A jövőt félti az ellenzék
Elkezdődött a 2020-as költségvetés általános vitája szerdán az Országgyűlésben.
Fidesz: rendkívüli mértékű a családok jövő évi támogatása
Rendkívüli mértékűnek nevezte a jövő évi költségvetési javaslatban szereplő családtámogatásokat szerdán a parlamentben Bánki Erik, a Fidesz egyik vezérszónoka.
Az előterjesztés teljes mértékben megfelel a nagyobbik kormánypárti frakció céljainak és elvárásainak – jelentette ki a büdzséjavaslat vitájában.
Ez a költségvetés nemcsak a magyar családok, a magyar vállalkozók költségvetése, hanem minden magyar ember életét jobbá teszi – értékelt, az adócsökkentéseket, az adminisztrációs könnyítéseket, a növekvő támogatásokat és a rendkívüli események nélkül nullszaldóval számoló tervezetet méltatva.
Frakciótársa, Szűcs Lajos azt hangsúlyozta: a korábbi évek büdzséihez hasonlóan kiszámítható, következetes és betartható a javaslat.
Jobbik: ez a jövő felélésének költségvetése
A benyújtott büdzséjavaslat a jövő felélésének költségvetése, mert míg bizonyos társadalmi csoportoknak kedvez, másoknak egyáltalán nem – mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka az Országgyűlés szerdai ülésén.
A jövő évi költségvetésről folytatott vitán az ellenzéki képviselő példaként említette a „kényszerből kivándorolt” magyarokat, nekik – mondta – átfogó otthonteremtési program kellene, ez egyértelmű üzenet lenne, hogy van értelme visszatérniük ide, nem kell hosszú évekig spórolniuk egy lakásra.
Felrótta: a mindenkori költségvetés megtárgyalásakor a kormánynak a korábbi időszak adatainak birtokában illene megmagyaráznia a bizonyítványát, de zárszámadás hiányában vitatják meg a következő büdzsét, így kell eldönteniük, mire mennyi forrást szánnak.
MSZP: jövőellenes és igazságtalan a tervezet
Jövőellenesnek és igazságtalannak nevezte a jövő évi költségvetésről szóló javaslatból kiolvasható újraosztási szándékot szerdán a parlamentben Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka.
Kijelentette: a tervezett, 2200 milliárd forintnyi bevételnövekedést a kormányzat nem az ország – legalább régiós szintre – felzárkózására, hanem saját magára és holdudvarára költi.
Közölte: a szocialisták 1000 milliárd forintnál is nagyobb átcsoportosítást javasolnak a nyugellátás, az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra javára. Utóbbi területre egymagában 764 milliárd forinttal rendelnének többet a kormány által javasoltnál.
Példaként említette, hogy a családi pótlék összegét duplájára, a gyes-t és a gyed-et a jelenlegi összeg háromszorosára emelnék módosító indítványaikkal, miután 2008 óta változatlan ezen ellátások összege.
DK: ez a semmittevés, a túlélés büdzséje
A semmittevés, a folytatódó politikai propaganda, a túlélés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét Gyurcsány Ferenc, a DK elnök-frakcióvezetője szerdán a parlamentben, a javaslat általános vitájában.
A vezérszónok szerint a költségvetésből az derül ki, hogy a Fidesz nem akar közelebb kerülni az európai pénzügyi együttműködéséhez, a kormányoldalon „a hátuk közepére sem kívánják” az euró bevezetését.
Kifogásolta továbbá, hogy nincs érdemi szakmai, civil kontroll a költségvetés tervezési folyamata fölött.
Gyurcsány Ferenc bírálta a kormány családpolitikáját is, mert szerinte az tévút, nincs pozitív hozadéka.
„A-tól z-ig nem értünk magukkal egyet. Nem kicsit, hanem nagyon” – mondta Gyurcsány Ferenc.
KDNP: jövőre is folytatódik a családok erősítése
Jövőre is folytatódik a kormány 2010 óta képviselt társadalompolitikai víziója, ami a családok megerősítését, támogatását jelenti – mondta Hargitai János, a KDNP vezérszónoka, a 2020-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában szerdán az Országgyűlésben.
A KDNP képviselője „konzervatívan” megtervezett költségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsét, kiemelve, hogy az 4 százalékos növekedéssel, 2,8 százalékos inflációs céllal, 1 százalékos hiánycéllal és 1 százaléknyi tartalékkal számol.
Hangsúlyozta: a 2020-as költségvetésben folytatódik az a társadalompolitikai vízió, amit 2010 óta képviselt az Orbán-kormány, és amely a családok, azaz a társadalom alapsejtjeinek megerősítéséről szól.
Hargitai János igazi kereszténydemokrata gondolatnak nevezte a családok erősítését, és felhívta a figyelmet arra, hogy hosszú távú, stabil gazdasági növekedés szükséges a családtámogatási célok fenntartásához.
LMP: a jövő felélésének költségvetése a jövő évi
A 2020-as büdzsé a jövő felélésének és nem a megmentésének költségvetése – közölték az LMP vezérszónokai szerdán az Országgyűlésben.
Csárdi Antal a jövő évi büdzsé általános vitájában azt mondta, a kormánypártok minél jobban ki akarják zsákmányolni a jelent. Jövőre kevesebb pénz lesz a környezet védelmére, a klímaváltozás megfékezésére, az oktatásra, de több pénzt kapnak a multik – összegzett az LMP-s képviselő.
Hozzátette: a 2020-as költségvetés nem néz szembe a bér-, a lakhatási, a klímaválsággal, nem segíti az egyszülős családokat, a devizahiteleseket, valamint az életkezdés nehézségével birkózó fiatalokat, nem teszi működképessé az egészségügyet, nem fejleszti az oktatást, nem teremt élhető időskort a nyugdíjasoknak.
Frakciótársa, Schmuck Erzsébet szerint az éghajlatváltozással összefüggő intézkedések elhagyása több mint hiba: bűn a jövővel szemben is.
Párbeszéd: átverés a költségvetés
A jövő évi költségvetés tervezete egy átverés, a kormány igyekszik átverni az embereket – jelentette ki Szabó Timea a Párbeszéd képviseletében a 2020-as büdzséről folytatott vitában, az Országgyűlés szerdai ülésén.
Kiemelte: alig változik az egészségügyi költségvetés helyzete, reálértékben az oktatás a legnagyobb vesztese a javaslatnak, továbbá a büdzsé Budapest-ellenes, megint kiszipolyozzák a fővárost. Teljesen felesleges beruházásokra adnak pénzt az egészségügy, az oktatás helyett – értékelt.
Szabó Timea hangsúlyozta: visszautasítják ezt a költségvetést és átfogó módosító javaslatot nyújtanak be, mert olyan Magyarországot szeretnének, ahol az embereknek nem kell aggódniuk a holnap miatt.
Frakciótársa, Mellár Tamás hangsúlyozta: a Költségvetési Tanács szerint ma a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, holott ez nem így van. A mai magyar gazdaság 1-2 százalékos potenciális növekedési ütemre képes, ez van most „felturbózva” 4 százalékra, ami ugyan fenntartható, de ezzel Magyarország zsákutcába megy, ahonnan fájdalmas lesz visszatérni – vélekedett.
A nemzetiségek 10 milliárdos módosítást javasolnak a költségvetésben
Ritter Imre német nemzetiségi képviselő a magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében arról beszélt: 2013-ig a Magyarországon élő nemzetiségek támogatása „siralmas” állapotban volt, a 2015-ös költségvetésben azonban az addigi 4 milliárd forintos támogatásuk több mint 50 százalékkal nőtt.
Hangsúlyozta: az elmúlt öt évben érdemi javulás tudtak elérni a nemzetiségi civil szervezetek, a nemzetiségi anyanyelvi diáktáborok és nemzetiségi önkormányzatok támogatásában.
Ritter Imre köszöntet mondott a magyar kormánynak, a parlamentnek és minden képviselőnek az elmúlt öt évben nyújtott nemzetiségi támogatásért, ugyanakkor arra figyelmeztetett: ez csak arra volt elég, hogy „megkapaszkodjanak”, és elindítsák azokat a hosszútávú programokat, amelyek az őshonos magyarországi nemzetiségek fennmaradását biztosítják.
Közölte: a 2020-as költségvetési igények alapos felmérése alapján a 13 magyarországi nemzetiség összesen 10 milliárd forint értékben tesz javaslatot módosításra; ebből 1,8 milliárd forint a roma nemzetiséget érinti.
Elmondta: a támogatásemelési igények 56 százaléka – azaz 4,6 milliárd forint – felhalmozási, beruházási, amelyet a nemzetiségi önkormányzatok, és az általuk fenntartott intézmények épületeinek felújítására, illetve pályázati önrész biztosítására kérnek. Ismertetése szerint a támogatási igények 16 százalékát, több mint 1 milliárd forintot teszik ki a nemzetiségi pedagóguspótlék emeléséhez és a nemzetiségi pedagógushallgatók ösztöndíjprogramjához szükséges források. Emellett – folytatta – az országos nemzetiségi önkormányzatok és média esetében 734 millió forint emelést javasolnak, a helyi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását pedig 592 millió forinttal növelnék.
Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló arról beszélt: a roma nemzetiségi pályázatok forrásainak eddigi emelésével mind több helyi nemzetiségi egyesület, alapítvány tud táborokat és kulturális programokat megvalósítani, de a pályázati keret további növelésére van szükség, mert ez lehetne a 800 ezres roma közösség számára a felzárkózás egyik lehetősége.
Bősz Anett: a hobbisportot is támogatni kell
Bősz Anett független képviselő aggodalmát fejezte ki az ápolói szakma iránt. Szerinte a nyugdíjasok sem kedvezményezettjei a költségvetésnek, holott nekik is részesedniük kellene a gazdasági növekedésből.
Úgy értékelt, a családvédelmi akcióterv intézkedéseinél a rászorultságot nem vették figyelembe. Szólt arról is, hogy jelenleg több mint 80 ezer gyermek nem jut bölcsődei ellátáshoz.
Nem tartja „túl fényesnek” a versenyképességi mutatókat, és a TAO-források felhasználásának átalakítását szorgalmazta, hogy a rendszer a hobbisportot is szolgálja.
