A kényszer nagy úr
A megszokott, hétköznapi életünket fenekestől felforgató pandémia hónapjai érzelmi hullámvasútra ültették a társadalom nagy részét, különös viselkedést váltva ki többekből. Betartani a szabályokat, de közben megőrizni a normálishoz közelítő élet illúzióját, minderre meghökkentő és mosolyogtató példákból nem volt hiány. Körképünkben a legkülönlegesebb pillanatokat szemléztük.
A pandémia kitörését megelőző néhány hétben és a kijárási korlátozás kezdeti időszakában felvásárlási cunami söpört végig az országon. Persze sokan csak nevettek a legfőképpen a lisztet és az élesztőt érintő spájzolási kényszeren, ami valójában egy igen ősi, bennünk szunnyadó ösztönt mozgósított. Mindezt talán megmagyarázza az az érdekes egyetemi kísérlet, amit néhány éve folytattak le egy hazai intézményben. A hallgatóknak el kellett képzelniük, hogy hajótörés esetén mit vinnének magukkal az életmentő gumicsónakba. A tengerentúli nagyvárosban élő egyetemisták szerint ilyen esetben a legfontosabb a borotválkozótükör és több liter olaj, merthogy mint amerikai állampolgárokat, őket biztosan keresni fogják. A magyar diákok ezzel szemben úgy vélekedtek, nekik ugyan ki segítene? Ki segített Mohácsnál vagy ’56-ban? A magyar hallgatók mentőcsónakjába – a nem éppen vigasztaló történelmi tapasztalatokból kiindulva – két dolog került: élelmiszer és ital, hiszen a túlélésre kell berendezkedni.
Talán épp e nemzeti karakterünk által is befolyásolt reflex lépett működésbe a járvány begyűrűzésének idején azon honfitársainknál, akik számolatlanul pakolták kosarukba a lisztet. Ráadásul ehhez hozzáadódott egy sokkal régebbi ösztön: ha liszt van, a legősibb, legbiztosabb táplálékot, a napi betevőt mindig meg lehet sütni. Ezt a tényt egyébként lelkes honfitársaink nap mint nap bizonyítják is „kisült a kenyerem” témájú posztjaikkal a közösségi hálón. Hogy a tőlünk nyugatabbra élő polgárok ezzel szemben miért éppen vécépapírból spájzoltak be a végeláthatatlannak tűnő karantén idejére, már fogósabb kérdés…
Az emberi természet szerencsére a rosszabb pillanatokat is képes humorral oldani, és erre a kijárási korlátozás, a szerencsétlenebb tájakon a tilalom idején nagy szüksége is volt. Elég csak az olaszokra gondolni: az itáliai városok bérházainak erkélyein esténként rögtönzött koncertekkel szórakoztatták egymást a lakók. Ezt a jókedvet és közös dalolást a magyarok is átvették, igaz, az olaszokra jellemző spontaneitást nálunk némi célzatosság váltotta fel: országszerte számos város lakótelepén a lakóközösség gyertyákkal és közös énekléssel köszönte meg a társadalomért önfeláldozó módon tevékenykedő orvosok, bolti eladók, rendőrök, katonák vagy a komfortzónájukból igencsak kimozdulni kényszerülő pedagógusok munkáját. De rendhagyó komolyzenei koncertekre is akadt példa, mint például Győrben a Győri Filharmonikusok és Rákász Gergely orgonaművész közös produkciójára, ahol egy teherautó platójáról csendültek fel Vivaldi, Bach és Händel dallamai – a spontán koncertekre ugyancsak lakótelepek házai között kerül sor, óriási sikerrel.
És ha már kultúra: a legszórakoztatóbb ötletek tényleg az unalom óráiból származtak. A Los Angeles-i J. Paul Getty Múzeum indította el talán először azt a kihívást, amely arra szólította fel a közösségi oldalak képzőművészet iránt rajongó felhasználóit, hogy öltözzenek be kedvenc festményüknek. A megelevenedő reneszánsz, barokk vagy éppen szürrealista alkotások egészen elképesztő találékonyságról tettek tanúbizonyságot. Talán ennek analógiájára pattant ki az ötlet egy pécsi pár fejéből, hogy a filmtörténet klasszikusainak emlékezetes jeleneteit örökítsék meg a négy fal között, bevetve a leghétköznapibb eszközöket is – a képeken Man in Black szereplőiként a hűtőben kutatnak földönkívüliek után, vagy a Star Wars karaktereiként botturmixszal pózolnak – egyik fotó zseniálisabb, mint a másik.
A karantén idején leleményességből sem volt hiány, sok mindenhez lehet alkalmazkodni, ha muszáj. Persze a modern kor adta lehetőségek nagy segítséget jelentenek, a technikai eszközöknek köszönhetően ma már olyan helyzetben sem kell lemondani a szeretteinkkel való kapcsolattartásról és a szórakozásról, mint a mostani. Az utóbbi időben népszerűvé váltak a webkamerás házibulik és a streamelt esküvők, amelyeken létszámhatár nélküli vendégsereg vehet részt, sőt Amerikában már többnapos online cserkésztábort is tartottak az elmúlt hetekben. Sorra nyitnak az autós mozik is, ezek adták az ötletet annak a Fejér megyei papnak, aki a korlátozások feloldásáig hasonló módon tartott miséket Előszállás nagyközség katolikus templomának tövében.
A pandémia alatt munkahelyek ezrei szűntek meg, ám voltak, akik feltalálták magukat, szaktudásukat és munkaeszközüket máshol kamatoztatták. A bécsi fiákerek kocsisai például ételfutárnak álltak, konflissal szállították a város egyik zárva lévő hotelje által készített finomságokat a megrendelőkhöz. A betegség által egyik legjobban sújtott ország, Kína fodrászait sem kellett félteni, megtalálták a módját, hogy ne essenek el a bevételtől. Az egyik szalon dolgozói hosszú botok segítségével mossák, nyírják és szárítják a vendégeik haját, így tartják be az állam által előírt kötelező, 1,5 méteres távolságot. A kínai iskolákban másfajta megoldást alkalmaznak ugyanerre: a diákok két oldalról pálcával felszerelt sapkát hordanak. Egy német kávézóban pedig már át is vették ezt a hagyományt, ott az uszodákban használt úgynevezett „vízinudlikat” erősítettek kalapokra, a betérők csak ennek a kissé muris, ám annál hasznosabb fejfedőknek a felvétele után foglalhatnak helyet az asztaloknál.
A kényszerűség számos vicces megoldást szült. Egy indiai férfi például járványjárgányt készített a motorjából. A vázat kettévágta, majd egy méterrel meghosszabbította, így a jármű két ülése között akkora távolság keletkezett, amely elegendő, hogy az apa a fertőzés kockázata nélkül szállíthassa lányát iskolába. Az egészségügyi szakemberek intelmeit szerencsére sokan megfogadják. Erről tanúskodik az a videó is, ami Horvátországban került fel az internetre még akkor, amikor a koronavírus-járvány berobbant Európába. A felvételen egy karanténban lévő idősebb asszony látható, miután kutyáját egy hám és egy hosszú madzag segítségével leeresztette első emeleti lakásának erkélyéről, hogy az állat a megszokott módon végezhesse el a dolgát. Miután ez megtörténik, az öleb a levegőbe emelkedik, pár másodperc múlva pedig már újra gazdája karjaiban találja magát.
A koronavírus megjelenése óta az online és offline boltok egyik legkeresettebb árucikke az arcmaszk, aminek ára jelentősen megemelkedett az elmúlt időszakban. Emiatt spórolás céljából sokak házi megoldást kerestek, az alapanyagok tárháza pedig végtelennek bizonyult. Volt, aki félbevágott narancsot, mások káposztalevelet, kiszuperált melltartót, tangabugyit vagy műanyag vizeskannát eszkábáltak a fejükre, hogy távol tartsák maguktól a kórokozókat. És bár a tákolmányok vírus elleni védelme erősen megkérdőjelezhető, annyi biztos, hogy mosolyt csalnak sok millió ember arcára. ν
