A keresztény kultúra védelme is bekerülhet az alaptörvénybe

Magyarország keresztény kultúrájának védelme és az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma is bekerülne alaptörvénybe a törvényalkotási bizottság által csütörtökön megszavazott módosító indítvány szerint.

Fotó: MTI, Czeglédi Zsolt

A hetedik alaptörvény-módosításhoz benyújtott bizottsági módosító javaslat az állam minden szervének kötelességévé tenné az alkotmányos önazonosság mellett a keresztény kultúra védelmét is. „Keresztény kultúra nélkül nincs Európa és Magyarország” – ezzel indokolják a javaslatot.  Hozzáteszik, hogy Európában jelenleg olyan folyamatok zajlanak, amelyek eredményeképpen Európa hagyományos kulturális arculata átalakulhat. 
    
Az indítvány indoklása szerint az alaptörvényben az otthon védelmének két esetkörét különböztetnék meg: az otthont, „mint a fáradt ember utolsó mentsvárának helyszínét”, vagyis az otthon nyugalmát, valamint az otthont, mint fizikailag védendő helyet. 
    
Ennek értelmében a javaslat az emberhez méltó lakhatás és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával összefüggésben foglalná alaptörvénybe az otthon jogi védelmét. Ez a szabályozás kiegészülne az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmával, valamint azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtése, továbbá a közterület közcélú használatának védelme érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. 
    
Az otthon nyugalmának jogi védelme pedig azzal a szabályozással összefüggésben kerülne az alaptörvénybe, amely szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.     
    
A bizottsági módosító javaslat a közigazgatási bíróságokkal összefüggésben előírná, hogy az Országos Bírósági Hivatalra és az Országos Bírói Tanácsra épülő igazgatási modell csak a rendes bíróságok esetében irányadó. A közigazgatási bíróságok esetében külön igazgatási modellt kell kidolgoznia a jogalkotónak – áll az indoklásban.
    
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a bizottsági ülésen a kormány támogatásáról biztosította a javaslatokat. 
    
A testület tagjai között több mint két órás vita alakult ki a keresztény kultúra védelmével és az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmával kapcsolatban. Az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői azt hangoztatták: a keresztény kultúra védelmének alaptörvénybe emelése ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint az állam és az egyház elkülönítésének szabályával is, valamint felvetették a javaslat gyakorlati alkalmazásának nehézségeit is. Harangozó Tamás, a bizottság MSZP-s alelnöke azt vetette fel, hogy vajon kivel szemben, a zsidókkal, vagy nem hívőkkel szemben kell megvédeni a keresztény kultúrát, míg a DK-s Arató Gergely azt kérdezte: majd teológust és kulturális antropológust rendelnek minden tűzoltó mellé, esetleg hivatal állapítja majd meg, hogy mi tartozik a keresztény kultúrához? A Párbeszéd nevében Burány Sándor a keresztény fundamentalizmus felé tett lépésként értékelte a javaslatot, Keresztes Lóránt László, az LMP képviselője pedig a keresztény kultúra kormányzati politikában való megjelenését kérte számon.    
    
A kormánypárti képviselők, így a fideszes Bajkai István viszont azzal érvelt: a keresztényi kultúra nem hit vagy hívőség kérdése, hanem mindaz, amit a kereszténység adott a világnak. A képviselő az Európai Unió egyik alapítóját Robert Schumant idézte, aki szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Úgy vélte: vak, aki nem látja, hogy milyen veszélyben van a keresztény kultúra, amikor Európában nőket, családokat, gyerekeket gyilkolnak, és városokon belül alternatív jogrendszerek alakulnak ki. 
    
A jobbikos hozzászólók, így Hegedűs Lorántné is fontosnak tartotta a keresztény kultúra védelmét, ugyanakkor azt is a felvetette, kerüljön  alaptörvénybe, hogy hitéleti tevékenység idején az egyházi épületek közelében lehessen korlátozni a gyülekezési jogot.
    
Az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmát az összes ellenzéki párt kritizálta: egyetértettek abban, hogy inkább a hajléktalanellátásra szánt források emelésére és a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására lenne szükség. 
    
A fideszes Bajkai István azzal érvelt: nem a hajléktalanság megszüntetésről van szó, hanem arról, hogy közterület nem a szociális ellátórendszer része. Téves szabadságfogalomnak tartotta az utcán élés jogát és kiemelte, hogy van elég szálláshely a hajléktalanok számára. Hende Csaba, a bizottság fideszes elnöke az ülés után újságíróknak azt mondta: az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma már 2018. október 15-ével hatályba lépne, mert elhatározott szándékuk szerint a tél során senkinek az élete nem kerülhet veszélybe hajléktalanság miatt.
    
A szavazás során a keresztény kultúra védelmét a kormánypárti többség mellett a Jobbik képviselői is támogatták, a többi pont esetében az ellenzék nemmel szavazott vagy tartózkodott. Ezt megelőzően a bizottsági módosító egyes pontjainak házszabályszerűségéről is szavaztak az MSZP-s Harangozó Tamás javaslatára, aki szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalma túlterjeszkedik az eredeti indítványon.     
    
A testület a Stop Soros törvénycsomag esetében is megszavazott egy bizottsági módosító indítványt, amely nemcsak a jogellenes bevándorlás elősegítését, hanem annak „támogatását” is belevenné azon cselekmények körébe, amelyek elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van. Ugyanakkor a javaslat szerint a belépési tilalom nem vonatkozna azokra, akik, a módosítás időpontját megelőzően legalább öt éve rendelkeznek lakcímmel a határ 8 kilométeres sávjában.