„A kommunisták mind ott lesznek, legyünk ott mi is!”

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország már nem egyedül áll a küzdőtéren, hanem egy tekintélyes hadoszlop tagjaként: lengyelek, csehek, szlovákok, reményei szerint vasárnap estétől az osztrákok ismét, és csak idő kérdése, hogy az olasz szabadság is újra zászlót bontson.

Ezek azok az országok, amelyek nem brüsszeli birodalmat, hanem az európai nemzetek szövetségét akarják, amelyek nem bevándorlótársadalmat akarnak, hanem meg akarnak maradni a keresztény kultúrából kisarjadt büszke európai nemzeteknek – mondta Orbán Viktor.

Arról is szólt, hogy megegyezésre kell jutni Európa két fele között, de ennek világos feltételei vannak: Nyugaton el kell fogadniuk, hogy „nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket, és fel kell hagyniuk az államaink és kormányaink elleni nyílt támadásokkal”.

„Nem vagyunk hajlandóak többé európai pénzből finanszírozni a velünk szemben ellenséges, Soros-féle álcivil szervezetek garmadáját”

– jelentette ki a pártelnök-miniszterelnök, távozásra szólítva fel őket Közép-Európából.

Közölte: fel kell hagyni a közép-európai kormányokkal szembeni rejtett akciókkal is, nem juttathatnak hatalomra nekik tetsző politikai pártokat ilyen eszközökkel. Úgy fogalmazott:

„Ibizából egy is elég volt”,

utalva az osztrák belpolitikában történtekre.

Az EU költségvetése nem arra való, hogy a liberálisoknak tetsző csapatokat, médiumokat és az ő céljaikat szolgáló bevándorlókat finanszírozzák, tüntetésszervezőket és aktivistákat képezzenek ki – mondta.

Példaként említette, hogy a macedón belpolitikai instabilitásért és a román „kormányzati bajokért” is szerinte „az ő rejtett támadásaik a felelősek”. A nemzetközi baloldal, Washington és Brüsszel nemzetközi politikába beépült liberális hálózatai jelentik a legnagyobb veszélyt Közép-Európa békés életére, „politikai trükkökkel és fake news-hálózatok tucatjaival kell szembenézni” – jelentette ki, helyesnek nevezve ezért, hogy „a Soros-megbízott Timmermans alól kirántottuk” az európai bizottsági elnöki széket.

Közép-Európa ugyanakkor nem csak követel, teljesít is: erősíti az EU pénzügyi fegyelmét, hozzájárul a növekedéshez, és megvédi a kontinens külső határait. Utóbbival kapcsolatban ismét megerősítette Giuseppe Conte olasz miniszterelnöknek címzett felajánlását:

„ha kell, készséggel átvesszük az olasz államhatár egyes szakaszainak védelmét. És ha nem boldogultok, bár ti engedtétek be őket, vállaljuk jelentős számú migráns hazaszállítását Olaszországból. (…) Csak egy szavadba kerül, és már megyünk is”.

Összegzése szerint az elkövetkező évtized Közép-Európa évtizede lesz.

Az elmúlt évek magyarországi munkáját összegezve Orbán Viktor kifejtette: létrehoztak egy kereszténydemokrata államot, amelyhez két rendszerváltáson keresztül jutottak el. Az elsővel megszüntették a szovjet világot, amelyet azonban végül „szocialista rémkormányzás” követett, és „csak rajtunk múlott, hogy utcai forradalom helyett az alkotmányos forradalmat választottuk”. Utóbbi volt a második rendszerváltás – folytatta -, amely nemzeti, keresztény rendszerváltás volt, „a keresztény szabadság szellemében rendeztük be”.

Világpolgárság helyett hazafiak, internacionalizmus helyett hazaszeretet, azonos neműek kapcsolatának propagálása helyett házasság és család, drogliberalizáció helyett gyermekeink védelme, migráció helyett határvédelem, bevándorlók helyett magyar gyermekek, „multikulturális zagyvalék” helyett keresztény kultúra, erőszak és terror helyett rendezettség, biztonság, „december 5-i nemzetárulás helyett nemzetegyesítés” – felsorolása szerint ez a keresztény szabadság.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy még mindig a politika porondján vannak „a december 5-i nemzetárulók”, akik 2006-ban lovas rohamot vezényeltek, véresre verték a fideszes Révész Máriuszt, az országot gazdasági összeomlásba vitték, az embereket devizahitel-csapdába csalták. „Nem is tudják, milyen szerencséjük van a magyar néppel” – tette hozzá.

Az elkövetkező évtized feladatairól szólva a kormányfő kijelentette: a Fidesz lesz az a párt, amelyik elmondhatja magáról, hogy felszámolta a szegénységet Magyarországon. A másik nagy munkának a cigányság helyzetének rendezését nevezte.

Az októberi önkormányzati választásról a pártelnök azt mondta: az ellenzéki oldalon történt néhány dolog a parlamenti választás óta, „egy Gyurcsányból két Gyurcsány lett, az egyik idehaza, a másik Brüsszelben gáncsolja a magyarok ügyét”.

„Egy ideig úgy tűnhetett, az ellenzék elásta a belső harcok csatabárdját, az elmúlt két nap óta azonban a vak is látja: valójában inkább egymást ásnák el, azt is mondhatnánk, a jó zuglói szocialista párját ritkítja”

– mondta.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy sokak szerint szerencsés a csillagállás, „nagy győzelmet arathatunk”, de semmit sem szabad a szerencsére bízni. Megjegyezte:

„a kommunisták mind ott lesznek, legyünk ott mi is”.

Szegedre kitérve úgy fogalmazott:

„nem értjük, miért akarnak kimaradni a fejlődésből, miért akarnak migránsvárossá válni. (…) Mert illúzióink ne legyenek: amikor a betelepítési kvótát ismét megvétózzuk, akkor majd ők a nagyvárosokkal akarnak megállapodni”

– mondta, hozzáfűzve: ha Szeged baloldali kézen marad, az első számú betelepítési célpont lesz. Ha a szegediek tényleg ezt akarják, egyszerűbb lenne Frans Timmermanst felkérni polgármesternek – mondta.

Orbán Viktor a Fideszt rendezettnek, az ország legnagyobb, legerősebb és egyetlen kormányképes pártjának nevezte, amely szövetségeseivel együtt Magyarország legrégibb, legmélyebb hagyományokkal és legerősebb lelkiséggel rendelkező politikai közössége.

Úgy fogalmazott, egyre kevésbé az ellenfél támadásai, egyre inkább a bajtársiasság tartja össze a közösséget, amelynek bölcsességre, bátorságra, igazságosságra és mértékletességre van szüksége. Hozzátette, a Fidesz generációs megújítása is jól halad, „a jövőnk hosszú évtizedekre biztosítva van”.

„Ami eddig történt, sem volt éppen kismiska, de az igazán nagy dolgok most következnek, és ebből semmiképpen sem szeretnék kimaradni”

– mondta.

A hazáért vívott csata nem valamiféle balsors, hanem vissza nem térő lehetőség, hogy megmutassuk erényeinket.

„Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött. Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”

– zárta beszédét.

A kormányfőt 1406 szavazattal választották meg a küldöttek ismét pártelnöknek.

A kongresszus újraválasztotta alelnöknek Novák Katalint (1396 szavazat), Kubatov Gábort (1392 szavazat) és Németh Szilárdot (1359 szavazat), a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére pedig Kósa Lajost (1387 szavazat) választották meg.