A kormány nem akarja a kutatóintézetek irányítását átvenni és nem akarja megmondani, hogy az egyes kutatók mivel foglalkozzanak, ez az Akadémia feladata, hiszen ő irányítja a saját kutatóintézeteit – fogalmazott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Echo TV-nek adott hétfő esti interjújában.

Fotó: MTI/Illyés Tibor, archív, illusztráció

A miniszter felidézte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozásával a kormány szándéka az volt, hogy kiderítse, hogyan lehet a költségvetési forrásokat a leghatékonyabb módon a tudományos kutatásokra fordítani, nem kétségbe vonva az alapkutatások jelentőségét és létfontosságát. Mindezek mellett azonban úgy véli, a magyar közösség számára fontos területeket valamilyen formában meg kell határozni.

Felidézte, hogy az egyetemeken négy éve ennek megfelelően történik a kutatások finanszírozása: az egyetemekkel megállapodik a kormány a támogatott tématerületekről, amiket az oktatási intézmények maguk jelölnek ki. Ezek után megkapják az erre szánt összeget, és az egyetem dönti el, hogy az egyes kutatók milyen területen dolgozzanak.

Az új költségvetési tervezet célja, hogy a magyar tudós közösség állapodjon meg abban, mely területeket tartja fontosnak, de legyenek olyanok, amelyek valamilyen módon a közösség érdekeit szolgálják – mondta Palkovics László.

A miniszter kiemelte, hogy a kormány nem akar bizonyos területektől támogatást megvonni, hanem azt szeretné, hogy egy szakmai, tudományos grémium döntse el, a modern világ mely kihívásaira kell válaszokat találni.

Felidézte, hogy az Akadémia elnöksége előtt tartott prezentációjában néhány nappal ezelőtt elmondta, hogy a világnak számos új technológiai és társadalmi kihívással kell szembenéznie, s hogy melyek ezek közül a legfontosabbak, azokat együtt kell meghatározni.

A juttatások hasznosulásáról úgy fogalmazott: az Akadémia és az egyetemek dolga, hogy mérjék, mennyire hasznosul egy adóforint egy kutatási projekt esetén. Ez a mérés azonban csak később jön, „először azt kellene tudni, hogy mit akarunk” – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, hogy az európai kutatások eredményessége elmarad az észak-amerikai vagy az ázsiai országokétól, s ez indokolja azt is, hogy az európai uniós finanszírozás is egyre jobban fókuszál azon területekre, amelyeken valamilyen elvárás megfogalmazódik. „Határozzuk meg azt a célt, területet amivel foglalkozni akarunk, amiben jók akarunk lenni és azt finanszírozzuk” – mondta.

„Ami most történik Magyarországon, az egyáltalán nem különbözik attól, ami az Európai Unió 2021-2027-es időszakának a tudomány finanszírozásában meg fog jelenni” – emelte ki.

Mint mondta, a kormány bizonyos szempontból strukturáltabbá szeretné tenni ezeket a területek a szakmai közösség döntései alapján. A kormány egyértelmű szándéka, hogy a magyar kutatás és a magyar tudomány érdekei ne sérüljenek, hanem jusson rá több forrás, és legyen még eredményesebb. Palkovics László azonban úgy vélte, „ezt a megközelítést erőteljesen zavarja”, ha egy ilyen vitát a „sajtóban kell lefolytatni”. 

Az innovációs miniszter úgy vélte, ebben a pillanatban az látszik, hogy a kormány tárgyalási és „tisztán szakmai szándékaival szemben” egy politikai helyzet generálódik, amely hasonlít néhány más korábbira is.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége pénteken rendkívüli ülést tartott, hogy meghatározza azokat a legfontosabb pontokat, amelyeket aggályosnak tart a szerdán benyújtott költségvetési tervezetben, és felhatalmazta a testület elnökét, hogy ez alapján folytasson tárgyalásokat a kormány képviselőivel. Az ülés témái a 2019. évi költségvetési törvénytervezet MTA-t érintő javaslata, illetve a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítási javaslata voltak. Az ülésen részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is. Palkovics László a kormány álláspontját ismertetve úgy fogalmazott: az erőforrások hatékonyabb felhasználására, az eredményesség érdekében erőteljesebb koordinációra van szükség.