A kockás füzettől a sportdiagnosztikáig
A sport stratégiai ágazat, mert közösséget teremt és arra tanít, hogy a közösség fontosabb, mint az egó. A kormány is azért tekinti kiemelt jelentőségűnek, mert vallja, hogy minden közösség érték – mondta Menczer Tamás a Batthyány Lajos Alapítvány, Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány és a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ budapesti High performance center a felsőoktatásban és az élsportban címmel rendezett szakmai sportkonferenciáján.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára felhívta a figyelmet, hogy a korszellem a teljesítmény nélküli azonnali sikert hajszolja, a sport azonban megtanítja, hogy a siker soha nincs ingyen, azért mindig kemény munkával kell megdolgozni, megtanulva újrakezdeni az elbukások után.
A sportdiplomáciáról szólva Menczer Tamás konkrét példával élve elmondta: megesett, hogy két vezető politikus bizalmatlan légkörben találkozott, ám miután a sportra terelődött a szó, megtört a jég, és sikerült konstruktív tárgyalásokat folytatni. A sport ugyanis érzelmi műfaj, jegyezte meg az államtitkár. Hozzátette, hogy ezért minden sporttámogatás befektetés a jövőbe, mely forintban számolva is busásan megtérül. A Sportdiplomáciai Főosztály feladata más nemzetekkel közös történeteket, személyeket találni, és ezek ünneplésével barátokat szerezni. Példaként hozta az olaszországi Reccóban Benedek Tiborról elnevezett sétányt, ami elmélyítette a jó olasz kapcsolatokat. További fontos feladata a főosztálynak külföldön a magyar sportolók és szurkolók segítése.
A technológiai fejlődés ma gyorsabb, mint az elmúlt 20 ezer évben összesen. Ezt a gyorsulást kell befogni a vitorlánkba a gazdasági életben és a sportban egyaránt – mondta Kristóf Péter, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány felügyelő bizottságának tagja. Példaként hozta, hogy az amerikai kosárlabdaligában, az NBA-ben több ezer dobás X és Y koordinátáinak elemzésével tudományosan állapították meg, hogy a pálya mely pontjairól lehet a legeredményesebben megcélozni a kosarat.
Az államilag elismert futballakadémiák és a Kárpát-medencei Akadémiai Rendszerben résztvevő utánpótlásképzők együttműködésének keretét adja a Labdarúgó Módszertani Központ, amelynek munkájában szakmai és képzési tanácsadóként Szalai Ádám, a magyar válogatott nemrég visszavonult csapatkapitánya is részt vesz. A központ igazgatója, Liszkai Dezső a működési elvek és a stratégiák meghatározását nevezte meg fő feladatként, hozzátéve, hogy az akadémiák jók, de lehetnének még jobbak. Meglátása szerint a motiválás és a szervezés terén lehetne előre lépni. Liszkai Dezső szerint a 7-14 éves korosztályt érintő úgynevezett preakadémiai képzésben kevés a szakember, a fiatalok beépítése a felnőttfutballba pedig külön mesterség, a nagycsapatok öltözőjébe belépő akadémistáknak mentori segítségre van szükségük.
195 országból 2100 sportoló, 120 országból 400 ezer szurkoló, világszerte 1,1 milliárd tévénéző és összesen 28,5 milliárd elérést jelentő 14 ezer cikk – számokban így nézett ki a csúcsteljesítményt jelentő budapesti atlétikai világbajnokság, derült ki a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára előadásából. Schmidt Ádám emlékeztetett, hogy Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke szerint sikerült új szintre emelni a világbajnokságot. Mindezért – hangsúlyozta az államtitkár – köszönet, köszönet és köszönet a szervezőcsapatnak.
Merkely Béla, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora a mentorok és a tanítványok kapcsolatáról beszélt, és betekintést adott a különböző orvostudományi szakterületek – többek között kardiológia, pulmonológia, pszichológia, ortopédia, belgyógyászat, fül-orr-gégészet, nőgyógyászat – és a sport összefüggéseibe.
Decsi István, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja a felsőoktatási intézmény és a város sportjának kapcsolatát mutatta be.
Jobbnak kell lenni ma, mint holnap – foglalta össze ars poeticáját Rátgéber László. A legendás kosárlabdaedző, volt szövetségi kapitány, a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ igazgatója, egyben a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának tanszékvezető docense leszögezte, hogy egy edzőnek ma már a sporttudományok menedzserének kell lennie. – Ne adminisztratív megközelítésből irányítsuk a sportot, hanem tudás, a konw how alapján – hangsúlyozta Rátgéber László. Ebbe pedig belatartozik többek között az edzéstudomány, a sportgazdaságtan, a sportrehabilitáció, a sportbiomechanika, a sportpszichológia, a dietetika, és sok más tudományterület, amelyeknek össze kell dolgozniuk, meg kell osztaniuk egymással az információkat, így épül fel egy korszerű stáb. – Ha nincs információáramlás, az olyan, mint ha egy csapat játékosai nem passzolnának egymásnak – húzta alá Rátgéber László.
Világi Kristóf, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem doktorandusza és Németh Kata, a Debreceni Egyetem doktorandusza az élsport mögötti fiziológiai és pszichológiai mutatók adatbázisainak sporttudományos felhasználásának részleteibe avatták be a hallgatóságot, Sáfár Sándor, a Kiemelt Sportakadémiák és Sportszervezetek Igazgatóságának első embere a digitális adatok utánpótlássportban játszott szerepét mutatta be, Balogh László, a Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézetének igazgatója ugyancsak a sportteljesítmények mögött álló tudományos csapatmunka jelentőségét domborította ki előadásában, találóan megállapítva: „hosszú az út a kockás jegyzetfüzettől a sportdiagnosztikáig.”
Zárszóként a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány igazgatója a jelen lévő rektorok és államtitkárok támogatását kérte a versenysport integrálására a felsőoktatásba. Petri László a diákokhoz szólva felhívta a figyelmet, hogy számít az aktív részévtelükre, hiszen ennek a versenysportnak ők a főszereplői, az alapítvány által támogatott diákok pedig innovációikkal járulhatnak hozzá a magyar sport sikereihez, aminek érdekében a konferenciát jövőre is megrendezik.