A Klubrádió nemzetközi bíróságokon is megtámadja a Médiatanács döntését

Közleményükben azt írták, hogy a Médiatanács által „indoknak nevezett ürügyeket” jogsértőnek tartják. Kifejtették: a 2010-es évek elején a kormányzattal szemben kritikus, független médiumok elvesztették kereskedelmi bevételeik jelentős részét, mivel a reklámpiac megszűnt piacként működni. „Az állam lett a domináns szereplő, az pedig kizárólag a hozzá hű lakájmédiában költötte el az adófizetők milliárdjait” – írták.

Úgy folytatták: a Klubrádió esetében e változásokhoz hozzáadódtak a Médiatanács „sorozatos törvénysértéseinek” súlyos gazdasági következményei, ezért néhány éven keresztül kölcsönöket is igénybe kellett vennie, hogy működési kiadásait fedezni tudja. Ebből adódóan a Klubrádió mérlege negatív lett.

Az évtized közepétől kialakult egy viszonylagos egyensúly, jelentős mértékben a támogatói hajlandóság növekedésének köszönhetően. A társaság mérlege mintegy fél évtizede hasonló képet mutat, a Klubrádió a bevételeiből folyamatosan fizeti kiadásait – közölték. Hozzátették: a rádió fizetési kötelezettségeinek „folyamatosan eleget tesz, nem áll és nem is állt soha, sem csőd, sem felszámolás, sem végelszámolás, sem pedig végrehajtás alatt, nem áll fenn adótartozása sem a központi, sem a helyi adóhatóságok felé”. Összegzésük szerint a rádió „gazdálkodása törvényes, ráadásul megfelel valamennyi feltételnek, amelyet a pályázati felhívás tartalmazott”.

A Klubrádió „nem egy banknak vagy más idegen szereplőnek”, hanem a saját tulajdonosának tartozik, aki ezen követeléséről le fog mondani. A pályázat tartalmi érvénytelenségének legfőbb oka a Médiatanács szerint mégis a Klubrádió üzleti tervének megalapozatlansága – hívták fel a figyelmet.

A Médiatanács érvelése szerint eleve nem lehet egy hallgatói támogatásokra építő rádióra bízni egy frekvenciát mint „állami vagyont”, mert így bizonytalan lenne a működtetése – jelezték. A Klubrádió mégis „teljes biztonsággal, zavartalanul sugárzott az +állami vagyon+ igénybevételével egészen addig, ameddig azt a Médiatanács el nem vette tőle”. A földfelszíni műsorsugárzás tehát nem gazdasági nehézségek, a hallgatói támogatások bizonytalansága, hanem a Médiatanács döntéseinek eredményeként szűnt meg. A rádióműsor sugárzására alkalmas frekvencia „nem a Klubrádiónál, hanem a Médiatanácsnál van bizonytalan kezekben”, a Médiatanács az, amely törvénytelenül gazdálkodik ezzel a vagyonnal – ismertették álláspontjukat.

A Klubrádió szerint „láthatóvá vált, hogy az elvett frekvencia pályáztatása a kezdetektől színjáték volt”, a Klubrádió „esélyeit” megfogalmazó nyilatkozatokkal együtt, hiszen a számviteli helyzetet leíró mérleg semmilyen összefüggésben nem áll a konkrétan benyújtott pályázattal.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a Klubrádió mérlegadatai a közhiteles nyilvántartásokból mindenki előtt ismertek, a Médiatanács pedig külön beszámoló formájában is megkapta évről évre. „Ha úgy gondolták, hogy egy veszteségesen működő, közösségi támogatásból élő médiaszolgáltató nem használhat földfelszíni frekvenciát, mint ”állam vagyont„, akkor miért nem írták bele ezt, mint feltételt a pályázati felhívásba?” – tették fel a kérdést.

Azt írták: „ha így tettek volna (…), azonnal lelepleződött volna a szándék, hogy a Klubrádiót semmilyen körülmények között nem hagyják majd sugározni a budapesti 92,9 MHz frekvencián”.

„Azzal viszont, hogy a kereskedelmi reklámpiacról származó bevételekre alapozott, nyereséges működésre vonatkozó elvárást a kizárásról szóló határozatban utólag tették hozzá az előfeltételekhez, hónapokig be lehetett csapni a közvélemény azon részét, amely még hitt abban, hogy 2021-ben létezhet tisztességes médiatanácsi eljárás Magyarországon” – áll a kommünikében.

Közleményük zárásaként azt közölték, hogy „a Klubrádió gazdálkodása a valóságban tisztességes, átlátható és minden elemében megfelel az erkölcsi és jogi normáknak”, a Médiatanács határozatát pedig „valamennyi szóba jöhető magyar és nemzetközi bírósági fórum előtt” támadni fogják.