A kormány nemzetpolitikája: minden magyar felelős minden magyarért
A nemzetpolitika területén a magyar kormány alapvetése, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért döntöttek úgy, hogy a nemzet legfontosabb döntéseibe minden magyart be kell vonni, minden magyar véleménye számít – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára kedden Budapesten.
A politikus a 25. ELTE Kárpát-medencei nyári egyetem ünnepélyes megnyitóján kitért arra, hogy 318 ezernél is több határon túli szavazat érkezett az áprilisi választáson, s ez azt mutatja, hogy a magyar kormány és a külhoni magyarok törekvése találkozik. A magyar kormány számít a véleményükre, a külhoni magyarok pedig szeretnék kifejezni azt – fűzte hozzá.
Beszámolt arról, hogy az elmúlt években tízszeresére növelték a nemzetpolitika kormányzati támogatását. Ugyanakkor nem Budapestről akarják megmondani a külhoni magyar közösségeknek hogyan kell élniük, hanem megkérdezik, mi az, amit tehetnek értük – hangsúlyozta.
Az egyik legfontosabb kérés az volt – folytatta, hogy segítsék a külhoni magyar közösségeket gazdaságilag megerősödni. Ezért indítottak gazdaságfejlesztési programokat, amelyek értékelése szerint beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ismertette: több mint 60 ezer vállalat és vállalkozás kapott támogatást összesen 200 milliárd forint értékben, és azt vállalták, hogy 400 milliárd értékű beruházást hajtanak végre.
Emellett 900 bölcsőde és óvoda újult meg, illetve épült, s így 300 ezer gyermek számára tették lehetővé az anyanyelvi oktatás, nevelés lehetőségét – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy 1600 határon túli területen található templomot hoztak rendbe, újítottak fel, illetve építettek. Kiemelte: rendkívül fontosnak tartják az egyházak szerepét a nemzet, és az identitás megtartásában.
Folyamatosan segítik továbbá a sport beruházásokat, az infrastruktúra fejlesztéseket – sorolta.
Menczer Tamás kiemelte: szeretnének jóban lenni minden szomszédos országgal, és számos lépést tudtak tenni a kapcsolatok fejlesztése érdekében.
Kitért arra, hogy a háború előtt a kárpátaljai magyar közösség több jogfosztást is kénytelen volt elszenvedni. Világossá tették, ez elfogadhatatlan, és mindig kiállnak a kárpátaljai magyarság mellett azért, hogy jogaik ne szűküljenek, hanem bővülhessenek.
A magyar kormány a háború kitörése után úgy döntött, hogy a korábbi konfliktusokat félreteszi az ukrán féllel időlegesen, és minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát.
Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre: mintegy 800 ezer menekült érkezett hozzánk, és azokat, akik tartósan itt szeretnének maradni, segítik a munkavállalásban, illetve a gyermekek iskoláztatásában. Beszámolt arról is, hogy közel 2 ezer tonna segélyszállítmány szállítottak a szomszédos ország területére.
Elmondta, alapvető biztonsági érdek hogy a háborúból Magyarország kimaradjon. Ez a kárpátaljai magyarságnak is alapvető biztonsági érdeke, ezért is döntöttek úgy, hogy nem szállítanak fegyvereket és katonákat sem küldenek.
Mi a béke pártján állunk, a jelenlegi helyzetre az egyetlen megoldás a béke – hangoztatta, hozzátéve: minden baj, kihívás okozója a háború, egyetlen helyes és jó válasz a béke, minden erővel támogatják az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalásokat. Örülnének, ha többen beszélnének ezen a hangon, mielőtt nagyobb baj történne – mondta.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt mondta: kiemelt cél, a külhoni magyar felsőoktatás fejlesztése. A magyar felsőoktatás szolgálja ki az egész életen át tartó tanulás igényét, vállaljon jelentős szerepet a felnőttképzésben is – mondta, és szorgalmazta a magyar nyelvű felsőoktatásban résztvevők számának bővítését.
Borhy László, az ELTE közelmúltban újraválasztott rektora rámutatott: 25 év jelentős idő, s ezalatt a Kárpát-medencei nyári egyetem hagyománnyá vált.
A programsorozat sikeresnek bizonyult, de ez a siker nem természetes, és nem magától jött. Alkalmazkodni tudtak a változó igényekhez – mutatott rá, kiemelve a nyári egyetem határon túli résztvevőit. Az ELTE fontos feladatának tekinti a Kárpát-medencei szerepvállalást és tehetséggondozást – hangsúlyozta.
