A költészet napja
Könyvbemutatók és előadói estek Budapesten
Előadói estekkel, könyvbemutatókkal és versmondással ünneplik a költészet napját április 11-én, csütörtökön, József Attila születésnapján Budapesten.
A Thália Színház Mikroszínpadán rendezik meg a Versmaratont, amelyen Az év versei 2013 című kötetben szereplő csaknem száz költő olvassa fel műveit. A 23 óráig tartó rendezvényről a közmédia is beszámol, az eseményt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitja meg.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban az Ady/Petőfi című előadást tekinthetik meg a nézők Scherer Péter rendezésében, Katona László és Kovács Krisztián szereplésével csütörtök este 7 órától. A Corvintetőn Srácok a Nyugati térről címmel könyvbemutató és slam poetry várja a közönséget. A Libri és a Helikon Kiadó rendezvényén Pion István Atlasz bírja, Simon Márton Polaroidok és Sirokai Mátyás A beat tanúi című verseskötetét mutatják be a szerzők és a Slam Poetry Budapest csapata – Csider István Zoltán, Gábor Tamás Indiana, Horváth Kristóf Színész Bob, Süveg Márk Saiid és Závada Péter – részvételével.
A Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ (KÖSZI) előtti parkban 11 óra 11 perckor 300 tanuló József Attila Kedves Jocó című írását mondja el, majd Sebő Ferenc előadóművész, népzenekutató vezetésével eléneklik a szöveget, a színpadon pedig Lackfi János József Attila-díjas költő vezetésével felolvassák. A látogatók megismerkedhetnek az Irodalmi Pantheonban szereplő költőkkel, verset írhatnak az idézetek falára és a kihelyezett „versírógépen” irodalmi műveket alkothatnak. Az írásműhely-foglalkozáson vállalkozó szellemű diákok Lackfi János vezetésével József Attila egy-egy motívumát felhasználva hoznak létre versváltozatokat. A költészet napja előestéjén Gerzson Sarolta fotókiállítása, valamint irodalmi műsor várja az érdeklődőket – közölték a szervezők az MTI-vel.
A TIT Stúdió Egyesület székházában csütörtökön filmvetítés, előadások, Muhari-Papp Sándor Balázs festőművész tárlata és Öveges József (1895-1979) emlékkiállítása is szerepel a programokban. A két díszvendég Mirtse Zsuzsa író, költő, szerkesztő és Bakonyi Péter szociográfus, költő lesz.
A Műcsarnokban csütörtökön ünneplik a Vagány Históriák sorozat első születésnapját. A költőket mindennapi környezetükben bemutató portrésorozat az első rész ötven fotója után a második évadban újabb harminckettővel bővül. A költészet napján felolvasások és zene kíséretében láthatják az érdeklődők Bach Máté legújabb sorozatának irodalmárait családi vagy baráti körben. Emellett kerekasztal-beszélgetések, táncos tűzzsonglőr előadás színesíti a programokat, a Derkovits – most kiállításon pedig a Műcsarnokot ábrázoló domborműveket is kifesthetnek maguknak a résztvevők.
Dzsesszestet rendeznek a Jedermann kávézóban, ahol verset mond Fenyvesi Ottó és Gyukics Gábor, Lőrinszky Attila bőgőzik, majd Dióssi Gábor, ifjabb Kerekes Zoltán, Hans van Vliet és Adamik Lajos felolvasó performansza szórakoztatja az érdeklődőket.
Turek Miklós színművész Nappal hold kél bennem című előadói estje várja a közönséget pénteken 15 órától a H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központban, a Versszínház szervezésében.
Az Örkény István Színházban szombaton Tóth Krisztina költővel és Huzella Péter zeneszerzővel beszélget Bíró Kriszta a költészetnapi Széljegyzetben.
Programok Csongrád megyében
Irodalmi séták, kiállítások, felolvasó- és színházi estek, valamint rendhagyó irodalomórák várják az érdeklődőket idén a költészet napja alkalmából Csongrád megyében.
A szegedi Somogyi könyvtárban Ale Ildikó kiállításának megnyitójával veszik kezdetüket a programok. A Versekben kerengő – Képek Simai Mihály költő műveihez című tárlatot csütörtöktől az első emeleti Galériában láthatják az érdeklődők.
Juhász Gyula születésének 130. évfordulójáról a Kilényi-gyűjtemény anyagából rendezett kiállítással emlékezik meg a Somogyi könyvtár. Az Emlékek Juhász Gyula tollából című tárlat fotók, verskéziratok, levelek, dedikált kötetek, lapkivágatok révén idézi föl a szegedi poéta életének és költői munkásságának legfontosabb eseményeit.
A könyvtár idén is elindítja immár hagyományos költészet napi irodalomtörténeti sétáját. A Verslábaló résztvevői szombaton 10 órától, ezúttal Juhász Gyula életének, munkásságának szegedi emlékhelyeit kereshetik föl. A játékra vállalkozók térképet és feladatlapot kapnak, így egyénileg is végigjárhatják az ajánlott útvonalat. Ezen a napon, ugyancsak 10 órakor vezetett túra is indul.
A Bálint Sándor Művelődési Házban csütörtökön délután Így láttuk József Attilát címmel Rózsa János irodalmi összeállítását hallgathatják meg az érdeklődők.
Irodalmi emléksétát szervez a költészet napja és a 130 éve született Juhász Gyula tiszteletére pénteken a Dél-alföldi Idegenvezetők Egyesülete is. A séta útvonala a Dugonics térről indul, majd Juhász Gyula szülőháza, a Dóm tér, a Somogyi könyvtár, a Roosevelt téren a Juhász Gyula-szobor, majd a Széchenyi tér következik, végül a séta Juhász Gyula egykori lakóházánál fejeződik be.
A hódmezővásárhelyi Emlékpontban csütörtök délután József Attila szerelmi költészetéről tart rendhagyó irodalom órát Hornok András, a szegedi Ságvári Endre Gimnázium tanára.
Szentesen április 16-án este Arról, hogy mi a groteszk címmel rendeznek humort sem nélkülöző irodalmi estet. Az előadásban Örkény István szemüvegén át láttatja a 20. századot az előadó Kazán István Kamaraszínház.
Ady verssoraira készült linómetszetek kiállításon
Ady verssoraira készült mintegy 24 linómetszetet és ex librist mutat be Tavaszy Noémi azon a kiállításon, amely a költészet napja alkalmából péntektől látható az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.
Mender Tiborné, az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója elmondta az MTI-nek, hogy a 86 éves Tavaszy Noémi 1937-ben a Gát utca 3. szám alatt ugyanabban a házban született, mint József Attila, akinek születésnapján, április 11-én ünneplik a költészet napját.
Az Ifjú szívekben élek című tárlaton látható linómetszetek többsége fekete-fehér, de bemutatnak egy piros színű alkotást is, emellett Az ifjú szívekben élek című Ady versre készült ex librist is kiállítják. Tavaszy Noémit olyan Ady-versek ihlették meg, mint például a Héja nász az avaron, a Vágtatás a Holdnak, Az öreg Kúnné, a Fölszállott a páva és az Új vizeken járok.
Mender Tiborné hangsúlyozta, hogy Tavaszy Noémi pályafutása alatt mintegy ötezer alkotást készített, munkáin az irodalmi, zenei és bibliai témákat a népi hagyományokkal ötvözi, de művésze az ex libris készítésnek is. Az ex libris sokszorosított grafikai vagy nyomdai eljárással készített papírlap, amelyet a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztana, azért, hogy a könyv hovatartozását dokumentálják.
Tavaszy Noémi általában sorozatokat készít mások mellett Kodály Zoltánról, Bartók Béláról, valamint Bárdos Lajos zeneszerzőről, zenetudósról, a Bibliához kapcsolódóan pedig mintegy hetven linómetszetet alkotott.
Tavaszy Noémi 1947-ben tanítói, majd 1950-ben rajztanári képesítést szerzett, tanára Luzsicza Lajos volt. Több kitüntetéssel jutalmazták Magyarországon és külföldön. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 1997-ben Ferencváros díszpolgára lett. 1967-től mintegy háromszáz egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek munkái külföldön és Magyarországon egyaránt. A tárlat május 17-ig tart nyitva.
Programok Fejér megyében
Vers-, próza- és mesemondó találkozóval, költői esttel, díjátadóval, író-olvasó találkozóval és könyvbemutatóval ünneplik a költészet napját Fejér megyében.
Bicskén a Petőfi Művelődési Központ 15. alkalommal hirdette meg az irodalmat kedvelő gyerekek és fiatalok számára a vers-, próza- és mesemondó találkozóját. Óvodások, általános és középiskolások vehetnek részt az április 11-i programon, amelynek célja a magyar irodalom népszerűsítése és megszerettetése, a mesekincs felfedezése.
A Fejér Megyei Vörösmarty Társaság a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben tartja költészet napi programját április 16-án. A meghívott vendégek között van Balajthy Ferenc, Bobory Zoltán, László Zsolt, Saitos Lajos és Szegedi Kovács György.
Székesfehérváron Mert költő végeredményben minden ember címmel szerda délután A Szabadművelődés Háza rendez kibeszélő showt Bakonyi István irodalomtörténész vezetésével. László Zsolt költő lesz az Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Szent István Szakképző Iskolájának vendége csütörtökön. Az intézmény egykori diákja rendhagyó irodalomórát tart a Szent István-hét keretében.
Szintén csütörtökön hirdetik ki a Jávor Ottó és Sobor Antal tiszteletére kiírt novellaíró pályázat eredményét a Hiemer-ház házasságkötő termében. József Attila munkásságáról, életéről, koráról, irodalomtörténeti jelentőségéről, hatásáról szól a Költőnk és kora vetélkedő, amelynek döntőjét csütörtök délután rendezik meg A Szabadművelődés Házában. A közintézmény a Tarsoly Ifjúságért Egyesület és a Vörösmarty Társaság immár 22. alkalommal hirdette meg a vetélkedőt, amelyen négyfős középiskolai csapatok vesznek részt.
Ugyancsak csütörtökön a Vörösmarty Teremben a költők és a közönség együtt döntenek a Vajda János-díj idei első tulajdonosáról. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár Egyesület, valamint a Vörösmarty Társaság által megalapított elismerést a Fejér megyében élő költők kaphatják meg. A díjazottról voksolás alapján döntenek egy irodalmi est keretében, ahol a költők saját versük mellett egy-egy Vajda-verset is felolvasnak, tisztelegve a Fejér megyei születésű költő emléke előtt. A Vajda János-díjat ezután minden évben április 11-én ítélik oda és a könyvhét megyei megnyitóján adják majd át.
A Vörösmarty Mihály Könyvtár Zsolt utcai tagkönyvtárában könyvbemutatóval és kiállítás-megnyitóval várják az érdeklődőket csütörtökön. Sükösd Gézáné Schuller Erzsébet Janka és József titka című könyvét mutatják be április 11-én 18 órakor és ezzel egyidejűleg megnyitják az Egy szerelem margójára – ami a könyvből kimaradt című kiállítást.
A nap zárásaként Lovasi és a Véletlen koncertezik Székesfehérváron. A költészet napja alkalmából tartandó zenés irodalmi esten Lovasi András énekli Lackfi János verseit Heidl György megzenésítésében a Vörösmarty Színház Cyrano kávézójában.
A hagyományos városi versmondó versenyt jövő hétfőn rendezik meg a költészet napja és Weöres Sándor születésének 100.évfordulója alkalmából a Vörösmarty Mihály Könyvtár Sziget utcai Tagkönyvtárában.
Szekszárdon Csengey Dénesre, Bonyhádon Franyó Róbertre emlékeznek
Szekszárdon a hatvan éve született Csengey Dénes (1953-1991) íróra, Bonyhádon Franyó Róbert (1967-2012) rendezőre emlékeznek a költészet napján.
A szekszárdi Magyarországi Német Színházban két előadó, Tell Edit és Orbán György idézi fel a szekszárdi születésű író, Csengey Dénes műveit. Az este hat órakor kezdődő háromnegyedórás műsorban prózai műveiből és verseiből álló dialógust hallhat a közönség – mondta a produkciót bevezető Gacsályi József költő. Az előadás részeként megszólalnak fiatalkori költeményei, és az 1988-ban Cseh Tamással készített Mélyrepülés című lemezének szövegei is.
A bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központban a bonyhádi XXI. Művészeti Műhely tavaly elhunyt rendezőjére tánccal, verssel és zenével emlékeznek művésztársai és színjátszói. A 17 órakor kezdődő összeállításban Szarvas Szilvia és Adorján Boglárka saját tánckoreográfiáját adja elő, a műsorban elhangzanak a korábban a makói Páger Antal Színjátszó Stúdió (PÁST) vezetőjeként ismertté vált rendező kedvenc versei József Attilától, Pilinszky Jánostól és Weöres Sándortól.
Márai Sándor és József Attila a miskolci programok fókuszában
A magyar irodalom és költészet két jeles egyéniségére, Márai Sándorra és József Attilára fókuszál az idei költészet napi rendezvénysorozat Miskolcon – mondta el Kákóczki András, a polgármesteri hivatal kulturális és idegenforgalmi osztályának vezetője.
Márai Sándor 1900-ban, József Attila 1905-ben ugyanazon a napon, április 11-én született – emlékeztetett Kákóczki András.
József Attila 1933 nyarán Lillafüreden írta szerelem ihlette költeményét, az Ódát. A lírai vers sorainak keletkezési helyét márványtábla és 2005-től, a költő születésének centenáriumának évétől a poéta életnagyságú szoborkompozíciója jelöli.
Itt idén is – mint minden évben – megemlékezést tartanak április 11-én, ezúttal Serfőző Simon József Attila-díjas költő, író mond beszédet, és mint számtalanszor, most is elhangzik az Óda, ezúttal Balázs István előadóművész tolmácsolásában.
Márai Sándor Kassa szülötte, Kassa pedig idén Európa Kulturális Fővárosa. A felvidéki város ebből az alkalomból méltón emlékezik meg Márairól, Miskolc ugyanakkor Kassával egy kulturális, gazdasági régiót alkot, ezért természetes, hogy a borsodi megyeszékhely a költészet napja alkalmából az íróra is emlékezik – mondta Kákóczki András.
Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Márai életműve címmel nyitják meg csütörtökön a Petőfi Irodalmi Múzeum utazó kiállítását, majd Üzenet Máraitól címmel zenés, irodalmi műsort tartanak.
Közös szavalás és versmaraton Gödöllőn
Több százan szavalják egyszerre József Attila egyik versét a költészet napja alkalmából a gödöllői főtéren csütörtökön, míg a városi könyvtárban rendhagyó versmaratont és játékkal fűszerezett szecessziós kiállítást rendeznek.
A gödöllői rendezvények közül a csütörtök reggel 9 órakor kezdődő versmob lesz a leglátványosabb, hiszen szerdáig már több mint kétszázan jelezték: ott lesznek a főtéren, hogy egyszerre mondják el József Attila Születésnapomra című versét a költő, illetve a hozzá kapcsolódó ünnep előtt tisztelegve – mondta Fülöp Attiláné, a programokat szervező városi könyvtár vezetője az MTI-nek.
A gördülékeny produkció érdekében néhány moderátor kihangosítva diktálja a szavalás ütemét, a versszöveget mindenki kézhez kapja.
Fél tízkor maratoni szavalással folytatódik a program a könyvtárban, amelynek honlapján már nagyon sokan jelentkeztek. A szervezők annyit kértek, hogy minden alkalmi szavaló lehetőleg az 1900-as évek elején született, szecessziós életérzést tükröző költeményt „vigyen magával”, hiszen Gödöllőn idén e stílus jegyében zajlanak az úgynevezett tematikus év rendezvényei, de bármilyen kedvenc verset elfogadnak.
Az este 6 óráig tartó versmaraton lényege, hogy egyszerre hatan ülnek le egy asztal köré, majd fél óra alatt mindannyian elmondják kedvenc versüket, aztán következik az újabb hatos csoport, és így tovább, miközben a történteket a város két pontján (a zeneiskolában és a művészetek házában) online követhetik nyomon az érdeklődők.
Csütörtökön 17 órakor szecessziós utazás a könyvtárban címmel kiállítás nyílik, amely a társművészetekbe is bepillantást enged. A könyvek, fotók, plakátok, kották, szórólapok és elektronikus dokumentumok a könyvtár szinte valamennyi helyiségét elfoglalják, úgy, hogy az emlékek között kalandozva egy öt állomásos játékba is bevonják az érdeklődőket. Aki mind az öt, egy-egy sajátos témához kapcsolódó feladványt megfejti, a végén az úgynevezett verstornyot fogja tudni összerakni – mondta a könyvtárvezető.
József Attila összes verse elhangzik Pécsett
József Attila összes verse zongoramuzsika mellett hangzik el Pécsen a költészet napján, csütörtökön.
A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy a költő 416 művét Galkó Balázs színművész adja elő, a zongorakíséretről Márta István zeneszerző, a ZSÖK ügyvezetője gondoskodik a Művészetek és Irodalom Házában délelőtt tíz órától éjfélig tartó versmaratonon.
Ugyanitt óvodások mondják el kedvenc verseiket, általános iskolások Weöres Sándor-műsorral készülnek, majd egy középiskolai színjátszó kör Babits-verscsokorral várja az érdeklődőket.
A ZSÖK emellett egy különleges játékra invitálja az irodalom kedvelőit: nyolc belvárosi üzlet kirakatán egy vers betűkkel jelölt versszakait helyezik el. Aki a részleteket helyes sorrendben összeilleszti, a betűjelekből a vers szerzőjének nevét olvashatja ki. A megfejtéseket a versmaraton ideje alatt a Művészetek és Irodalom Házában lehet leadni, a helyes megfejtők között nyereményeket sorsolnak ki.
Költészet napi rendezvényt szervez a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára is. A Tudásközpontban délután négy órától egyetemisták, oktatók, könyvtárosok, továbbá a könyvtár olvasói mondhatják el kedvenc versüket.
Rendezvények Szombathelyen
Országos mese-, vers- és novellaíró pályázat eredményhirdetésével, magyar költők megzenésített verseinek előadásával, valamint a Verssoroló elnevezésű általános iskolai versenyt lezáró gálaműsorral tisztelegnek a költészet napja előtt Szombathelyen.
A Derkovits Gyula Általános Iskolában már hagyománnyá vált Verssoroló keretében ötödik alkalommal szavazhattak a város diákjai a legszebb versekre. A legtöbb szavazatot kapott költeményeket ünnepélyes gálaműsor keretében adják elő péntek délután a szombathelyi Weöres Sándor Színházban.
A Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Polgári Egyesület Szombathelyért közös szervezésében magyar költők megzenésített verseivel várják az érdeklődőket szintén pénteken 17 órától a könyvtárban, ahol a Tarisznyások együttes tagjaival is találkozhatnak az érdeklődők.
Szombathelyen a Simon István Általános iskolában tartják pénteken koradélután a XIX. Országos József Attila Mese-, Vers- és Novellaíró pályázat eredményhirdetését, szombaton este pedig még mindig a költészet napja rendezvényeihez csatlakozva „Átlátszó víz legyen…” címmel Cseh Tamás-emlékestet rendeznek a Magház KultúrKocsmában.
Versekre komponált kórusművek Szolnokon
Versekre komponált kórusművek csendülnek fel április 11-én, csütörtökön, a költészet napján 16.30 órai kezdettel Szolnokon, a Verseghy Ferenc Könyvtár művészeti szalonjában, ahol a város Bartók Béla Kamarakórusa mellett egyéni előadók is fellépnek.
A Molnár Éva karnagy vezette szolnoki kamarakórus Beney Zsuzsa, Nagy László, Radnóti Miklós, Szilágyi Domokos és Weöres Sándor verseire komponált kórusműveket ad elő. A hangversenyen fellép Turi Melinda énekművész, közreműködik Farkasné Szőke Tünde zongorán.
A koncerten elhangzik Márki Sándor Szabolcs szolnoki zeneszerző Wass Albert soraira, valamint Petőfi Sándor Anyám tyúkja című versére komponált kórusműve is.
Az ünnepi műsorban József Attila, Ady Endre és Petőfi Sándor költeményeit Molnár László Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolásában hallhatja a közönség.
Költőtalálkozó és emlékestek Zalában
A költészet napján nemzetközi költőtalálkozót szerveznek Zala megyében, az irodalmi összeállításokban kortárs és klasszikus költők megzenésített verseit adják elő és megemlékeznek a 100 éve született Weöres Sándorról, valamint a 70 éve elhunyt Rejtő Jenőről.
Keszthelyen a Balaton Színházban szerdán ünneplik a költészet napját, ez alkalomból Piszkos Fred közbelép címmel Rejtő Jenő (1905-1943) életéről, örömeiről és szenvedései tart előadást Csányi Zoltán. Az író kalandos és ellentmondásos életútjával mindeddig keveset foglalkozott a művelődési ház. Rejtő Jenő élete során bejárta Európát, Észak-Afrikát, amely bizonyára érdekelni fogja az embereket – indokolta a témaválasztás Csengei Ágota, a Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója.
Zalaegerszegen a József Attila városi könyvtárban Vers-elő címmel április 11-én, a költészet napján rendezik a kortárs költészetet hetek óta népszerűsítő programsorozat záró rendezvényét. A diákok az Énekmondó Együttes tagjainak és a Pannon Tükör című folyóirat szerkesztőinek ajánlása alapján több száz költemény közül választottak. Heteken át fogalakoztak a versekkel, a tanáraikkal közösen értelmezték a költeményeket és közben megtanultak a sorok között is olvasni – mondta el Kelemen Gyula.
A záróünnepségen a versmondó verseny hat résztvevőjének előadásában többek között Utassy József, Péntek Imre, Halász Albert és Karáth Anita versei hangzanak el, az Énekmondó Együttes műsorában pedig a kortárs költők mellett József Attila és Weöres Sándor (1913-1989) megzenésített versei is szerepelnek. A száz éve született költő tiszteletére Hévízen, a városi könyvtárban a Játékszín Társulat előadását láthatja ugyancsak csütörtökön a közönség.
Vonyarcvashegyen József Attila szobrának megkoszorúzását követően a nemzetközi költőtalálkozó résztvevőivel ismerkedhet április 11-én a közönség. Az író-olvasó találkozón bemutatják a Keszthely környéki lengyel, svéd és török költők verseiből összeállított antológiát és Sall László verseskötetét. A szerző a könyvből befolyt összeggel a hátrányos helyzetben élő erdélyi költőtársait kívánja támogatni – mondta el Illés Major Julianna igazgató.
Nagykanizsán a Kávészünet Zenekar pénteken ad költészet napi koncertet a Hevesi Sándor Művelődési Központban. Az irodalmi összeállításban ismert és kevésbé ismert, klasszikus és kortárs költők megzenésített versei csendülnek fel.
Országos vers- és prózamondó verseny Tatabányán
A költészet napja alkalmából rendezik meg Tatabányán a X. József Attila országos vers- és prózamondó versenyt. Itt ünnepel a Magyar Versmondók Egyesülete is, ezért a három napig tartó programot a vetélkedő mellett tömegeket megmozgató rendezvények is színesítik.
Csütörtökön a 100 éve született Weöres Sándor költészete által inspirált tárlat nyílik a Kortárs Galériában, majd a Vértes Agorájában József Attila Április 11. című versét közösen szavalják el a tatabányaiak és az országos versmondó verseny döntőjére érkezett résztvevők. Később a Sebő Együttes ad koncertet József Attila és Weöres Sándor verseiből.
Pénteken délelőtt kezdődik a X. József Attila Országos vers-, énekelt vers- és prózamondó verseny, ahonnan az első fordulóban fellépett versmondók a közeli középiskola magyar óráira látogatnak és elmondanak egy-egy József Attila-költeményt.
A verseny döntője 40 résztvevővel zajlik, a megmérettetésre hat verssel kellett nevezni: hármat a névadó József Attila, egyet pedig a mai magyar irodalom képviselőinek műveiből választhattak a résztvevők, akiknek idén még két költeményt Weöres Sándor alkotásaiból kell előadniuk.
A zsűri elnöke Vasy Géza irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, munkáját segíti Sebő Ferenc előadóművész, zeneszerző; Tóth Zsuzsanna színházpedagógus, Kiss László rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke és Zalán Tibor költő, író.
A szombati díjkiosztó gálaműsoron ünnepli a költészet napját a Magyar Versmondók Egyesülete, itt adják át a szervezet által adományozott Ki viszi át a szerelmet-díjakat, valamint a Magiszter Versmondó címeket.
Sinka István-estek a Pusztaszó együttessel
A Pusztaszó zenekar Sinka István megzenésített verseiből és prózai műveiből álló műsort ad a költészet napja alkalmából Esztergomban, Pesthidegkúton és Nyergesújfaluban.
Az együttest alapító két zenész, Nagy Szabolcs és Pengő Csaba is annak a békési, bihari tájnak a szülötte, ahonnan Sinka István elindult. A prózai részeket előadó és egyes zeneszámokban éneklő Horányi László színművész évtizedek tolmácsolja Sinka költészetét. A produkcióban énekel és hegedül Szirtes Edina „Mókus”, míg Molnár Dániel ütőhangszerekkel lép fel.
A Végy karjaidra idő című műsorban a Sinka-versekhez írt zenék a Kárpát-medence népzenéjétől a folk rockon át az impresszionizmusig terjedő stílusokat érintik.
Csütörtökön, a költészet napján Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban lépnek fel, ezt pénteken Pesthidegkúton a Klebelsberg Kultúrkúriában tartott előadás követi, majd szombaton Nyergesújfaluban, a Térségi Közösségi Házban zárul az előadássorozat. A nyergesújfalui program előtt Lackfi János költő tart bevezető előadást Sinka István költészetéről.
Sinka István (1897-1969) a Magyar Falu című újság pályázatára küldte be első verseit. A lapban és irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 1935-ben Barsi Dénessel és Szabó Pállal megalapította a Kelet Népe című folyóiratot. Versei a Szabadságban, a Komádi és Vidéke című lapban, a szlovákiai Magyar Írásban, majd a Válaszban, a Hídban, a Szabad Szóban, a Magyar Életben és a Magyar Útban jelentek meg. 1936-ban Budapestre költözött. Munkát nem talált, nyomorgott. 1939-ben Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója jelentette meg Vád című verseskötetét.
1945 után szembehelyezkedett a szocialista átalakulással és hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen. 1961-ben Eltűnik a hóri domb című elbeszéléskötetével jelentkezett újra. Legismertebb kötete a Himnuszok Kelet kapujában, a Pásztorének és a Balladáskönyv. Híres önéletírása, a Fekete bojtár vallomásai címmel jelent meg. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
24 órás versolvasás Debrecenben
24 órás maratoni versolvasást szervez a Debreceni Művelődési Központ szerda déltől a költészet napja alkalmából – tájékoztatta Takács Hajnalka intézményi kommunikátor az MTI-t.
Az egynapos, A vers néma. Adj neki hangot! című programot a központ Belvárosi Közösségi Házában tartják és azon – előzetes regisztrációt követően – minden verset mondani, olvasni, hallgatni szerető irodalombarát részt vehet. A versmaraton alatt minden órában egy-egy ismert debreceni közéleti személyiség olvassa fel kedvenc versét, és mesél a költészethez való viszonyáról – ismertette Takács Hajnalka.
Szintén szerdán indul a XI. Debreceni Költészeti Fesztivál, amelynek péntek estig zajló programjain a száz éve született Weöres Sándor életműve áll a középpontban.
A Kölcsey Központban szerda délelőtt óvodásoknak szóló zenés irodalmi műsorral emlékeznek Weöres Sándorra, csütörtökön az Apolló moziban a költő Psyché című verses regénye alapján készült filmet vetítik, majd beszélgetnek róla Cserhalmi György színművésszel. Péntek este Czeizel Endre genetikus tart előadást a Kölcsey Központban a költőgéniuszról, amelyet egy programzáró koncert követ.
A Méliusz Központ könyvtárhálózatában Debrecen-szerte rendeznek szavaló-előadásokat, versmondó versenyeket és Weöres Sándor életét bemutató programokat.
A háromnapos fesztivál része lesz még az Acoustic Gallery koncertje magyar költők megzenésített verseivel, valamint a Kalkulációk című kerekasztal-beszélgetés a Balla Zsófia-Báthori Csaba költőházaspárral.
Szepesi József síremlékét avatják fel Salgótarjánban
Születésének 65. évfordulója alkalmából és a költészet napja tiszteletére avatnak síremléket a 2001-ben elhunyt Szepesi József roma származású író-költőnek Salgótarjánban szombaton.
Szepesi Józsefet névtelen sírba temették el, ezért a Salgótarjáni Polgári Kör tagsága 2011-ben úgy döntött, hogy társadalmi összefogással gyűjtést szervez egy méltó síremlék elkészítésére. Az összefogás eredménye a szombati, a régi temetőben tartott avatás. Ezt követően a Szepesi József műveiből összeállított irodalmi estet rendezik meg a Talent Alternatív Művészeti Klubban.
A költészet napja alkalmából szervezett városi rendezvények sorában csütörtökön megkoszorúzzák a Fő téri Radnóti-szobrot és a József Attila-domborművet. A megemlékezésen Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere és Mizser Attila író, költő, a Palócföld című folyóirat főszerkesztője mond ünnepi köszöntőt.
Csütörtökön mutatják be a nógrádi megyeszékhelyen a Dombok mögött című verseskötetet a József Attila Művelődési és Konferencia Központban. A képek és versek párbeszédéből felépülő antológia Nógrád megyéhez és Salgótarjánhoz kötődő 17 képzőművész és 17 költő szakmai együttműködése révén jött létre.
Utolsó útjára indul a veszprémi Versbusz
Utolsó körútjára indul csütörtökön a veszprémi Versbusz; a Városi Művelődési Központ országosan egyedülálló egész napos mobil kulturális programja hét év után búcsúzik a közönségtől – közölték a szervezők az MTI-vel.
Varga Róbert, a Versbusz kitalálója a döntést azzal indokolta, hogy a projekt sikeresen teljesítette misszióját, amiért hét éve létrejött: a költészet napján felhívták a figyelmet a magyar irodalom kincseire.
„Azt akartuk elérni, hogy senki ne kötelező, pátoszos ünnepnapként élje meg a versekkel való kapcsolatát, ne gondolja azt, hogy a költészettel csak kultúrházakban, meghirdetett irodalmi műsorokban, megemlékező koszorúzásokon lehet találkozni” – fogalmazott az ötletgazda.
Az idei rendezvényen a három alapító tag, Bencze Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó és Kőrösi Csaba színművészek mellett Csehy Zoltán, Hizsnyai Zoltán, Németh Zoltán felvidéki magyar költők, valamint Dávid Roland gitáros-énekes lép fel; a veszprémi Versbusz utasai mondanak verset helyi járaton, idősek otthonában, múzeumban, középiskolai kollégiumban és tartanak rendhagyó irodalomórát általános iskolásoknak.
A búcsúrendezvényre 100 verssel és 50 dallal készül a csapat; a három felvidéki kortárs magyar költő a 4-es számú helyi járaton olvassa fel költeményeit.
A statisztikák szerint a három alapító tag az elmúlt hat évben megközelítőleg ezer kilométert utazott a Versbuszon, hogy különleges helyszíneken (helyi járat, utca, tér, családi ház, börtön, pláza, szülészet, laktanya, idősek otthona, nyugdíjas klub, egyetem, iskola, óvoda, kollégium) verseket ajándékozzon minden korosztálynak.
A Versbuszon összesen mintegy háromezer ember hallhatott verset: a legnépszerűbb művek közé tartozott Petőfi Sándor Egy estém otthon, Arany János Rege a csodaszarvasról, Ady Endre Párisban járt az ősz, József Attila Gyermekké tettél és Tóth Árpád A holdkóros apród története című verse – közölte Varga Róbert.
A legnagyobb közönségsikere a 2012-es, József Attila és Cseh Tamás emlékére indított reggeli Versbusznak volt, amelynek keretében gitáros-énekesek játszották a legendás dalnok számait, miközben a nagy magyar költő versei is elhangzottak a járaton.
A részvételi rekord 2011-ben dőlt meg, amikor az ötéves jubileumi Versbusz utasai egy nap alatt 800 embernek mondtak verset.
Versmondási rekordkísérlet Nyíregyházán
A legnagyobb létszámú versmondás magyarországi rekordja dőlhet meg a költészet napja alkalmából tartandó programsorozaton csütörtökön Nyíregyházán.
A költészet napját József Attila születésnapjára emlékezve 1964 óta minden évben április 11-én ünneplik Magyarországon, ebből az alkalomból számos kulturális rendezvényt tartanak az egész országban. Nyíregyházán a Váci Mihály Kulturális Központ és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár közös szervezésében zajlanak az idei programok, amelyek ez alkalommal a fiatalokra fókuszálnak – mondta el Kührner Éva, a könyvtár igazgatója az eseményt beharangozó keddi sajtótájékoztatón a szabolcsi megyeszékhelyen.
A kétnapos rendezvény első, szerdai napján rendezik meg a versmondó versenyt, amelyen két kategóriát hirdettek meg: az ifjúságiban a 15-18 éves diákok jelentkezését várták, míg a speciálisban látás- és hallássérült, tanulásban akadályozott és mozgáskorlátozott fiatalok mutathatják meg tudásukat a szakmai zsűri előtt. Utóbbi csoportban 14 fiatal jelezte eddig részvételi szándékát, indulni egy magyar költő szabadon választott versével lehet – ismertette a részleteket az igazgató.
A verselés párhuzamosan zajlik két helyszínen: a 25 indulót számláló ifjúsági kategória előadásainak a kulturális központ ad otthont – mondta Cservenák László, az intézmény igazgatója. Az ünnepélyes díjkiosztó azonban már a központ színháztermében lesz, a zsűri és a közönség által legjobbnak megválasztott fiatalok értékes könyvjutalomban részesülnek. Az ifjúsági kategória győztese a másnapi ünnepségen is elszavalhatja versét.
Az esemény keretein belül csütörtök délután egy órától rendezik meg a „csúcsdöntést”, azaz a legnagyobb létszámú versmondás magyarországi rekordkísérletét a megyeszékhely Bujtosi Szabadidő Csarnokában. Cservenák László tájékoztatása szerint a rekordot jelenleg 790 fővel Miskolc tartja: a nyíregyháziak a helyben született költő, Váci Mihály Én szőke városom című versét fogják egyszerre szavalni.
Az iskolák által küldött előzetes regisztrációk szerint csaknem 1500 embernél tart a rekordkísérlet, de a rekord természetesen akkor lesz hivatalos és érvényes, ha ez a létszám valóban ott lesz és szavalni fog majd a Bujtosiban – jelezte az igazgató, hozzátéve, ha valóban ennyien jönnek el, akkor a Guinness-rekord megdöntése sem lesz lehetetlen.
A csúcskísérleten csaknem háromszáz fogyatékkal élő, valamint vak és gyengénlátó diák is részt vesz majd a tervek szerint, utóbbiak a vers Braille-írásos verziója segítségével csatlakozhatnak a versmondókhoz – tette hozzá Cservenák László.
Huszonnégy órás versfesztivál Békéscsabán és Szarvason
Az irodalmi program szerdán délben kezdődik a Békéscsabai Jókai Színházban és a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központban, és másnap, József Attila születésnapján, a költészet napján közös versmondással fejeződik be.
A második alkalommal meghirdetett rendezvényen mintegy ötszáz-ötszáz jelentkező olvassa fel kedvenc versét – mondta el az MTI-nek Tari Sarolta, a Békéscsabai Jókai Színház sajtóreferense. Hozzátette: a fesztiválra irodalmi társaságok, művészek, baráti társaságok, általános és középiskolás gyerekek, egyetemisták jelentkeztek, emellett Békés megye közéletének számos ismert személyisége is színpadra lép.
A rendezvény alapötlete 2011-re nyúlik vissza, amikor a Szarvasi Vízi Színházban színművészek olvastak fel verseket nyári estéken a közönségnek. A Békéscsabai Jókai Színház 2012-ben rendezte meg az első versfesztivált a költészet napja alkalmából. Az idén a versfolyamot a színház a Körös Irodalmi Társasággal és a szarvasi Cervinus Teátrummal közösen rendezi meg.
A program kezdete előtt a békéscsabai színházban fotó- és fotógrafikai kiállítás nyílik Kocsis Csaba kortárs költőket és írókat bemutató alkotásaiból, majd a Körös Irodalmi Társaság tagjai olvasnak fel. A versfesztivál részeként fiatal Békés megyei költők is bemutatkoznak a közönségnek.
Ünnepi versest a Művészetek Palotájában
A kortárs magyar költészet meghatározó alkotói, köztük Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Lator László és Kányádi Sándor részvételével, egész napos rendezvénnyel ünnepli a költészet napját április 11-én a Művészetek Palotája. Napközben interaktív gyerekelőadás, „versjátszóház”, verspont, este pedig a kortárs magyar líra reprezentatív körképe, ünnepi versest várja az érdeklődőket.
A programok a Művészetek Palotájában 11 órakor kezdődnek a Tamkó Sirató Károly verseire született Tititá című interaktív, zenés-táncos gyerekelőadással. Délután három órától Rutkai Bori és zenésztársai „versjátszóháza”, zenei műhelye várja a gyerekeket.
Délután az előcsarnokban kedvezményes verseskötetvásárt és dedikálást tartanak mintegy 30 költő – mások mellett Borbély Szilárd, Tóth Erzsébet, Szőcs Géza, Marno János, Kukorelly Endre, Sajó László, Karafiáth Orsolya, Schein Gábor, Kemény István, Szabó T. Anna, Szijj Ferenc és Háy János – részvételével. Délután 17 órától a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói mondanak verset, 18 órakor pedig Stekovics Gáspár Költőportrék című fotókiállításának megnyitóját tartják.
A csütörtöki programok zárásaként Még jó, hogy vannak jambusok címmel este 19 órától különleges versesttel várják a közönséget: a költészet ünnepén számos ismert magyar költő lép színpadra.
„+Még jó, hogy vannak jambusok…+, még jó, hogy vannak költők, akikhez bánatunkban-örömünkben bizalommal fordulhatunk. Magyarország költészeti nagyhatalom, szokták mondani, s ha ez így van, akkor ezen a napon a Művészetek Palotájában felvonul a főtisztek többsége, hogy a költészet napja sokáig feledhetetlen legyen” – áll a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Túlzás nélkül mondható, a pillanat történelmi, egyszeri és megismételhetetlen: minden bizonnyal először és utoljára látható és hallható egy színpadon legnagyobb és legismertebb költőink közül – mások mellett – Juhász Ferenc és Varró Dániel, Kányádi Sándor és Parti Nagy Lajos, Csoóri Sándor és Oravecz Imre – olvasható a dokumentumban.
A kortárs magyar líra reprezentatív, ünnepi körképe négy idős mester, négy eltérő alkatú élő klasszikus, Juhász Ferenc (1928), Csoóri Sándor (1930), Kányádi Sándor (1929) és Lator László (1927) köszöntésével, egy-egy főművük személyes tolmácsolásával veszi kezdetét, hogy utánuk színpadra lépjenek, vagy műveik által jelen legyenek mai költészetünk meghatározó, legnépszerűbb szerzői Máté Gábor és Tóth Ildikó tolmácsolásában, valamint kortárs zeneszerzők művei révén.
A műsor második felében mai költészetünk vidám, játékos, ironikus arculatának bemutatására helyezik át a hangsúlyt a szervezők olyan kiváló forma- és nyelvművészek fellépésével, mint Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Várady Szabolcs, Szilágyi Ákos és Varró Dániel.
Az ünnepi versest közreműködői között van Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Kányádi Sándor, Lator László, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Szilágyi Ákos, Várady Szabolcs, Varró Dániel, Máté Gábor és Tóth Ildikó mellett Selmeczi György, Aczél Géza, Oravecz Imre, Takács Zsuzsa, Kiss Diána Magdolna, Kosik Anita, Mikola Gergely, Nagy Dániel Viktor, Ódor Kristóf és Szabó Irén. Az est szerkesztője Keresztury Tibor, a rendező Novák Eszter. A zene Selmeczi György, a díszlet Zeke Edit munkája, a műsorvezető Lévai Balázs.
A Cseppkő Gyermekotthon lakója szaval a Madách Színházban
Az Én, József Attila című zenés játékkal és a Cseppkő Gyermekotthon egyik lakójának fellépésével ünnepli a Madách Színház a költészet napját április 11-én. Az esti előadás után a 15 éves Kovács Nikolett szaval a közönségnek csütörtökön.
Rendhagyó módon ünnepli a költészet napját idén a Madách Színház: április 11-én, József Attila születésnapján Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston musicaljét, az Én, József Attila című darabot tűzik műsorra – áll a Madách Színház MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
A költő verseire írt, életének sorsdöntő epizódjait musical formájában bemutató előadást Szirtes Tamás és Szente Vajk rendezte. A Madách Színház a tavalyi évadban bemutatott produkciója József Attila első és utolsó, Vágó Márta és Kozmutza Flóra iránti szerelméről szól. A két felvonás e két szerelem története, amelyeken keresztül a kort, az akkori irodalmi életet is felidézik.
A csütörtöki előadást után a Madách Színház színpadára lép Kovács Nikolett, aki tavaly a gyermekotthonok közötti országos tehetségkutató versenyen, a Varázscsepp vetélkedőn próza kategóriában első helyezést ért el és a közönségdíjat is elnyerte.
Kovács Nikolett 2008-tól rendszeresen szerepel versmondó versenyeken, szavalt a Bakáts téri templomban a világhírű gitárművész, Snétberger Ferenc és tanítványai koncertjén is.
A Cseppkő Gyermekotthon lakója a költészet napján a Madách Színházban Nagy László József Attila! című versét mondja el.
Veszprém megyei programok
Irodalmi estek, író-olvasó találkozó, versfaragás, könyvbemutató is várja az érdeklődőket Veszprém megyében a költészet napján, április 11-én.
Balatonfüreden Békesség, óhajtás címmel kezdődik ünnepi műsor verssel és zenével a Kisfaludy színház szervezésébe a Kisfaludy Galériában csütörtökön este hatkor Tallián Marianne és Lázár Balázs közreműködésével.
Az ajkai városi könyvtárban csütörtökön író-olvasó találkozó keretein belül Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, költő a vendég.
Balatonalmádiban csütörtökön este fél héttől Tiszta szívvel címmel Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színművész és Hűvösvölgyi Ildikó színművész lesz látható a Pannónia Kulturális Központban.
Devecserben csütörtökön 9 órától 15 óráig a Devecseri Városi Könyvtár és Művelődési Ház várja a verskedvelőket a könyvtár olvasótermébe, ahol a Versel a város elnevezésű költészet napi rendezvényen mindenki felolvashatja a kedvenc költeményét. Pénteken 17 órakor a könyvtár olvasótermében mutatják be Vági István Antal Az iszap keserűsége című verseskötetét.
Badacsonytomajon zenés kávéházi est kezdődik pénteken este hatkor az Egry József Művelődési házban a Himfy Irodalmi Kör és a Babos-Piller Jazz Duóval.
Pápán szombaton fél háromkor kezdődik a Játék a szavakkal – egy délután a költészet jegyében című program Varró Dániellel a Pedagógus Művelődési Házban: a rímfaragó kézműves játszóházban könyvjelzőket, könyvborítókat, minikönyvet készítenek, verset írnak, szóláncot, vers- és képkirakót játszanak, fellépnek színjátszók, végül Tegyi Tibor beszélget Varró Dániellel. Aki szeretné, a délutánon felolvashatja saját költeményét.
Több mint kilencven költő verse a Versmaratonon
Az év versei 2013 című kötetben szereplő 92 költő olvassa fel verseit a harmadik Versmaratonon, amelyet a költészet napján, április 11-én rendeznek meg 11 és 23 óra között Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán.
Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára kiemelte, hogy Az év versei 2013 című könyvet az ország valamennyi középiskolájába eljuttatják.
A politikus hangsúlyozta, hogy a Versmaraton azért fontos a tárca számára, mert általa a „magyar irodalom gyöngyszemeit” juttathatják el a társadalomhoz. „A nemzeti kultúra akkor lesz erős, ha nagyon sokan tudják fogyasztani” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) közreműködésével a verseket emberek milliói hallhatják.
Gazsó L. Ferenc, az MTVA vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a Versmaraton célja az, hogy 12 órán keresztül a verseké legyen a főszerep. Kiemelte, hogy a Mikroszínpadon 92 költő olvassa fel versét, majd a Thália Látványstúdióban a közmédia munkatársai beszélgetnek az alkotókkal. Elmondta, hogy a közmédia A hely című műsora is kitelepül, hogy a Tháliában zajló monstre rendezvény kulisszatitkait ismertesse meg a nézőkkel.
A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy az MTVA valamennyi kulturális műsora kiemelten foglalkozik majd a Versmaratonnal. Hozzátette: az elhangzó szövegek a költők saját hangján bekerülnek a közmédia archívumába. „Olyan kulturális kincs képződik az évek során, amelyet bármikor elő lehet venni” – fogalmazott.
Gazsó L. Ferenc kiemelte, hogy a Kossuth Rádió weboldalán (www.mr1-kossuth-hu) élő videoközvetítés formájában bárki bekapcsolódhat a Versmaratonba. Szerinte ez azért fontos, mert így olyan iskolák diákjai is hallhatják-láthatják a kortárs költőket, akik a földrajzi távolság miatt személyesen nem tudnak Budapestre utazni.
Jónás István, a Magyar Rádió Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Vers napról napra sorozatuk hallgatottsága indulása óta 30 ezer fővel nőtt, ami szerinte azt jelzi, hogy a versre van igény és kereslet. Kiemelte, hogy a Kossuth Rádióban többször élőben kapcsolják majd a Versmaratont, a Petőfi Rádióban egész nap megzenésített versek lesznek hallhatók, emellett a Bartók Rádióban is megemlékeznek a költészet napjáról. Megjegyezte, hogy az idén is megszületik a felolvasó költők nagy, közös verse, amelyet egy hosszú papírtekercsre írnak majd.
Oláh János, a Magyar Napló Kiadó igazgatója a magyar irodalmifolyóirat-kultúra fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a 12 éve megjelenő Az év versei kötetet több mint negyven folyóirat versközléséből válogatják, így a szerkesztőségek egyfajta szakmai előszűrőként is működnek.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a Versmaratont a Kárpát-medence legnagyobb versünnepének nevezte, amely szerinte látlelet is Magyarországról. Mint fogalmazott, a kötet verseiből lemérhető a magyar nemzet állapota, örömei, küzdelmei.
Az antológia legidősebb alkotója a 92 éves Hárs Ernő, őt a 86 éves Vasadi Péter követi a sorban, de szerepel a könyvben a 84 éves Juhász Ferenc is.
(MTI)
