligenciát. És bár még csak keressük a módjait annak, hogy mikre is tudnánk felhasználni ezt a technológiát, azt máris kijelenthetjük, hogy az lesz a legnagyobb nyertes, aki elsőként találja meg rá a választ.