A kormány elérte célját az Európai Tanács decemberi ülésén

Az államtitkár az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt számolt be az Európai Tanács decemberi üléséről, ahol az Európai Unió Tanácsa elfogadta a magyar helyreállítási tervet. Bóka János ezzel kapcsolatban egy kérdésre válaszolva kifejtette: a megállapodás lehetővé teszi, hogy a kormány által a következő évekre tervezett fejlesztési elképzelések uniós finanszírozással megvalósulhassanak.

Bóka János úgy fogalmazott: a december 15-i ülésen a tanács az ukrán-orosz konfliktus prizmáján át vizsgálta a napirendre került kérdéseket. Hozzátette, a testület elfogadta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatási csomagot, amely lehetővé teszi az állam működését 2023-ban. A tanács szerint télen a humanitárius helyzet jelentős rosszabbodására kell számítani, erre pedig a tagállamoknak fel kell készülniük.

Az államtitkár egy kérdésre válaszolva elmondta, az Európai Bizottság valóban tett ígéretet arra: elkészíti az elemzést, hogyan hatottak a szankciók Oroszország és az EU gazdaságára, de ez az anyag még nem készült el teljesen. Abból a nem végleges hatástanulmányból, amelyet megkaptak, nem olvashatók ki a gazdasági szankciók tagállamokra, régiókra gyakorolt hatásai.

Tájékoztatása szerint a tanács foglalkozott azzal a kérdéssel, hogyan lehet elérni a háborús bűnösök felelősségre vonását. Megvizsgálják – tette hozzá -, a befagyasztott orosz vagyontárgyakból lehetséges-e Ukrajna újjáépítését finanszírozni.

A tanács felhívta a figyelmet arra: továbbra is szükséges a „szolidaritási folyosók” fenntartása, hogy Ukrajnából a mezőgazdasági termékek eljuthassanak oda, ahol nagy szükség van rájuk. A tanács hangsúlyozta Moldova stabilitásának fontosságát is – ismertette az államtitkár.

Beszámolt arról, hogy az energiaválsággal is foglalkozott a tanács, és felkérte az Európai Bizottságot, 2023 elején tegyen javaslatot az energiapiac strukturális átalakítására, a gáz- és áramár elválasztására, hogy az irreálisan magas gázár ne vezessen irreálisan magas áramárhoz. A testületben vita alakult ki arról, ilyen körülmények között hogyan lehetséges az ambiciózus európai iparpolitika kialakítása, a globális versenyképesség megőrzése. Látszik, hogy egyre nyílik a növekedési és innovációs olló Európa és globális versenytársai között, és ha nem cselekszenek, Európa lemarad ebben a globális versenyben – jegyezte meg az államtitkár.

Bóka János arról is beszélt: a tanács áttekintette az európai biztonság- és védelempolitika fejleményeit, és támogatta, hogy a korábbiakkal szemben – amikor az EU csak a védelmi kapacitásait növelte – az unió rendelkezzen kapacitással a katonai műveletek teljes spektrumában.

A déli szomszédságpolitikával kapcsolatban az ülésen elhangzott, ha nem működnek együtt a déli szomszédokkal, kezelhetetlen lesz a migrációs válság a téli hónapokban. A tanács üdvözölte Horvátország felvételét a schengeni térségbe, ez lehetőséget nyújt arra, hogy Magyarország a magyar-horvát határon található védelmi kapacitásait a schengeni külső határokra összpontosítsa – mondta Bóka János. Az államtitkár közölte, Magyarország helytelenítette, hogy Bulgária és Románia nem csatlakozhatott az övezethez.

Arra a kérdésre, milyen hatást gyakorolt a tanácsülés hangulatára az, hogy napokkal korábban korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették az EP – azóta leváltott – szocialista alelnökét, a görög Eva Kailit, Bóka János azt mondta, azt alapvetően meghatározta a korrupciós botrány. Azt mondta, ez az európai intézményeket „alapjaiban megrengető politikai krízis kezdete”, és aggodalommal szemlélik, milyen hatással lesz az európai intézmények legitimációjára és működésére. Egyúttal várják az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnökeinek korrupcióellenes intézkedéseit – jelentette ki az az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára.