A kormány hagyományőrző szövetségeseket keres a fejlődéshez
Az állam támogatója a fejlődésnek, és ehhez a kormány olyan szövetségeseket keres, akik elszántak abban, hogy megőrizzék a hagyományokat, ugyanakkor készek alkalmazkodni a modern technológiai kihívásokhoz – mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára pénteken Ravazdon, a Pannonhalmi Főapátság sörfőzdéjének átadóján.
Az apátság történetének 2010 utáni fejezete példamutató ebből a szempontból is, ugyanis megerősítette központi szerepét, ma ismét lelki és szellemi kulturális centrum – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: a sörfőzde az elmúlt tíz év kiszámítható fejlődésének mérföldköve, amellyel a pannonhalmi sörfőzés hagyományait élesztik újjá. Kiemelte, hogy a kormány 785 millió forinttal támogatta a sörfőzde kialakítását. Az idén négyféle, belga típusú sörökből álló termékcsalád kerül piacra, 2021-től pedig minden évben szezonális söröket készítenek, a tervek szerint a rendelkezésre álló gyógynövények felhasználásával is. A forgalom az idén várhatóan 50 ezer liter lesz, 2024-ig pedig minden évben évente 500 ezer literrel nő – mondta. Kitért arra is, hogy a főapátságra országszerte mint a magyar kereszténység egyik bölcsőjére tekintenek.
Kevés ilyen, még ma is velünk élő öröksége van a több mint ezeréves állam történelmének. Pannonhalma egyszerre jelképe a gazdag történelmi múltnak, a fejlődésben gazdag jelennek és a kiszámíthatóságon alapuló jövőnek
– fogalmazott. A kiszámíthatóság és fejlődés a kommunizmus idején egyáltalán nem volt biztosított, ahol lehetett útját állták – jegyezte meg. Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát kiemelte, hogy a sörfőzde beleillik az apátság jövőt építő stratégiájába. A fő munkaterületek a plébániák, iskolák, közgyűjtemények és szociális intézmények, de a turizmushoz kapcsolódó vállalkozás ugyanazon nagy egész része, amelynek célja az érték- és kultúrateremtés, nem pedig a fogyasztás öncélú növelése.
Felelevenítette, hogy a hazai sörtörténet első adatai bencés apátságokhoz fűződnek, a bakonybéli monostor 1086-os összeírása említ már egy Komlóhozó nevű völgyet. Pannonhalmáról a 12. századból valók az első adatok, a 13. századi oklevelek szerint az apátság falvainak volt a feladata sört és malátát szállítani a monostorba, amely azt jelenti, hogy a vidéken akkoriban már főztek sört. A török hódoltság idején a sörfőzés megszűnt, majd 1701 után indult újra. A számadáskönyvek szerint 20-30 ezer litert főztek akkoriban évente. Hozzátette, hogy Ravazdon a 18. század közepén indult meg a sörfőzés az apátság szervezésében, majd a rend 1786-os feloszlatása után Pannonhalmán és Ravazdon is megszűnt a sörfőzés.
Kara Ákos, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a térség fejlődik, hiszen Pannonhalmán új idegenforgalmi központ épül, kivitelezés alatt áll a Győrt Pannonhalmával összekötő kerékpárút, emellett Pannonhalmán új uszoda épül.
