Egyetértés van a kormány és városvezetés között abban, hogy Budapestnek egy vonzó, meghatározó jelentőségű, közép-európai nagyvárossá kell válnia, az együttműködés pedig segíti a főváros fejlődését – hangoztatta Tarlós István csütörtökön Tusványoson. 

Fotó: MTI/Veres Nándor

A 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor „Budapest – Európa metropolisza” című panelbeszélgetésén a főpolgármester elmondta: nem fűtik olyan ambíciók, hogy Budapest világvárossá váljon, sokkal fontosabbnak tartja, hogy a nemzet fővárosa élhető legyen. Ehhez kiváló természetei adottságai – a várost átszelő Duna, a gyógyvíz, a szigetek és a budai hegyek – mellett európai sajátosságai megőrzésére és megbízhatóan működő szolgáltatásokra is szükség van.

Tarlós István a látványos fejlesztéseket is fontosnak tartja, de műszaki emberként úgy véli, a működtetés és a város üzemeltetése mégis elsődleges fontosságú. 

„Ha nem épül valahol ringlispíl, azt az emberek sajnálják, de túlélik. Ha nincs víz, vagy nem mennek a villamosok, az valamivel nagyobb baj, csak nehezen akarják megérteni azok, akik házmester-önkormányzatnak nevezik a városvezetést” – mutatott rá a főpolgármester. Hozzátette: ezért elsődleges a metró, és a Lánchíd felújítása, a vízművek részvényeinek visszaszerzése, megelőzendő, hogy egy-egy stratégiai közszolgáltató vállalat körüli gondok kiszolgáltatottá tegyék a fővárost.

A pódiumbeszélgetés másik előadójaként Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget-Budapest Projekt miniszteri biztosa a várost egyedivé tevő kulturális értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, leszögezve: a régi megújítása és új értékek létrehozása folyamatos célja a kormánynak.

Rámutatott: az akkori elit ambíciója kellett ahhoz, hogy Budapest a kiegyezés utáni ötven évben Európa ékkövévé vált. A miniszteri biztos szerint a Liget-Budapest a legnagyobb európai városfejlesztési projekt, ahol az eltökéltség olyan értékeket teremt, amelyekre a következő nemzedékek büszkék lehetnek.

A projektet Tarlós István is védelmébe vette, a tüntetéseket egy frusztrált kisebbség indokolatlan tiltakozásának nevezte, rámutatva, hogy a zöldterület aránya növekszik, Budapesten tízezer fát ültettek el három év alatt.

„Ha mindig, minden ellen tiltakoztak volna és mindig fákhoz, kerítésekhez, meg kotrókanálhoz láncolták volna magukat, akkor nem lenne Gundel, nem lenne Széchenyi-fürdő, nem lenne Vajdahunyad-vára, nem lenne közlekedési múzeum, nem lenne állatkert és így tovább. Ha egyszer a többség és a többség által választott kormány, vagy városvezetés valamit jónak tart, azt nagy többséggel megszavazza, azért azt nem lehet csinálni, hogy azért, mert kisebbségben vagyunk, azért dühöngünk, minden ellen tiltakozunk és ha nem az van, amit a kisebbség akar, akkor vége a demokráciának” – fakadt ki Tarlós István.

A beszélgetést moderáló Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere zárszavában megállapította: Budapest fejlődik és ez annak tulajdonítható, hogy hosszú évek után „végre egy nyelvet beszélnek” a főváros és a kormány vezetői.