A kígyósi kastély titkai
A Nemzeti kastélyprogram keretében több mint hárommilliárd forint hazai és uniós forrásból újult meg az Ybl Miklós tervezte szabadkígyósi Wenckheim-kastély. A legenda szerint a palota főúri építtetői azt kérték a tervezőtől, hogy a kastélynak annyi szobája legyen, ahány hét, és annyi ablaka, ahány nap van egy évben. Az Európa-hírű mester nem okozott csalódást…Mint a mesében, szinte varázsütésre tárul szemünk elé a versailles-i kastélyparkot idéző franciakert ölelésében fekvő Wenckheim-kastély tornyokkal, obeliszkekkel, boltívekkel díszített impozáns épülete. Különleges érzés fogja el az embert, ha arra gondol, hogy csaknem 150 évvel ezelőtt alighanem a napjainkban is használatos ösvényeken érkeztek a kastély főbejáratához az Erdődy, Károlyi, Draskovich, Bolza, Teleki, Dessewffy, Csekonics, Zichy, Esterházy, Szapáry és Cziráky grófok címeres hintói. A kastély főúri építtetőinek – Wenckheim Krisztinának és férjének, Wenckheim Frigyesnek – nyári rezidenciáján élénk társasági élet folyt. Évente ezer látogatót fogadtak, amiről a fennmaradt ezüstcsatos kígyósi vendégkönyv sok ezer bejegyzése tanúskodik. A família tagjai szívesen szerepeltek a korabeli újságok társasági rovataiban, mai szóhasználattal élve igazi celebek voltak. Életük nyilvános és kevésbé ismert fejezeteit kelti életre a gyönyörűen felújított kastélyban márciustól látogatható interaktív játékos kiállítás.
A stílszerű kastély
A Békés vármegye területének nagyobb részét kitevő gyulai uradalmat – Kígyóspusztával együtt – III. Károly király adományozta 1720-ban harruckerni lovag Harruckern János György császári élelmezési főhadbiztos, magyar udvari kamarai tanácsosnak, későbbi Békés vármegyei főispánnak. A bárói rangra emelt család férfiágának kihalása után a Harruckern örökösök egy ideig közösen hasznosították az uradalmat, majd az 1790-es években a birtok felosztása mellett döntöttek. A kígyósi uradalom a XIX. század közepén Wenckheim Krisztinára szállt, aki 1875 és 1879 között – a királyi főpohárnokmesteri és titkos tanácsosi címet is viselő – férjével, Wenckheim Frigyessel új kastélyt emeltetett Ókígyóson.
Az 1897-ben kiadott Wenckheim családi „Emlék-Album” szerint: „Az ókígyósi az 1879. évi június 18-án nyittatott meg, mely Ybl Miklós terve után építtetett közel másfél millió költségen. Általános vélemény, hogy az országnak stílszerűség, kényelem és fejedelmi pompára nézve legszebb kastélya. A csabai és aradi útvonal mentén egy természetes magaslatról uralkodik a síkság felett, 35 öl magas tornyával, hármas csúcsban végződő tetőjével, obeliszkjeivel s apró tornyocskáival gyönyörű látványt nyújt. Az egész renaissanse stylusban épült s belső berendezése is a stylnak megfelelő; remek fogadótermei, könyvtárszobája és ebédlője, úgy mint harmincz vendégszobája és melléképületei valóban csodálni való látványosságot képeznek…”
A rezidenciát a kor legmodernebb technikai vívmányaival szerelték fel, a pinceszinten elhelyezett gőzgép a toronyba pumpálta fel a vizet, onnan került a vasból készült csővezetékbe, amely a kastély szobáit, valamint a parkot és az istállót is ellátta. A kastély körül gázlámpák világítottak, a világítógázt a konyha épülete mögött, az úgynevezett gázházban fejlesztették, a melegről légfűtés gondoskodott. A kastély építésével egy időben egzotikus fákkal tarkított angolparkot hoztak létre, és létesítettek egy helyi források által táplált romantikus hangulatú mesterséges tavat is, amely ívelt hídjaival ma is különleges színfoltja a festői tájnak.
A kastély egészen a második világháború kitöréséig a vidéki főúri társasági élet egyik központjaként működött. A család leszármazottai 1944 augusztusában a közelgő orosz front elől külföldre menekültek. 1947-ig Bécsben éltek, ahol egy csokoládégyárban dolgoztak, majd Argentínába és a világ más országaiba emigráltak. Az épületet a II. világháború után államosították, majd mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el benne.
A rezidencia műemléki helyreállítással egybekötött turisztikai fejlesztése 2019 és 2022 között a Nemzeti kastélyprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálásában valósult meg 1,7 milliárd forint európai uniós és 1,5 milliárd forint hazai forrásból. A felújított kastély üzemeltetéséről a NÖF Nonprofit Kft. gondoskodik.
Megszólít a múlt
Dr. Temesváry-Kovács Anett létesítményvezető-helyettes tájékoztatása szerint a II. világháború végén gazdátlanul maradt kastély értékeit és berendezési tárgyait a környéken élők széthordták, az épületben jóformán semmi nem maradt. A nagyszalon enteriőrét eredeti fotók, archív felvételek és dokumentumok alapján rekonstruálták. A fogadószalonról többek között a Vasárnapi Újság mint fontos korabeli ízlésformáló hetilap is megemlékezett, így a szakemberek a felújítás során hiteles forrásból tájékozódhattak. A tanuló- és olvasószobaként is használt, menyházai márvány kandallóval ellátott könyvtárszobában sikerült helyreállítani az eredeti berendezés részét képező kazettás mennyezetet és a könyvespolcokat. Az állványokon azok a kiadványok sorakoznak, amelyek a Békés Megyei Könyvtárból, illetve a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárból kerültek vissza Kígyósra, a család egykori tulajdonaként. Nem a kastélyból származik, de korabeli a felújításon átesett fényűző csillár.
Továbbsétálva megcsodálhatjuk a ház úrnőjének századfordulós hangulatot idéző női kisszalonját, hálószobáját és fürdőjét, azzal a földbe mélyesztett csempézett medencével, amely a feltárásnak köszönhetően ismét eredeti állapotában látható. Háromdimenziós képet vetítő hologramprojektor segítségével ismerhetjük meg a korabeli divatot és láthatjuk, hogyan segítette a személyzet például a ház úrnőjének öltözködését. Valósághű történeteken keresztül közvetlenül is megszólít bennünket az inas, a komorna és a nevelőnő, megidézve az arisztokrata család életének mindennapjait.
A gróf birodalma
A grófnő birodalmából falba vájt rejtekajtón át egyenesen a gróf dolgozószobájába jutunk. Wenckheim Frigyes innen intézte a mintagazdasággá fejlesztett, jól jövedelmező, százezer holdas birtok ügyeit. A grófi pár rendszeresen szervezett vadászatokat, fiuk, József szenvedélyesen szerette a repülést is. Ő vásárolta az első hazai magánrepülőgépet 1930-ban. A gép számára hangárt és leszállópályát építtetett a birtokon. Ehhez kapcsolódóan a teremben elhelyezett VR-installáció segítségével madártávlatból is láthatjuk a kastélyt, mintha a család magángépének utasai lennénk.
A kiállítás utolsó szobájában, a grófi pipázóban helyezték el a múltból megmaradt kevés tárgyak egyikét, a család eredeti fiókos kártyaasztalát, rajta a „Zichy J. tartozik 1000 pengővel, 1936” – felirattal. Korabeli szokás szerint ugyanis az urak a kártyaasztalra jegyezték fel a játék hevében felhalmozott tartozásaikat.
A kastély jelenleg tárlatvezetéssel látogatható, a közeljövőben azonban bevezetik a személyre szóló digitális vendégkártyát, amelynek segítségével az érdeklődők maguk fedezhetik fel a palota titkait, miközben különböző interaktív eszközöket indíthatnak el. A napfényes fotószobában korabeli jelmezekbe bújva készíthetnek portréfényképeket, kipróbálhatják a személyzetet hívó csengőrendszert, a kastély történetéhez kapcsolódó filmeket nézhetnek, és akár festményt is restaurálhatnak digitálisan. De megkóstolhatják az egykori családi ebédlőben kialakított, elegáns Krisztina Kávézó finom csemegéit is.
És miközben az interaktív tárlaton felfedezik a csaknem 150 éves kastély titkait, a régi szalonok újra életre kelnek, mint egykor Wenckheimék idejében…