A kimaradtak arcképcsarnoka

A cikk eredetileg a Demokrata hetilap április 6-ai számában jelent meg.

Szél Bernadett, az LMP egykori társelnöke az utóbbi években zuhanó pályafutást tudhat magáénak: a választmányi szóvivőként induló politikus 2013-tól öt évig töltötte be az LMP legmagasabb tisztségét, ciklusának második felében radikalizálva a zöldpárt addigi mérsékeltebb kommunikációját. 2018-ban aztán elváltak útjaik az LMP-vel, független képviselőként vett részt a baloldali összefogás eseményein, így a közmédia épületének elfoglalásában is. 2021-ben megnyerte az ellenzéki előválasztást Budakeszin, ám mivel a közös listára nem került fel, csupán az egyéni mandátumszerzésben reménykedhetett. Hiába: a szoros csatából a fideszes Menczer Tamás került ki győztesen Pest megye 2. számú választókerületében, így az ellenzék egyik meghatározó szereplője eltűnik a parlamenti széksorokból.

Szilágyi György már a kilencvenes években elkezdte politikai karrierjét a Csurka István-féle Magyar Igazság és Élet Pártjában (MIÉP) Bognár László parlamenti szakértőjeként, ahonnan 2008-ban csatlakozott az akkor már országos hírnévre szert tevő Jobbikhoz, és Vona Gábor kabinetvezetőjévé nevezték ki. Első parlamenti mandátumát 2010-ben szerezte a párt országos listáján keresztül, azóta 2022-ig bérelt helye lett a parlamentben. Széljobbról indulva 2020 decemberében az összefogás elkötelezett hívévé vált, és az ellenzéki előválasztáson annak ellenére élvezte a DK támogatását, hogy néhány éve még „hibbant Nérónak” nevezte Gyurcsány Ferencet. Idén márciusban hozta nyilvánosságra az izraeli Jewish Voice lap azt a videófelvételt, ahol a neonáci Árja Testvériség (Aryan Brotherhood) nevű csoportosulást azzal vette védelmébe, hogy „sosem volt náci jelkép”, hanem mindössze egy „érdekvédelmi szervezetről” van szó. A 2022-es választás során nem került fel az ellenzéki összefogás közös listájára, a XVII. kerületi egyéni képviselőjelöltek versenyét pedig ellenfele, a fideszes Dunai Mónika nyerte meg.

Balczó Zoltán: A veterán politikus a Magyar Demokrata Fórum után megjárta a MIÉP-et, sőt annak frakcióvezető-helyettese is volt, majd csatlakozott 2003-ban az akkor megalakuló Jobbikhoz. Nevéhez fűződik a Jobbik első választási programja, a „Rend a liberalizmus ellen”, amely elsősorban az euroszkepticizmus vonalát hordozta magában. Paradox módon később bekerült az Európai Parlamentbe (EP), ahol az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság tagja és a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottság póttagja volt. 2010-ben az országos listáról parlamenti helyet szerzett az Országgyűlésben, így EP-mandátumáról lemondott, négy évvel később pedig parlamenti helyéről állt fel, hogy aztán ismét Brüsszelben tevékenykedjen. Korábbi radikális szemlélete ellenére nem fűződik botrány a nevéhez, párttársaival ellentétben többnyire a visszafogottabb politikusok közé tartozott. Ugyan 2018-ban nem szerzett mandátumot, ám egy évvel később az EP-képviselőnek választott Gyöngyösi Márton helyét vette át az Országgyűlésben. A 2022-es választáson nem indult egyéniben, és a közös listán sem kapott helyet.

Bangóné Borbély Ildikó 2003-ban került az MSZP kötelékébe, hogy egy év múlva a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az akkori kormánypárt kampányplakátján szerepeljen családjával, és a „kétszer nemmel” való szavazásra buzdítson. 2014-ben kapott parlamenti mandátumot az Összefogás zászlaja alatt, amelynek a szocialista párt is a tagja volt. Innentől kezdve elsősorban botrányaitól volt hangos a sajtó: 2018 decemberében az MTVA székházának elfoglalásakor egy megrendezett képet szeretett volna készíttetni egy megadásra emlékeztető mozdulatot imitálva. Néhány hónappal később az ATV-ben arról kérdezték, hogy miért ilyen nagy a Fidesz támogatottsága, mire a szocialista politikus úgy válaszolt: „Ha már szókimondó vagyok: sok a patkány Magyarországon.” A kijelentést követően a Fidesz követelte a baloldali képviselő lemondását, ám ő maradhatott a pozícióján. Habár a tavalyi ellenzéki előválasztáson alulmaradt a hajdúszoboszlói választókerületben a momentumos Kiss Lászlóval szemben, előkelő helye volt az MSZP-s listán, ám januárban kiderült, hogy az önéletrajzában leírtakkal ellentétben nincs közgazdászdiplomája, így az MSZP azonnali hatállyal megfosztotta párttagságától. Egyes vélemények szerint belülről szivárogtatták ki a diplomaügy részleteit, hogy más kapja meg Bangóné listahelyét.

Burány Sándor az MSZP alapító tagja volt 1989-ben, öt évvel később a kispesti egyéni választókerületből szerzett mandátumot, s több vezetői pozíciót kapott a szocialista pártban, például frakcióvezető-helyettes és fővárosi elnök is volt. Medgyessy Péter kormányában államtitkári és miniszteri pozíciót is betöltött, Gyurcsány Ferencében pedig államtitkárit. 1994 óta két kivételtől eltekintve mindig szerzett egyéniben mandátumot, kizárólag 2010-ben kapott parlamenti helyet országos listáról. 2021-ben viszont – immár párbeszédes politikusként – alulmaradt az ellenzéki előválasztáson a DK-s Arató Gergellyel szemben, így nem indult egy évvel később az országgyűlési választáson, és közös listán sem szerepelhetett.

Tóth Csaba nevéhez több korrupciógyanús ügy fűződik. Alighogy belépett az MSZP-be 2000-ben, két évvel később Vas megyében tűnt fel. Titokzatosságát jól jelzi, hogy a sajtó hol zalaegerszegi, hol soproni vállalkozóként írta le, aki tömegével léptetett be embereket a megyei MSZP-be, saját bizalmasai segítségével pedig megyei alelnöknek nevezték ki. Az eset nagy vihart kavart a párton belül, és bírósági vizsgálatok nyomán is foglalkoztak az üggyel, végül Tóth nem kapott büntetést, a vasi szervezetet viszont feloszlatta a párt. 2005-ben Zuglóba került, rá két évre pedig helyi MSZP-elnök lett, s több emberét juttatta pártpozíciókba. 2010 őszén először önkormányzati, majd rá négy évre országgyűlési képviselővé választották. 2015-ben rejtélyes körülmények között eltűnt Sápi Attila, az MSZP helyi önkormányzati képviselője, ami mögött többen Tóth Csaba nevét emlegették. A 2019 őszi önkormányzati választások előtt kiszivárgott egy hangfelvétel, amelyben Zugló akkori polgármestere, Karácsony Gergely többek között azt mondta: „A helyi szocikon való kontrollt csak egy MSZP-s politikus tudja jelenleg megcsinálni. Ha visszamegyek Zuglóba, akkor ott engem elásnak. Az a baj, hogy… Most tudnék mesélni néhány sztorit, de a szocikkal közösen nem tudunk indulni.”

Az 1985-ös születésű Bencsik János az „ősjobbikosok” egyike. Már 2010 előtt csatlakozott az akkor épp felszálló ágban lévő és akkor még nemzeti radikális párthoz, a nemzetpolitikai kabinet alelnökekeként tevékenykedett. 2018-ban a Jobbik egyéni jelöltjeként indult a budapesti 16-os választókerületben, de nem nyert mandátumot. 2019-ben a párt alelnökévé választották, és még ugyanabban az évben a kínos hangfelvételek miatt lemondani kényszerülő Szávay István mandátumát vette át az Országgyűlésben. 2020 elején kilépett a Jobbikból, mivel állítása szerint az új pártelnök, Jakab Péter letiltotta a nemzetpolitikai témákat. Az év végén megalapította a Polgári Válasz nevű mozgalmat, amely vasárnap egyetlen helyen, Jász-Nagykun-Szolnok megye 1-es választókerületében indított jelöltet.

Az 53. életévében lévő Volner János a parlament egyik legszínesebb egyénisége volt. A sziporkázó humorú politikus tizenévesen eladóként dolgozott, munka mellett érettségizett. Húszévesen rendőrnek állt, 1994-ig volt bűnvadász, utána az üzleti világban próbálta ki magát. 2007-ben az elsők között állt a Magyar Gárdába, és szóvivője lett. 2009-ben belépett a Jobbikba, a gazdasági kabinetet vezette, később a párt alelnöke, 2010-től parlamenti képviselője, majd frakcióvezetője volt. 2013-ban szerzett a sajtó által megkérdőjelezett értékű közgazdászdiplomát a szentpétervári Alapvető Tanulmányok Nemzetközi Egyetemén, mely intézmény nem akkreditált univerzitás. A 2018-as tisztújításon bár sokan noszogatták, nem indult a Jobbik elnöki tisztségéért. Az év őszén kilépett a balra tolódó pártból, és csatlakozott a Mi Hazánkhoz, ám innen is kilépett, és 2020 szeptemberében megalakította a Volner Pártot, amely azonban nem szállt ringbe az idei választáson.

Farkas Flórián 2002-től a Fidesz színeiben országgyűlési képviselő volt, 2011-től ismét betöltötte az időközben Országos Roma Önkormányzat névre keresztelt önigazgató testület elnöki tisztségét. A most 65 éves, politológusi végzettségű politikus 1983 óta foglalkozott cigány érdekvédelemmel. Szolnokon családsegítő volt, több szervezeti tisztséget is viselt, majd 1991-től vezette az egyik legismertebb cigány érdekvédelmi szervezetet, a Lungo Dromot. 1995-től 2003-ig az Országos Cigány Önkormányzat elnökeként tevékenykedett, ebben az időben vádat emeltek ellene, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök azonban eljárási kegyelemben részesítette.

Hajdú László, a Demokratikus Koalíció politikusa húsz év parlamenti tagság után búcsúzik az országgyűléstől. 1989-ben lett az MSZP tagja, és először 1994-ben egyéni választókerületből jutott be az Országgyűlésbe, amit még háromszor meg tudott ismételni. Eközben 1996-tól 2010-ig, majd 2014-től 2018-ig a XV. kerület polgármestere is volt. Az MSZP-ből a 2010-es önkormányzati választások előtt lépett ki, ami után nyolc évig a parlamenti patkótól is távol maradt. Döntését azzal indokolta, hogy a hagyományos baloldali értékeket már nem tudja az MSZP-ben képviselni. 2018-ban a DK politikusaként indult, és győzött választókerületében. Közélettől való visszavonulását a választási kampány előtt jelentette be.

Mesterházy Attila, az MSZP korábbi kétszeres miniszterelnök-jelöltje (2010, 2014) szintén húsz évet töltött a Parlamentben. Bár a 2010-es országgyűlési választások után még megerősítették frakcióvezetői tisztségében, a 2014-es ellenzéki bukás után lemondott elnöki és frakcióvezetői posztjáról is. Miután a veszprémi előválasztáson a DK-s Csonka Balázs kétharmados szavazatkülönbséggel verte meg, nem okozott meglepetést, hogy az ellenzék közös listáján nem kapott helyet.