A kormány elkötelezett, hogy megóvja Budapestet a csődtől
Képviselői hozzászólásokkal folytatódott a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló törvényjavaslat vitája az Országgyűlésben szerda este.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta: az ellenzéki képviselők a szolidaritási hozzájárulást úgy emlegetik, mint minden baj okozóját. Ezzel szemben a települések kétharmada, 2324 település a nyertese a szolidaritási adónak, így akik az eltörlését követelik, a magyar települések kétharmadával, az ott élő 2,5 millió emberrel szúrnának ki.
Felidézte: a hozzájárulás nyolc évvel ezelőtti bevezetésének alapja, hogy nagy jövedelmi különbség van a települések között, mivel nem egyenlő arányban vannak jelen a gazdasági szereplők, ugyanakkor a szegényebb településekről a gazdagabbakra járnak dolgozni az emberek. A szolidaritási hozzájárulással a gazdagabb települések támogatják a szegényebbeket.
Szólt arról is: minden önkormányzatra azonos szabályok vonatkoznak, így Budapestre sem lehet külön szabályt alkalmazni.
Megjegyezte: míg 2019-ben 154 milliárd forint maradt a fővárosi önkormányzatnál, addig 2025-ben több mint 225 milliárd forint, ez az inflációval számolva, reálértéken is több, mint amennyi pénze 2019-ben volt Budapestnek.
Latorcai Csaba védőhálónak nevezte a javaslatot, értetlenségének adva hangot, amiért az ellenzék támadja azt. Ha nincs csőd – mondta –, akkor soha nem lesz szükség a hitelre, ha viszont mégis igaz, hogy Karácsony Gergely hat év alatt lenullázta a fővárosi önkormányzatot, akkor miért akarják megakadályozni, hogy a kormány kifizesse azoknak a dolgozóknak a bérét, akik biztosítják a közszolgáltatásokat? – kérdezte az államtitkár.
Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: az önkormányzatiság lényege, hogy a települések szabadon döntenek saját közszolgáltatásaik szervezéséről, és arról, hogy milyen helyi adókat vetnek ki ezek finanszírozására. Szerinte aki azt javasolja, hogy a kormány finanszírozza 100 százalékban az önkormányzati közszolgáltatásokat, az a tanácsrendszert akarja visszaállítani.
Tragikomikusnak nevezte, hogy a baloldali képviselők a kabineten kérik számon a főváros csődközeli helyzetét, holott amikor ők kormányon voltak, akkor olyan mértékben adósították el az önkormányzatokat, hogy a 2010-es kormányváltás után az államnak kellett konszolidálnia a településeket.
Feltette a kérdést: hogyan mehetett csődbe az ország leggazdagabb városa, amelynek bevételei az elmúlt években folyamatosan nőttek, és amelynek vezetését 214 milliárdos megtakarítással vette át Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester elődjétől, Tarlós Istvántól?
Úgy vélte Karácsony Gergely „lélegeztetőgépre kapcsolta” a közösségi közlekedést, elhalasztja a felújításokat, kockára téve ezzel a budapestiek biztonságát, miközben látványkampányokra és politikai akciókra szórja el a pénzt. Felidézte, hogy több tömegközlekedési busz is kigyulladt ősszel, majd arcátlannak és a bicskanyitogatónak nevezte, hogy „a Karácsony–Tisza koalíció” a fővárosiak biztonságát veszélyezteti.
Kijelentette: a kormány továbbra is elkötelezett, hogy megóvja Budapestet a csődtől. Megerősítette: akár támogatják az ellenzéki képviselők a javaslatot, akár nem, a kabinet a fővárosiak érdekében biztosítani fogja a közszolgáltatásokat. Nem szenvedhetik meg a budapestiek Karácsony Gergely városvezetését – fogalmazott.
Leszögezte: a kormány nem veszi el a főváros feladatait és hatáskörét. Mi tiszteletben tartjuk a budapestiek döntését – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a nemzet fővárosának fontosabbnak kell lennie a pártpolitikai vitáknál.
