A KDNP iránytű

– Meséljen egy kicsit magáról, hogy kezdődött az ön KDNP-s története?

– Elkötelezett katolikus családban nőttem fel, ez irányt szabott az életemnek. A közélettel is hamar megismerkedtem, a politika a családi élet része volt, hiszen a rendszerváltást követően édesapám is közéleti szerepet vállalt. A vasárnapi ebédek úgy teltek gyerekkoromtól kezdve, hogy az éppen aktuális társadalmi kérdéseket megvitattuk, és ma is megvitatjuk. A családi környezettől és a keresztény neveltetésemtől nem választható el, hogy már nagyon fiatalon vonzott, hogy tegyek a közösségért. Meggyőződésem, hogy földi életünk egyik legfontosabb feladata az, hogy szolgáljuk közösségünket, az emberek javára munkálkodjunk. Az első diplomám megszerzése után, 1998 és 2002 között Semjén Zsolt mellett kezdtem el dolgozni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában, az egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárságon. Abban az időben gyakran jártuk együtt az országot. Ezeken az utakon sokat beszélgettünk kereszténydemokráciáról, arról, hogy miként lehetne és hogyan kellene keresztény értékek szerint formálni a világot. Ma is hatalmas kegyelmi ajándékként élem meg, hogy a politikán keresztül a hazám fejlődéséért dolgozhatok. Néhány évig alkalmazásban álltam ugyan egy multinacionális cégnél is, azonban kifejezetten frusztrált az a gondolat, hogy a munkám végső eredménye egy külföldi cégtulajdonos dúsgazdag embert még gazdagabbá tegyen. Nekem mindig is fontos volt, hogy olyan tevékenységem legyen, amelyért lelkesedni tudok, valójában hivatást kerestem, nem megélhetési forrást. Részese akartam lenni annak, hogy a teremtett világot és hazánkat abba az irányba alakítsuk, amerre hitem szerint fejlődnie kell, mert meggyőződésem szerint az egyetlen sikeresen járható út a keresztény értékekre és elvekre épülő társadalomszervezés.

– Mi a KDNP identitása?

– Egyértelműen világnézeti párt. Ha azonban úgy tekintünk a kereszténységre mint világnézetre, akkor abba nem csupán a legelkötelezettebb hívők tartoznak bele, hanem mindazok, akik a kereszténység értékeit a legjobb társadalomszervező erőnek tekintik. Mondhatnám azt is, hogy mindazokkal egyetértünk, akik úgy gondolják, hogy a Szent István által megszervezett magyar állam nem csupán az elmúlt ezer évben volt működőképes, hanem ezen elvek és értékek alapján még legalább ezer évig meg tudjuk tartani hazánkat.

– Összehangolható a lelkiismereti etika és politikai etika? Létezhet valódi keresztény politizálás?

– Ha nem lenne összehangolható, akkor nem lenne Kereszténydemokrata Néppárt sem. A KDNP működése a bizonyítéka annak, hogy nemcsak összehangolható, hanem sikerre is vihető.

– A szakpolitikán kívül mit tesz hozzá a KDNP a kormányzati együttműködéshez?

– A KDNP szerepét a kormányzásban az iránytűhöz szoktam hasonlítani. Nekünk nem csupán a szakpolitikákban kell megjeleníteni az elképzeléseinket, arra is figyelnünk kell, hogy a hajó jó irányba haladjon, hogy a kormányzás kereszténydemokrata elvek mentén történjen, keresztény szellemben alkossunk törvényeket, hozzunk gazdasági intézkedéseket. Az emberek kiemelését a szegénységből, a szegénység felszámolását különösen fontosnak tartjuk, mint a keresztény politizálás egyik megnyilvánulási formáját. Az elmúlt 12 évben Magyarország hihetetlen nagyot lépett előre a szegénység felszámolásában. Ha megnézzük, hogy a szocialistáktól hogyan vettük át 2010-ben az országot és most hol állunk, ég és föld a különbség. A szocializmus agymosása után a köznevelés kérdésében is meg kell jelenítenünk a keresztény értékeket. Ebben kulcsszereplők a pedagógusok, akikre a következő generációkat, gyermekeinket, unokáinkat bízzuk. Nem véletlen, hogy tíz évvel ezelőtt Hoffmann Rózsa személyében épp egy kereszténydemokrata politikus kezdeményezte a pedagógus-életpályamodell bevezetését. Most is elkötelezetten sürgetjük, hogy aktualizáljuk a pedagógus-életpálya elemeit, és az ország teherbíró képességével összhangban fokozottabban juttassuk kifejezésre megbecsülésünket a pedagógustársadalom iránt. De környezetünk, a teremtett világ védelme szempontjából is rendkívül fontos a keresztény megközelítés. Az isteni parancs ugyanis az, hogy mindazt, amit kaptunk, műveljük meg, de ne zsákmányoljuk ki, hanem művelésre alkalmas állapotban adjuk tovább a következő nemzedéknek. Talán ez alapján a három különböző szakpolitikai példa alapján is érzékelhető, hogy a teljes kormányzati tevékenységi kört át kell hassa a keresztény értékrend. Álláspontunk szerint ugyanis a keresztény tanítás az élet és a politikai cselekvés minden területére a legjobb megoldást kínálja.

– Kik a jellegzetes KDNP-szavazók, hogy írná le a párt társadalmi bázisát?

– A kérdést úgy pontosítanám, hogy kik azok, akik gondolkodásukban a legközelebb állnak a kereszténydemokráciához és a Kereszténydemokrata Néppárthoz. Természetesen elsősorban az elkötelezett keresztények, akik hitüket tudatosan megvallva, annak szellemében élnek. A kereszténységnek ugyanis a lényegéhez tartozik, hogy nem csupán hiszünk Istenben, hanem az isteni tanítást minden körülmények között, mindennapi életünkkel meg is valljuk. A kereszténység nem elvont filozófia, hanem magában foglal egy konkrét életszervezési és tevékenységi iránymutatást saját magunkat és közösségünket illetően. Mindemellett azonban a kereszténydemokrácia a gyakorló keresztényeknél sokkal szélesebb társadalmi alapokon nyugszik Európában és azon belül Magyarországon is. Hiszen Európa – bármennyire próbálják is egyesek tagadni – mégiscsak a zsidó–keresztény kultúrára épül. Gondolkodásunkat, fogalomhasználatunkat alapjaiban meghatározza a zsidó–keresztény kultúra, még azokét is, akik közömbösek vagy éppen ellenségesek a kereszténységgel szemben. A valódi európaiságnak tehát az egyik legfontosabb eleme a kétezer éves kereszténység; európaiság nem létezhet kereszténység, kereszténydemokrácia nélkül. Elszomorító, hogy mindezek ellenére olyan időket élünk, amelyben már a keresztény és ilyen módon európai hagyományainkat is folyamatosan meg kell védenünk. Ebben a harcban mindazok szintén szövetségeseink, akik csupán kulturálisan kötődnek a kereszténységhez. A KDNP az ő irányukba is nyitott. Mindazoknak, akik felismerik, hogy a kereszténység az identitásuk része, akik tenni akarnak a keresztény hagyományokért és értékekért, helyük van a Kereszténydemokrata Néppártban. Személyes tapasztalatom, hogy vannak olyan tipikus élethelyzetek is, amikor az emberek különösen megnyílnak a kereszténydemokrácia és a KDNP iránt. Például a fiatal családosok, amikor felismerik, hogy szükség van egy erős értékelvű, értékvezérelt keresztény politikai szervezetre, amely mellettük áll, és képviseli az érdekeiket, kiáll a gyermekeik védelmében is.

– Részt vesznek a fiatalok a párt életében? Van utánpótlása a KDNP-nek?

– Nagy élmény az életemben, hogy azon tíz ember között lehettem, akik az IKSZ-et, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséget mint egyesületet egy pesti bérház hátsó lakásában megalakították. Fűtött bennünket a vágy, hogy fiatalként álljunk ki nyilvánosan amellett, hogy a kereszténydemokrácia nem avítt, hanem korszerű, folyamatosan aktuális társadalomszervező gondolat. Sőt hiszem és vallom, hogy csak a kereszténydemokrata elvekre lehet életképes és egészséges társadalmat építeni. Magyarországnak a hátunk mögött hagyott XX. században számtalan ideológia társadalomszervezését volt balsorsa elszenvedni. Van egy sikeres receptünk Szent István óta, építsük továbbra is a kereszténységre nemzetünket! A fiatalok szervezése kiemelt feladata a KDNP-nek. Van közéleti akadémiánk, rengeteg rendezvényt szervezünk a fiatalok megszólítására. Néhány hete voltam Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az IKSZ egyik regionális táborában, és csak azon több mint százan vettek részt. Azt látom, hogy jelenleg is az IKSZ a politikai ifjúsági szervezetek közül az egyik legaktívabb. Vannak aktív és tehetséges fiataljaink, van kikre építkezni. A KDNP országgyűlési képviselői között az egyik legaktívabb politikus Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke. Ha a kereszténydemokrata államtitkárokat nézzük, azt látjuk, hogy ugyan az államtitkári kar fiatalabb generációja közé tartoznak, de kiemelkedően aktív munkát végeznek. Komoly perspektíva áll tehát a fiatalok előtt a pártban, de nemcsak a fiatalok, hanem minden korosztály számára vonzóvá kell tenni a KDNP-t.

– Felekezeti tekintetben is nyitott?

– Minden történelmi egyházra nyitottak vagyunk, még izraelita műhelyünk is van. Mindenki, aki a zsidó–keresztény kultúrát magáénak vallja, annak értékeit elfogadja, azokért tenni akar, helye van a KDNP-ben. Az elmúlt húsz évben a magát liberálisként definiáló szellemiség hatalmas rombolást és pusztítást végzett, jelenleg pedig ott tartunk, hogy példának okáért olyan magától értetődő igazságok védelmében kell kiállnunk, mint hogy az apa férfi, az anya nő. Ebben a harcban össze kell fogniuk a keresztényeknek, a Hit Gyülekezetétől a római katolikus egyházig mindenkinek!

– A KDNP részese a globális keresztény hálózatoknak? Vannak szövetségesei a nagyvilágban?

– Nemzetközi kapcsolatainkat leginkább a koncentrikus körökhöz tudom hasonlítani. A szomszédos országok kereszténydemokratáival a legszorosabb a kapcsolatunk, őket követik az Európai Unió többi tagállamának kereszténydemokrata pártjai. A nemzeti identitás sokszínűségéből fakadó gondolkodásbeli különbségek miatt azok állnak hozzánk a legközelebb, akikkel egy régióba tartozunk, utána következnek a nyugat-európai pártok. A közel-keleti keresztényekkel, a közel-keleti egyházakkal vagyunk még szoros kapcsolatban. Ők vannak ma a legnehezebb helyzetben, a legsúlyosabb üldözést ők szenvedik el, szükségük van a támogatásunkra. A szomszédos országok kereszténydemokratáival történő együttműködésnek különös figyelmet szentelünk. A KDNP-ben működik egy olyan munkacsoport, amely a nemzetek közötti megbékélésért dolgozik, hogy azokat a görcsöket, amelyek esetleg akadályozzák a Kárpát-medencei nemzetek harmonikus együttműködését, közösen feloldjuk.

– Úgy tűnik azonban, hogy a baloldali erők óceánon innen és túl is együttműködő hálózatokat tartanak fenn. A keresztények képesek ezekkel felvenni a versenyt?

– A XXI. században hálózatok nélkül nem lehet hatékonyan működni. Tisztában vagyunk vele, hogy ha föl akarjuk venni a kesztyűt, és meg akarjuk védeni magunkat, és ennek érdekében ellentámadásba akarunk lendülni, az egyedül nem megy, azt csak összefogással, itthoni és nemzetközi összefogással lehet sikerre vinni. Ezért vagyunk tagjai a Kereszténydemokrata Internacionálénak, ezért veszünk aktívan részt a munkájában. A Vatikánnal is – elsősorban Semjén Zsolt pártelnök, miniszterelnök-helyettes úr személyén keresztül – nagyon sokoldalú és eredményes kapcsolatot tartunk fenn. A tengerentúli szervezetekkel kicsit lazább a kapcsolatunk, az összefogás azonban minden szinten fontos. Például a magyar nemzeti szintű kereszténydemokrata összefogást tökéletesen szemlélteti a Fidesz–KDNP immáron 12 éve tartó parlamenti és kormányzati szövetsége, ami a magyar állampolgárság határainkon kívül élő honfitársainkra való kiterjesztésével közjogilag országhatárokon átívelően egyesítette a magyar nemzetet. A Fidesz–KDNP-szövetség garantálta az elmúlt években, hogy Magyarországot a keresztény elvek alapján vezesse a kormány. Eredménye pedig a kiegyezés utáni fejlődéssel vetekedő sikertörténet. Olyan társadalmi és gazdasági fejlődés ment ugyanis végbe az elmúlt tizenkét évben Magyarországon, ami csak a kiegyezés utáni időszakhoz hasonlítható.

– A szövetségi rendszerben az EPP jelentette korábban a legbiztosabb támaszt a magyar kereszténydemokrácia számára. Aztán mintha valami félrecsúszott volna. A Fidesz kilépett az EPP-ből, a pártcsalád és a Fidesz viszonya hűvössé vált. A KDNP és Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője azonban továbbra is az EPP-frakció tagja maradt. Miért maradtak?

– Hölvényi képviselő úr azért maradt az EPP-ben, mert a KDNP úgy döntött, hogy megtartja EPP-beli tagságát. Konzultáltunk egyházi vezetőkkel is, mert nekünk fontos, hogy az egyházak milyen álláspontot képviselnek nagy jelentőségű politikai kérdésekben. Döntésünkben fontos szerepet játszott az is, hogy a KDNP már az EPP jogelődjében is teljes jogú tagsággal rendelkezett. Oda tartozunk, még akkor is, ha a néppárt időközben jelentős változáson ment keresztül, az uralkodó irány pedig nem feltétlenül az ízlésünknek való. A KDNP azért lépett be az EPP elődszervezetébe, mert Helmut Kohl kérte és támogatta, hogy ennek a nagy kereszténydemokrata európai szervezetnek a tagja legyen. Sajnos a kohli kereszténydemokrácia már a múlté az EPP-ben, de hisszük, hogy mindez még megváltoztatható.

– De azt látni, hogy több olyan párt is van az EPP-ben, amely világnézetileg nem tekinthető keresztény értékrendűnek.

– Az EPP sokszínű. Tagjai között vannak olyanok, amelyekkel teljes mértékben megértjük egymást, és vannak, amelyekkel minden együttműködés nehéz. És sajnos vannak olyanok is, amelyekkel pillanatnyilag nem is nagyon tudunk együttműködni. Azt érzékeljük, hogy Európa nyugati fele és Közép-Európa merőben másképp látja a világot. Az azonos világlátás alapozza meg nagyon közeli és szoros kapcsolatunkat a horvát, a szlovén, a szlovák kereszténydemokratákkal. Európa a történelem folyamán mindig akkor tudott sikeres korszakokat megélni, ha a vezetői képesek voltak a nemzetek sajátos szempontjaiból konszenzust formálni. Az Európai Unió válságának egyik kiváltó oka éppen az, hogy az Európai Unió működése tekintetében jelenleg meghatározó erők döntéseikben nem konszenzusra törekszenek, hanem az uralkodó többség megszerzésére. A nyugati többség megpróbálja a saját akaratát érvényesíteni a közép-európaiakon ahelyett, hogy próbálnának közös nevezőre jutni. Ha viszont látjuk ezt, akkor ennek ismeretében kell alakítanunk politikánkat. Arra kell törekednünk, hogy az egyes ügyek kapcsán működjünk együtt, és ennek a stratégának megvannak az egyértelmű sikerei. Ebben a feltételrendszerben kell befolyásolni azt, hogy az EPP politikája kereszténydemokrata maradjon. Vannak és lesznek olyan ügyek, amelyekben hatást tudunk gyakorolni az EPP politikájára. Olyan változásokat szeretnénk elérni, amelyek a valódi kereszténydemokrata elvek megvalósítása felé mutatnak. Olyan ügyeket tudtunk ennek keretében európai szintre emelni, amelyek soha nem kerülnének napirendre, ha nem lennénk az EPP tagjai. Ilyen az üldözött keresztények európai szintű megsegítésének a kérdése, amely a KDNP hosszú és szisztematikus munkájának eredménye, és immár az Európai Parlament folyamatosan foglalkozik az üldözött keresztények ügyével. De mondhatok másik példát is: ne legyen tovább vita tárgya az egyházi intézmények támogatása. Ez is a KDNP sikere. Korábban a szekularizáció jegyében azt mondták, a világnézetileg elkötelezett óvodák, iskolák nem részesülhetnek európai uniós támogatásban, függetlenül attól, hogy ugyanolyan közszolgáltatást nyújtanak, mint valamely másik, állam által fenntartott iskola. Most már, hála Istennek, nem kérdés, hogy jár-e vagy sem. Mindebből mi a tanulság? Mindenhol ott kell lennünk, kitartóan képviselve elveinket, és akkor miénk lesz a győzelem. A feladat pedig nem más, mint a keresztény kultúra talaján tartani Magyarországot éppúgy, mint a Szent István első királyunk óta eltelt több mint egy évezredben. Elődeinknek ezer évig, nagyon sokszor hasonló ellenszélben sikerült, mi is képesek vagyunk rá!