Korunk kamatrabszolgái a túlélés reményében fordulnak a hitelezőkhöz, de a kamatos pénz a szegénységből nem jólétet, csupán nyomort és családi tragédiát fial. Az ördögi pénz csapdájába könnyű beleesni. Uzsorakamat esetén a kölcsönt felvevő, szorult anyagi helyzetben lévő családok 50-100 vagy akár 150 százalékos havi kamatra veszik fel a pénzt a hitelezőtől. Ha az adósok a tőketartozást és a kamatot nem képesek visszafizetni, vagy késnek a fizetéssel, akkor a visszafizetendő összeg megduplázódik. A kölcsönt felvevők jelentős része tízezer forint hitelt havi százszázlékos kamatra vesz fel, ami azt jelenti, hogy fél év alatt 60 ezer forintot kellene fizetniük kamatra, miközben adósságuk tovább ketyeg.

A kölcsönkérők általában szociálisan kiszolgáltatottak, állami támogatásból, segélyekből élnek. Legtöbbjük nincs tisztában azzal, hogy milyen következményekkel jár a kamatos pénz felvétele és visszafizetése. Az adósok fizetésüket, szociális segélyüket vagy egyéb járandóságaikat is odaadják a törlesztés érdekében, így viszont arra a hónapra megélhetés nélkül maradnak, ami miatt újabb uzsorakölcsönt kell hogy felvegyenek. Előfordul, hogy az adósságcsapdába került családok banki kölcsönt vesznek fel, s törlesztésképp azt adják az uzsorásoknak, s innentől nemcsak a kamatos pénzt, hanem a banki törlesztőrészletet is fizetik. Ha tudják. Akár életük végéig.

Az uzsora színeváltozása

Az uzsorások többféle pénzszerzési módszerrel élnek. Gyakori az úgynevezett szocpolos lakásvásárlás, amikor a fiktív ügyletet lebonyolító elkövetők a támogatásra jogosultak nevében járnak el. Ilyenkor értéktelen, sok esetben csupán romos épületet tartalmazó ingatlant vásárolnak, több millió forint értékben. A papíron vásárlóként feltüntetettek csak némi készpénzt kapnak, míg a valós kiadások és a támogatás összege közti különbözetet az úgynevezett „bonyolítók” teszik zsebre.

Az uzsorások másik kedvelt trükkje, hogy építési vállalkozónak adják ki magukat, és elszegényedett, többgyermekes családokat kutatnak fel. Az uzsorások célja, hogy áldozataik több millió forintos lakásépítési kedvezményét megszerezzék, majd adósaik nevével visszaélve fiktív szerződéseket kössenek. Az igénybe vehető teljes állami támogatás megszerzését követően a jogosultak csupán pár száz ezer forintot kapnak, és az így felépült ingatlanok sohasem kerülnek ténylegesen a birtokukba. Gyakori eset az is, hogy az uzsorások ügyfeleiket arra kényszerítik, hogy saját ingatlanjukra jelzáloghitelt vegyenek fel, majd azt veszik el tőlük, esetleg az adósaikat más hitelügyletekhez kezesként használják fel. Az uzsorakamat áldozatai pedig nem képesek fizetni a banknak, ezért a pénzintézet a jövedelmeiket letiltatja, ingatlanjaikat elárverezteti. A kamatrabszolgák így válhatnak földönfutóvá.

Így járt József és élettársa is, akikre Drávapiski polgármestere, Mali Zoltán talált a falutól nem messze egy juhhodályban. Ők 30 ezer forintért és egy Tchibo kávéért vásárolták meg nyomorukat.

„Az uzsorázás cigánykérdés”

– Az élettársam volt férje 2002-ben került kapcsolatba ezekkel az emberekkel – kezdi mesélni a történetet József, akinek nevét kérésére megváltoztattuk, hiszen mint mondta, fél az uzsorásoktól.

A kamatos pénzt a néhai férj természetesen nem tudta visszafizetni, a hitelezői a nyakára jártak, zaklatták őt, míg egy nap a férfi a tóba ölte magát.

– Az utolsó pillanatban sikerült a gyerekét kivenni a kezéből, különben a 6 éves Ricsikét is magával vitte volna a halálba – teszi hozzá József, aki a tragédia után magára vállalta a kamatos pénz törlesztését, így kezdődött a kálváriája. Fizetni ő sem tudott. Az uzsorások Józseféktől elvették a körülbelül hatmillió forintból felépített szocpolos házukat, majd felvetettek velük még 3 millió 70 ezer OTP-kölcsönt. Később 5 millió forintot követeltek rajtuk. Menekülniük kellett. Több helyen laktak, míg végül egy nejlonszatyorral érkeztek meg Drávapiskitől nem messze a juhhodályba. Most rezsi fejében, három hónapja laknak az ormánsági településen és, nyugalmat szeretnének.

– Amikor egy kereskedelmi televízióban nyilatkoztam arról, hogy mi történt a településen, másnap az ingatlanbetyárok meglátogattak a polgármesteri hivatalban, és megpróbáltak megfenyegetni. Azt mondták, darázsfészekbe nyúltam, és ez nem biztos, hogy jót tesz az egészségemnek – mesél az uzsorásokról Mali Zoltán polgármester.

Feleségét és a családját is zaklatták, majd a sajtón keresztül próbált nyomást gyakorolni a rendőrségre, hogy foglalkozzanak hathatósabban az uzsorásokkal. Mali kiállásának köszönhetően a falut környékező uzsorásokat előzetes letartóztatásba helyezte a siklósi rendőrség. A polgármester úgy véli, átmenetileg béke költözött a környékre, ám véleménye szerint ez az állapot korántsem lesz tartós. Mint mondja, csupán a kis halak kerültek kézre, a nagyok szabadon lubickolnak. Az uzsorásokat pedig fentről, szervezetten mozgatják. Mali Zoltán az Ormánságban körülbelül 80-100 olyan esetről tud, amikor uzsorások kezébe kerültek az ingatlanok. Mali aláhúzta, a környékükön az uzsorázás tisztán cigánykérdés.

– Csodálkozom, hogy az OCÖ csak akkor kiabált, amikor a segély helyett közmunka-programról beszéltünk, most pedig nem emeli fel a szavát – mondja a polgármester.

Drávapiski első embere kiemelte, nem csodálkozik, hogy sok településvezető a Magyar Gárdát hívja segítségül. – Lehet, hogy egyeseknek a Magyar Gárda nem szalonképes, de azt látom, hogy Galgagyörkön és Faddon rend lett. Nem vagyok híve én sem ennek a masírozásnak, de be kell látni, hogy a szükség törvényt bont. Megértem azokat, akik kihívják a Gárdát.

A dél-baranyai eset nem egyedi, az egész országot lefedi az uzsorások hálózata, akik területi lebontásban, szervezetten, változatos módszereikkel szedik áldozataikat. Dobi Tibor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrség sajtószóvivője megkeresésünkre elmondta, a megye 357 településének 30 százaléka ezer lakos alatti, és ezen belül közel 40 százalékában a lakosság száma az ötszáz főt sem éri el. Az itt élők jelentős része idős, és legtöbbjük szociálisan hátrányos helyzetben él. Dobi Tibor elmondta, Borsodban jelenleg öt uzsorás ügyében nyomoz a rendőrség. A szálak helyenként itt is magasabb körökbe vezetnek. A bíróság előzetes letartóztatásba helyezte Szerencs városépítési hatóságának osztályvezetőjét is, aki a gyanú szerint közreműködött a törvénytelen ingatlanügyletekben.

A szegények vámszedői

A Kékfény című bűnügyi magazin két évvel ezelőtt egyik riportfilmjében egy borsodi uzsorást szólaltatott meg. A börtönviselt helyi kamatszedő pályafutását 40 ezer forint szétosztásával kezdte, majd kis idő múlva 50 állandó kuncsaftja lett. Elmondása szerint havi egymillió forint haszna van a kamatos pénzeken, de hozzátette, kollégái nála ügyesebbek, ők többmilliós haszonnal dolgoznak.

Az uzsorások megállapodnak abban, hogy kinek hány falu jut. A riportban megszólaló férfi saját bevallása szerint baráti hitelkonstrukcióval, 50 százalékos kamattal dolgozik, és nem híve az erőszaknak. Mint mondta, adósai a bántalmazásnál is jobban félnek attól, hogy ha nem kapnak kölcsönt, éhezni fognak.

A hitelezők azonban nem ilyen humánusak. Az uzsorakamat havi törlesztőrészleteinek fizetésére szolgáló segélyeket, szociális támogatásokat általában már a kiosztáskor elveszik adósaiktól. Egy 2008. júliusi rendőrségi közlemény tanúsága szerint a hitelezők a nem fizető kuncsaftjaikat irodalmi stílustól távol eső szavakkal gyakran fenyegetik: „Megöllek, az élettársadból pedig kirugdosom a gyereket, ha nem adod meg a tartozást.”

Gyakori, hogy tettlegességig fajulnak az indulatok. Sokan az öngyilkosságba menekülnek a hitelezők bántalmazása vagy a prostitúcióba való kényszerítés elől. Az uzsorások szerencsecsillaga azonban fényesebb az adósok sorsánál. A pénzbehajtásból könnyű politikai tőkét kovácsolni, a helyi kiskirályok szekere jól futhat.

Szepessy Zsolt, Monok polgármestere szerint az elszegényedett régiók településein az uzsorások akkora tekintélyt szereztek, hogy helyhatósági választásokon is megméretik magukat. Jóllehet a kamatos pénzek behajtása a Btk. szerint jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás, ami bűncselekménynek számít és háromévi szabadságvesztéssel jár, ha feljelentés nem érkezik, a rendőrség tehetetlen. A hatóságoknak már többször le kellett állítaniuk a nyomozást, mert az adósrabszolgák visszaléptek a feljelentéstől: féltek az uzsorások rokonainak bosszújától. Jól tudják, ha egy vámszedő eltűnik, a helyébe újabbak lépnek.

Uzsorások évada

Az uzsorázás évtizedek óta ismert jelenség, a rendőrségi hatáskörön régen túlnőtt. Az adósságspirálból kivezető útról az utóbbi időben több megoldási javaslat is született. Szepessy Zsolt monoki polgármester a közmunkáért segélyt akció után, a kamatos pénzek kapcsán is hallatta a hangját. Szikora Jánoshoz, az APEH elnökéhez írt nyílt levelében kérte az adóhatóságot, hogy hozzanak létre egy uzsorakölcsönnel foglalkozó osztályt vagy csoportot, és kezdeményezzenek adó-, valamint vagyonosodási vizsgálatot a látókörükbe került személyeknél. Az adóhivatalt továbbá arra kérte, hogy kezdjen országos felvilágosító kampányba, amelyben felhívja a lakosság figyelmét az uzsorakölcsön veszélyeire, s hozzon létre egy ingyen hívható telefonvonalat, ahol kizárólag az uzsorakölcsönökkel kapcsolatosan lehet bejelentéseket tenni. Hasonló kezdeményezést indított útjára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőr-főkapitányság is. A potenciálisan veszélyeztetett, írni, olvasni nehezen tudó lakosság számára képregényt adnak ki. A plakátszerű, úgynevezett „Uzsoranaptár” 12 hónap leforgása alatt képekben mutatja be az uzsorakölcsön súlyos következményeit.

Uzsoraügy kérdésében a kormányzat is javaslattal állt elő. A szociális tárca jelenleg készíti el azt a hatástanulmányt, amelyben azt vizsgálják, hogyan lehetne átültetni a bangladesi Grameen Bank, azaz a szegények bankja modelljét a magyar viszonyokra.

Z. Kárpát Dániel közgazdász a mikrohitel kapcsán a Demokratának elmondta, egy alapvetően a harmadik világ közállapotaira kidolgozott modell igen nehezen oldhatná meg az öreg kontinensen szocializálódott társadalmi osztályok problémáit. Úgy fogalmazott, hogy a több évtizede bevezetett mikrohitelrendszer valóban sokat segített más kultúrák egyes lecsúszott csoportjain, főleg olyanokon, akik törekvő módon indították be mikrovállalkozásaikat. A közgazdász aláhúzta, hogy mindez nem a „jóléti modellre” épülő gazdaságokban történt.

– Nálunk megszokott, hogy a lecsúszott réteg nemcsak a segélyt, hanem a hitelt is alanyi jogúnak tekinti. Amíg nem tudjuk elérni, hogy a szociális segélyért a munkaképes jogosult közmunkával fizessen, miből gondoljuk, hogy elterjeszthető a mikrokölcsönök visszafizetésének kultúrája? – tette fel a költői kérdést a közgazdász.

A mindenéből kiforgatott József az uzsorakamat felszámolásával kapcsolatban az egyszerű emberek bölcsességével csak annyit mondott: szociális hitel ide vagy oda, amíg lesz szegénység, addig lesznek uzsorások is.

Usztics Anna