A tárcavezető közölte, hogy egy, az ukrajnai háború szomszédságában lévő országot képvisel, ahol közvetlenek és a fegyveres konfliktus negatív hatásai. „Ezért mi, magyarok azt szeretnénk, hogy minél előbb béke legyen” – szögezte le.

Hirdetés

Felszólalásában aláhúzta, hogy hazánk speciális helyzetben van, mivel nem rendelkezik tengerparttal, és energiafelhasználása túlnyomó részét importálja.
„Mi az energia kérdésére mint a fizikai valóság részére tekintünk. És szeretnénk, ha legalább az energiafelhasználás tekintetében a világ két lábbal állna a földön, hiszen fűteni nem lehet kommunikációs panelekkel vagy politikai nyilatkozatokkal” – fogalmazott.

Kiemelte: ehhez földgázforrásra és csővezetékre van szükség, és ha a kettőből az egyik hiányzik, akkor ott „illúziókat kergetünk”.

„Mi a realitások talaján állunk, és a realitás Magyarország esetében azt mondatja, hogy a biztonságos földgázellátás oroszországi források nélkül ma fizikailag lehetetlen. Nem politikailag, hanem fizikailag lehetetlen” – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a kormány nagy erőfeszítéseket tett a hosszú távú diverzifikáció érdekében, de ennek sikeréhez időre van szükség.

„Földgázvezetéket nem lehet egyetlen éjszaka alatt megépíteni. Lehet, hogy majd öt-nyolc év múlva Magyarország földgázellátása lehetséges lesz orosz források nélkül is, de hát addig még van négy-öt tél”.

„A saját energiaellátásunk biztonságát semmilyen politikai ok miatt nem vagyunk hajlandók feladni” – mondta.

Majd hozzátette, hogy a diverzifikáció minél több új forrás bevonását jelenti, nem pusztán a függőség földrajzi irányának megváltoztatását. „Mi a jövőben is számolunk az orosz energiaforrásokkal több más forrás mellett” – mutatott rá.

Illetve kifejtette, hogy a magyar tapasztalatok szerint a Gazprom megbízható szerződéses partner, s az együttműködés nem esik szankciók hatálya alá, így nincsen ok az orosz energiahordozók kivezetésére.

A miniszter ezután érintette az Oroszországgal szembeni szankciókat, és emlékeztetett, hogy ezek hívei azzal érveltek, hogy Moszkva nem fogja tudni folytatni a háborúját, ha gazdaságilag térdre kényszerítik.

„Tíz szankciós csomag elfogadása után a háború brutálisabb, mint bármikor korábban, és Oroszország nem úgy tűnik, mintha térdre kényszerült volna” – emelte ki, totális kudarcot emlegetve, továbbá azt, hogy a korlátozások egetverő inflációt és elszabaduló energiaárakat okoztak és Európának jobban fájnak.

Valamint ennek kapcsán kitért a Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel szembeni esetleges szankciók kérdésére is, és leszögezte, hogy „amíg mi vagyunk kormányon Magyarországon, addig Dodik elnök úr biztosan nem kerül semmilyen szankciós listára”.

„Akik azt gondolják, hogy a Nyugat-Balkánon bármi megoldható szankciókkal, azoknak fogalma sincs a Nyugat-Balkánról” – vélekedett.

Kitért arra, hogy a Nyugat-Balkán békéje és nyugalma kulcsfontosságú hazánk számára, s ezt leginkább a gazdaság fejlődésének elősegítésével lehet fenntartani, ami fontos része a felelősségteljes magyar szomszédságpolitikának.

Ennek keretében indult a Boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdaságának fejlesztését célzó kormányzati program is, amelynek célja, hogy a helyi termelők magyar eszközöket vásárolhassanak. Ez jó a Boszniai Szerb Köztársaságnak, jó Bosznia-Hercegovinának és jó Magyarországnak is – mutatott rá.

A programra 805 vállalkozás pályázott, és a nyertesek között 11 millió értékű támogatást osztanak szét, de már a második kör előkészítése is zajlik, amelynek keretében különböző ágazatokat fognak úgy támogatni, hogy az a magyar ipart is segítse – tájékoztatott.

Végezetül a miniszter tudatta, hogy Magyarországot beruházói szempontból is érdekli a boszniai energetikai ipar, tárgyalnak arról, hogy milyen magyar szerepvállalásra lehet szükség és lehetőség a víz- és hőerőművek építése és korszerűsítése terén. Számos, világszinten is versenyképes magyar technológia áll rendelkezésre ezen a téren, míg a források előállításában a kormány szívesen együttműködik – hangoztatta.

Korábban írtuk