A kémügy kérdőjelei

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke múlt hét csütörtökön közzétett egy két évvel ezelőtti hangfelvételt, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kijelenti, az Orbán-kormány szakít a békementalitással, és egy harcképes magyar haderő felépítését célozza meg. Szerinte a békéhez erő kell, és a hadsereg fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy Magyarország megfelelően felkészüljön a jövő kihívásaira. Magyar Péter szerint ez „az Orbán-kormány őszödi beszéde”, mert a honvédelmi miniszter beismeri, a kormány háborús előkészületeket folytat Ukrajna ellen. Valójában a hangfelvétel nem tartalmaz új vagy titkos információt, már évek óta megtalálható a kormány hivatalos kommunikációjában, és a magyar honvédség irányváltásáról a hazai sajtó is beszámolt. A miniszter korábban is nyíltan hangoztatta, hogy a magyar haderő fejlesztése elengedhetetlen, és a békéhez erő kell. A hangfelvétel közzétételének másnapján az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte, két magyar kémet tartóztattak le Kárpátalján. Az ukrán titkosszolgálat szerint az ügynökök információt gyűjtöttek az ukrán katonai infrastruktúráról, valamint a magyar katonai jelenlét lehetséges fogadtatásáról a térségben. Az események időbeli egybeesése komoly kérdéseket vet fel. A hangfelvétel tartalmát Magyar Péter úgy interpretálja, mint bizonyítékot, hogy Magyarország katonai szerepvállalásra készül Ukrajnában, és ezt a narratívát erősíti az SZBU bejelentése is. Az üzenet világos: Magyarország a háborúban érdekelt, amit a magyar hírszerzők állítólagos tevékenysége is igazolni látszik.

Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója a Demokratának elmondta, az Ukrán Biztonsági Szolgálat állítása, miszerint magyar kémeket lepleztek le Kárpátalján, nem tekinthető hitelesnek.

– Magyarország és Ukrajna között egyre növekvő feszültség tapasztalható. A két ország titkosszolgálatai már jó ideje szemben állnak, és az SZBU fenti állítása ennek csupán egy újabb állomása. Az ilyen hírek kezelésekor óvatosságra intenék, mivel nem lehet kizárni, hogy Ukrajna dezinformációs eszközként próbálja felhasználni az ügyet Magyarország lejáratására. Célja kettős: egyrészt a magyar kormány hiteltelenítése a nemzetközi közvélemény előtt, másrészt belső feszültségkeltés Magyarországon – mondta. Hozzátette, az ukrán katonai hírszerzés különösen aktív a dezinformációs műveletek területén. Horváth József úgy látja, Ukrajna már régóta törekszik arra, hogy a magyar kormányt kedvezőtlen színben tüntesse fel, és végső célként olyan politikai vezetést támogatna Budapesten, amely nyíltan Ukrajna-barát álláspontot képvisel. Felhívta rá a figyelmet, hogy a hírszerzési vádak nem mindig valós tényeken alapulnak.

– Ezt a módszert a szovjet titkosszolgálatok maszkirovkának, azaz elmaszkírozásnak hívták. Az információs hadviselés hatékonyságának kulcsa az, hogy sikerül-e egy adott narratíva mögé hazai vagy külföldi médiumokat állítani. Ha szélesebb sajtóhálózat is felkarolja a hírszerzési vádat, akkor az politikai nyomásgyakorlásként is működhet. Mindig érdemes fenntartásokkal kezelni az efféle híreket, különösen olyan geopolitikai környezetben, ahol az információs műveletek közvetlenül kapcsolódhatnak nagyhatalmi stratégiákhoz – fejtette ki. Horváth József szerint egy ilyen művelet széles eszköztárral dolgozik: kormánypárti politikusokról terjesztenek őket rossz fényben feltüntető híreket, hogy belpolitikai feszültségeket keltsenek, emellett a magyar társadalmat igyekeznek eltántorítani a békepárti politikától.

A magyar kormány gyorsan reagált. Az ukrán titkosszolgálat bejelentése után hazánk kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségen dolgozó ukrán diplomatát. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a döntést azzal indokolta, hogy a magyar kormány nem tűri az Ukrajna részéről érkező folyamatos lejáratóakciókat. Horváth József hangsúlyozta, a kiutasított két diplomata fedésben dolgozó hírszerző, nem klasszikus diplomata.

– A diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők tevékenykedése általános jelenség, amit minden ország hosszú évtizedek óta alkalmaz. Ugyanakkor az elhárításnak kiemelt szerepe van abban, hogy korlátozza az ilyen tevékenységet. Azon dolgozik, hogy az ellenséges hírszerzés ne tudjon kulcsfontosságú információkat gyűjteni Magyarországon, magyar érdekek ellen. Az ilyen titkosszolgálati játszmák a modern geopolitikai konfliktusok részét képezik – emelte ki. Hozzátette, a lebukott hírszerzők kiutasítása nem szokatlan a hírszerzés világában, viszont az eljárás általában nem sajtónyilvánosság előtt zajlik. Kérdésünkre, miszerint az Ukrajna által bejelentett magyar hírszerzők leleplezése kapcsán milyen bizonyítékok állnak rendelkezésre, úgy válaszolt: az ukránok olyan bizonyítékokat gyártanak, amilyet akarnak, utalva arra, hogy az információs műveletek során gyakran manipulálják ezeket a politikai célok érdekében. Ugyanakkor megjegyezte, nem tudjuk, hogy az ukrán börtönviszonyok milyen fizikai vagy mentális nyomást gyakorolnak rájuk, ilyen helyzetekben bármit be lehet vallatni velük. Elmondta még, a Magyarországról kiutasított diplomatákat azért nem vonják bírósági eljárás alá, mert a magyar kormány úgy döntött, nemzetbiztonsági szempontból hasznosabb a tevékenységük azonnali megszakítása.

Ruszin-Szendi Romulusznak, a Magyar Honvédség egykori vezérkari főnökének kijelentései is arra utalnak, hogy a fenti események nem véletlenszerűen kapcsolódnak össze. Információk szerint a Tisza Párt jelenlegi politikusa katonai vezetőként Ukrajna-barát álláspontot képviselt a NATO katonai fórumain, és felszólalásait a Szlava Ukrajini (Dicsőség Ukrajnának) felkiáltással zárta. Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott interjújában Ruszin-Szendi Romulusz 2023-ban történő leváltásáról kijelentette, annak valódi oka csak később, azaz a mostani események fényében vált világossá. A Magyar Honvédkar vezetőjének menesztését azzal indokolta, hogy nem érezte biztonságban a Magyar Honvédséget, mert úgy látta, vezetése ukránpárti szemléletet követ ahelyett, hogy kizárólag a magyar érdekeket szolgálná. Érdekes a volt vezérkari főnök azon kijelentése is, amit már a Tisza Pártba való átigazolása után tett, miszerint „feléleszthető” telefonos kapcsolatai vannak ukrán katonai vezetőkkel. Felmerül a kérdés, vajon ezek a kapcsolatok pusztán szakmai, múltbeli ismeretségek-e, vagy egy aktív kommunikációs hálózatról van szó?

Horváth József ezzel kapcsolatban elmondta, egy katonának – legyen az vezérkari főnök vagy bármilyen beosztású vezető – alapvetően mindig a fölötte lévők utasításait kell teljesíteni.

– A magyar honvédséget, mint általában egy fegyveres testületet, a belső rend és fegyelem tartja egyben. Ha ez megbomlik, akkor annak a szervezetnek vége van. A magyar vezérkari főnök közvetlen felettese a magyar kormány, azon belül a honvédelmi miniszter. Ha valaki ezzel ellentétes megnyilvánulásokat tesz, azzal gyakorlatilag elárulja azt, amire szerződött. Az igazi kérdés az, hogy ezek az általa említett telefonszámok valójában hova vannak bekötve. Lehet, hogy Ruszin-Szendi Romulusz azt gondolja, egy katonával barátkozott össze az ukrán hadseregből, de az is lehet, hogy az ukrán katonai hírszerzés egyik fedett embere volt, akinek pontosan az volt a feladata, hogy elnyerje az ő bizalmát. Minden katonai vezetőtől alapvető elvárás, hogy rendkívül óvatos legyen az ilyen kapcsolatokat illetően. Erre minden vezető megkapja a megfelelő kiképzést, mégis úgy tűnik, hogy a volt vezérkari főnök e szempontról valamilyen oknál fogva megfeledkezett – hívta fel rá a figyelmet.

Kormánypárti politikusok szerint a helyzet egyértelmű: a Tisza Párt összejátszik az ukrán titkosszolgálattal, és a hangfelvétel közzététele sem pusztán belpolitikai lépés, hanem egy előre megtervezett információs művelet része, amely teret enged az ukrán kormányzatnak, hogy Magyarországot háborús szándékokkal vádolja. A kormány szerint az ukrán titkosszolgálati műveletek összefüggnek azzal, hogy Magyarországon éppen véleménynyilvánító szavazás zajlik Ukrajna uniós csatlakozásáról, és sem Brüsszel, sem Kijev nem nézi jó szemmel, hogy a magyarok dönthetnek ebben a kérdésben. Orbán Viktor szerint az Európai Néppárt kormányváltást akar Magyarországon és olyan vezetést szeretne hatalomra juttatni, amely támogatja Ukrajna EU-tagságát. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában kijelentette, a Tisza Pártnak olyan ukrán kapcsolatai vannak, amelyek veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását. A frakcióvezető kitért Ruszin-Szendi Romulusz szerepére is, akinek szerinte nemzetbiztonsági vizsgálatot érdemlő ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek.

Az események középpontjában egy alapvető geopolitikai törésvonal áll, mégpedig Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdése, amelynek mentén a Tisza Párt és a kormány közötti ideológiai szembenállás egyre élesebb. A Tisza brüsszeli hátszéllel támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, míg a magyar kormány ellentétes álláspontot képvisel, elutasítva a gyorsított integrációt. Az ukrán–magyar kémügy nemcsak titkosszolgálati konfliktus, hanem olyan választóvonal is, amely tisztán kirajzolja, hogy a hazai politikai erők milyen irányt képviselnek az ország jövője szempontjából.