Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Hirdetés

Szilágyi Péter a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) közös tanácskozásának megnyitóján közölte: a résztvevők a kormányzatból érkező megszólalók, valamint magyarországi és Kárpát-medencei szakemberek segítségével kaphatnak képet külhoni, köztük a diaszpórában élő magyarság helyzetéről és a jogvédelemről.

1920 után a magyar nemzet jelentős része a határokon túlra szorult, a Kárpát-medencében 2,5 millió magyar él az anyaországon kívül – emlékeztetett.

Fontos kérdésnek nevezte, hogy a szomszédos többségi nemzetek miként viszonyulnak az ott élő magyarokhoz, illetve, hogy az ottani többségi kormányok milyen jogi környezetet teremtenek számukra.

Szilágyi Péter közlése szerint 2010-ben a kormányzati szakpolitikák között kiemelt helyre került a nemzetpolitika, és a kormány minden tőle telhetőt megtesz bilaterális és multilaterális szinten is, hogy a környező országokban élő magyarság élhessen minden jogával.

Korábban írtuk

A kisebbségi jogok tekintetében komoly visszalépés tapasztalható „néhány ország viszonylatában” – hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.

Szilágyi Péter megfogalmazása szerint a 2010 óta tartó nemzetpolitikai munkának nagyon komoly eredményei vannak a jogvédelemben is.

Ha a magyar kormány nem tartaná napirenden a témát, elképzelhető, hogy „még nagyobb” kisebbségi jogi visszalépésekre is sor került volna – tette hozzá.

Az elmúlt tíz év nemzetpolitikai eredményeit összegezve úgy fogalmazott: „valóban Kárpát-medencei térben tudunk gondolkodni, élni, dolgozni; az (…) összefogás gondolata az élet minden területére kihat”.

A magyar állam gazdasági és kulturális jellegű támogatásai lehetőséget adnak arra, hogy „nemzettársaink meg tudják élni magyarságukat és meg tudjanak maradni magyarnak” – mondta.

A KJI és az NPKI kilencedik alkalommal rendezi meg a Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemet, idén a koronavírus-járvány miatt a virtuális térben.

A péntekig tartó konferencián a többi között szó lesz az Európai Tanácsnak az őshonos nemzeti kisebbségek jogvédelmében betöltött szerepéről, a nyelvi jogokról, valamint a magyar nemzetpolitika és a kisebbségvédelem lehetőségeiről az Európai Unióban.