A közlemény szerint az önkormányzatok számlavezetésének módosítása a közpénzek hatékonyabb kezelését szolgálja. A változás nem érinti az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját, sem a napi működésükhöz szükséges forrásaikat, az mindössze a többletlikviditás kezelésére vonatkozik. Az önkormányzatok továbbra is szabadon rendelkezhetnek pénzükkel, anyagi többletteher nélkül. A zökkenőmentes átállás és a gördülékeny végrehajtás érdekében a kormány további intézkedésekkel biztosítja, hogy a hitelintézetek ne háríthassanak át költségeket az önkormányzatokra, valamint ne mondhassák fel az érintett önkormányzatok számlavezetési szerződéseit.

Hirdetés

A kormány célja az önkormányzatok pénzügyi stabilitásának erősítése, ezért az intézkedés értelmében a bankoknak tartózkodniuk kell a díjak emelésétől és új díjak bevezetésétől. Az intézkedés továbbá kizárja az önkormányzatok számlavezetésére kötött szerződések bankok általi felmondását – írták.

A helyi önkormányzatok továbbra is szabadon választhatják meg kereskedelmi banki kapcsolataikat, a napi pénzügyi tevékenységüket (utalások, banki hitelfelvétel) változatlanul végezhetik. A helyi önkormányzatok számlaegyenlegének nagyobb része ugyanakkor kincstári számlára kerül – összhangban azzal a céllal, hogy a közpénzek minél nagyobb része a Magyar Államkincstárnál legyen, optimalizálva az állam finanszírozási tevékenységét, csökkentve az állam egészének finanszírozási költségét – áll a közleményben.

Első körben 2025. október 1-jétől csak a települések kisebb részét, a főváros és kerületeit, illetve a megyei jogú városokat vonják be. Ezt követően 2027. január 1-jétől a városok, majd 2028. január 1-jétől az összes települési önkormányzat bekapcsolódik az új önkormányzati számlavezetési rendszerbe – ismertette az NGM.

Kapcsolódó cikkünk

„A változtatások egyszerre szolgálják a helyi önkormányzatok és az állam egészének érdekét, és nem csorbítják az önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeit és pénzügyi mozgásterét”

– hangsúlyozza a minisztérium.