A keresztény kultúra minden erő forrása
A keresztény kultúra minden erő forrása - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Pesterzsébeten, a Klapka téri református templom felszentelésének hálaadó ünnepén.
Kifejtette: ma sokan vitatják vagy egyenesen tagadják a kereszténység és Európa sorsának összefonódását. Azonban „mi, magyarok úgy tartjuk, hogy a keresztény kultúra nemcsak egy (…), hanem minden erő forrása, az a szegletkő, amely az európai civilizáció építményét egyben tartja. Nélküle nincs szabadság és nincs európai élet sem” – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő szerint ma különösen fontos emlékeztetni arra, hogy kétezer év óta Európa minden jelentős megújulása valamiképpen a kereszténységből indult el, „az eredetileg kereszténynek tervezett” Európai Unió megalakítása is.
A miniszterelnök felelevenítette, 80 évvel ezelőtt a pesterzsébetiek úgy döntöttek, templomot építenek, amivel „elindult egy nagyszerű, szövevényes, felemelő történet”. Úgy fogalmazott: van úgy, hogy a szép tervek az íróasztal fiókjába kerülnek, rosszabb esetben megsemmisülnek, a nagy vállalkozást pedig fel kell adni, és nem csak épületek juthatnak ilyen sorsra, zátonyra futhatnak így nemzetépítő reformok, tudományos eredmények és még a szellemi-lelki építkezés is.
Ám – folytatta – „ilyenkor jön a fordulat, a mégis: ez a mi történelmünk kulcsszava. Mégis, minden akadályozó és ártó erő, hátráltató külső körülmény ellenére egyszer csak eljön az idő, amikor újra megnyílik egy ajtó, előkerülnek a tervek, újjászületik az összefogás, előteremtjük az anyagiakat is, és akik mindvégig kitartottak, boldogan látják a beteljesedést”.
Orbán Viktor a vasárnapi templomszentelést is egy ilyen beteljesedés ünnepének nevezte.
„Nekem Jókai Anna beszélt reménykedve és lelkesen elsőként erről az elhatározásról” – mondta el a miniszterelnök.
Azt is mondta, hogy az egyházi közösségek támogatása az egész nemzetnek jó gyümölcsöket terem, mert az egyház megannyi szolgálatot lát, amelyek nélkül „mindannyian szegényebbek lennénk”.
A kormányfő beszédét azzal zárta: „most, amikor hálás szívvel átadjuk a Klapka téri református gyülekezet templomát, úgy érezzük, amíg képesek vagyunk ilyen tettekre, addig mi, magyarok nemzetként is létezni fogunk”.
Orbán Viktort Józsa Judit kerámiaszobrász alkotásával ajándékozta meg a gyülekezet a templomszentelés után az altemplomban. Orbán Viktor személyes hangon mondott köszönetet, és vallott a híveknek arról, milyen jólesik neki a támogatás.
„Miután személyes ajándékot kaptam, (…) egy személyes megjegyzést is hadd tegyek mindehhez hozzá. Mégis csak magyarok és férfi emberek volnánk, ezért nem nagyon szoktunk, különösen, ha nem szükséges, érzelgősen beszélni – ezt én helyeslem. De az igazság úgy áll, hogy minden egyes jó szóra, biztatásra, és különösképpen minden egyes imára szükségem van ahhoz, hogy a munkámat végezni tudjam. Persze az is a munkám része, hogy úgy kell csinálnom, mintha nem is emberből lennék, és meg se rezdülnék. De azért jó, ha mindenki tudja, hogy azért ez nem egészen áll így. A miniszterelnök is emberből van, és szüksége van támogatásra, mert egyedül aligha tudná állni azokat a viharokat és azt a sarat, amit munkájából következően állnia kell. Ezért én hálás vagyok mindenkinek, aki a személyes jókívánságaival, az ölelésével és az imáival segített az elmúlt időszakban. És kérem Önöket, hogy ne hagyják abba, hanem tegyék ezt a jövőben is.”
Az istentiszteleten Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke arról beszélt, hogy a Klapka téri gyülekezet 80 éve erőt kapott temploma építésére, ahogyan akkor is, amikor a kommunizmus idején „kiszúrták a szemét a semmivel”, de a kommunizmus bukása után is kapott erőt ahhoz, hogy felvesse a templomépítés régi gondolatát. A kommunizmusnak csak egyet lehet megköszönni, azt, hogy véget ért – fogalmazott.
A püspök hangsúlyozta: a református ember, amit elkezdett, azt be is fejezi.
Veress Gábor, a Klapka téri gyülekezet lelkipásztora kiemelte, a templomot tervező Szeghalmy Bálint a református templomépítészet legnemesebb hagyományait folytatta. „Hisszük, hogy drága templomunk (…) bástya és menedék lesz – mondta.
MTI, demokrata.hu
Nyolcvan év múltán készült el a megálmodott templom
Felszentelték a Klapka téri Református Egyházközség felújított templomát vasárnap. Szeghalmy Bálint építészmérnök lenyűgöző tervei nyolcan év elteltével végre valósággá váltak.
A pesterzsébeti Klapka téri templom építéséről még 1936-ban határoztak, a református gyülekezet megalakulásakor. A célt akkor így fogalmazták meg: „a lelkek Istenhez való vezetése és Isten házának felépítése”. Szeghalmy Bálintot, a nagyváradi születésű műépítészt bízták meg a templom megtervezésével 1937-ben. 1938-ban elfogadták az építész terveit, a következő évben el is kezdődött az építkezés.
A népi építészet ihlette magyaros stílusában alkotó Szeghalmy így vallott építészeti elveiről:
„A templom: Isten háza. Tehát legyen: tiszta, minden a maga természetes színében. A templom: Isten trónterme. Legyen jó természetes világítás. (Ez megszabja az ablakok méretét, elhelyezkedését.) Akusztikája természetes: a csendesen elmondott Ige is legyen mindenütt jól hallható. A református istentisztelet sok elemből áll: istentisztelet, bibliaóra, szeretetvendégség, ifjúsági alkalmak, közművelődés. Mindennek legyen helye.”
Szeghalmy Bálint a hazai református templomépítés egyik legnagyobb alakja. Számos gyönyörű nyertes pályaművének azonban csak töredéke épülhetett fel a második világháború miatt. Így történt ez az erzsébeti templom esetében is: félbemaradt a templomépítés.
1940-re elkészült az alagsor, fel is szentelték, ám a második világháború miatt az építkezés abbamaradt. Az ötvenes, hatvanas években befedték az alagsort, ezzel a templom elnyerte, sokáig úgy tűnt, végleges formáját. Noha 1994 óta történtek próbálkozások az eredeti Szeghalmy-tervek szerinti újjáépítésre, 2014-ig minden jószándék ellenére nem történt érdemi előrelépés az ügyben.
2014-től azonban végre felragyogott a remény: tárgyalások, egyeztetések, jótékonysági események sora, rengeteg szervezőmunka eredményeképpen 2017 nyarán elkezdődhetett az építkezés. Nyolcvan év elteltével megvalósult a Szeghalmy Bálint által megálmodott Klapka téri templom.
Szeghalmy Bálint terveihez hűek maradtak – a mai kornak megfelelő korszerűsítéseket (mint például a felvonó beépítése) pedig az eredeti koncepcióval harmóniában valósították meg.
Szeghalmy Bálint terveiben a harmónia mind az anyag, mind a forma tekintetében tetten érhető: a tervező törekedett a természetes anyagok haszálatára. A templom melegségét a szép fafaragások és a Székelyföldről érkezett szőnyegek, címerfaragások is erősítették.
A Klapka téri templom újjáépítése 375 millió forintból valósult meg. 300 millió forinttal Magyarország kormánya járult hozzá a templomépítéshez, a kerületi önkormányzat is szívügyének tekintett az ügyre, ezeken felül egyházkerületi támogatások és gyülekezeti adományok segítségével épülhetett meg végre ez a nyolvanéves álom.
Az utóbbi években számos szép példát láthattunk, ahol tetten érhető a magyar kormány azon törekvése, hogy épített örökségünk emblematikus épületeit és tereit méltó módon helyreállítsa, rekonstruálja, újjáépítse vagy – akár az erzsébeti templom esetében – az eredeti terveknek megfelelően felépítse azokat. A Klapka téri református templom megépítésével épített örökségünk egy kivételesen szép alkotással lett gazdagabb.
Elek Nikolett
