Ujhelyi István, az MSZP uniós parlamenti képviselője a vitában elmondta: fontos megérteni, hogy miért szavaztak többen „Orbanisztánra”, mint arra, amit az ellenzéki összefogás letett az asztalra. Véleménye szerint a demokrácia építéséhez meg kell vizsgálni a kormányt újraválasztók hozzáállását.

Hirdetés

Hangsúlyozta azonban, hogy „a választásokat nem csak a választások napján lehet elcsalni”, ugyanis a választók egy része „azt a valóságot értelmezi, amit a kormány diktál”. Mint mondta, a magyar választások egyenlőtlen terepen játszódtak, „a pálya lejtett a Fidesz felé”. Bírálta azt, hogy „a magyar választók többségével el lehetett hitetni, hogy az uniós jogállamisági eljárás oka a LMBTQ propaganda”, és azt, hogy „a kormány félelmet gerjesztett azáltal, hogy azt hirdette: kormányváltás esetén Magyarország háborúba lépne”.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz uniós parlamenti képviselője kiemelte, hogy a Fidesz immáron egymást követő negyedik alkalommal egyértelmű győzelmet aratott a választásokon. Hangsúlyozta: minden egyes társadalmi rétegben, minden egyes településtípuson jelentősen nőtt a kormányra szavazók aránya.

Véleménye szerint „az ellenzék fiktív valóságbuborékban él, elképesztő mértékű részükről a magyar társadalom, a közép-európai viszonyok megértése, továbbá az önreflexió hiánya egy ilyen megsemmisítő választási kudarc után”. A politikus szerint a kormány sikerének alapja, hogy a magyarságot és a magyar érdekeket állítja központba. Mint mondta, amikor a kormány 2010-ben hatalomra került, egy „a balliberális kormányzás által tönkretett országot” örökölt. A magyar kormány helyes gazdaságpolitikai döntései, többek között a személyi adóterhek csökkentése, a nemzetközi befektetők és a bankok adóztatása egyensúlyba hozta a költségvetést, továbbá az erős családpolitika a fiatalokat a családalapításra ösztönözte. Példaként hozta fel azt is, hogy Magyarország először állt ki az illegális migráció ellen az EU-ban.

Korábban írtuk

„A magyar kormány politikájának központjában a saját érdekek állnak, nem pedig a máshonnan jövő elvárások” – hangsúlyozta. Mint mondta, a kormánynak az is fontos, hogy párbeszédet folytasson az emberekkel, és kíváncsi a véleményükre, ami az ellenzékről nem mondható el. Hidvéghi Balázs azt is kiemelte, hogy az ellenzéket továbbra is Gyurcsány Ferenc dominálja, és úgy vélte, többek között erre is visszavezethető az ellenzék sorozatos választási kudarca.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik uniós parlamenti képviselője azt mondta: a magyar kormány tagjai a kampány folyamán kerülték a politikai vitát, és emlékeztetett, hogy Orbán Viktor utoljára 2006-ban állt ki vitázni az ellenoldal jelöltje ellen. „Így tehát, a kormány programját sem ismertük meg csak hangzatos szlogeneket” – fogalmazott. Leszögezte: Magyarországon szabad, de „nem fair” választások voltak. Bírálta a kormány kommunikációját és a magyar közszolgálati médiát is.

Elmondta, hogy az ellenzéki összefogást a Jobbik elsősorban a közös értékekre alapozta, félretéve az egyes pártok közötti nézetkülönbségeket. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Jobbik által képviselt konzervatív értelek a pluralizmusra, az átláthatóságra és a vita szeretetére épülnek.

Arató Gergely, a DK politikusa szerint a Fidesz a választásokat megelőzően jól időzített szociális kampányt indított, ezáltal „megvásárolta” a többség szavazatát, továbbá „ügyesen saját oldalára fordította az ukrajnai helyzetet háborúpártinak lefestve az ellenzéket”. Véleménye szerint az ellenzék kampánya nem fókuszált eléggé az olyan fontos kérdésekre, mint az magyar egészségügy és oktatás helyzete, ehelyett inkább a bizonytalanok megszólításra összepontosított. Arra is kitért, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltjére Márki-Zay Péterre az ellenzéki voksolók „nem tudtak elég magabiztosan„ szavazni. Mint mondta, a baloldal ”rossz politikai terméket” kínált, a következő programnak sokkal baloldalibbnak, szociálisabbnak kell lennie.

Cseh Katalin, a Momentum EP képviselője hozzászólásában azt mondta: az ellenzék óriási vereséget szenvedett, amelyben ők (a Momentum) is hibásak, azonban véleménye szerint kihasználták az összefogás nyújtotta lehetőségeket. Kijelentette, hogy a Fidesz kampánya jobb volt, de megkérdőjelezte annak etikusságát, hiszen a kormány arra törekedett, hogy „ellenfeleit lejárassa”. Úgy vélte, az ellenzéknek a jövőben jobban kell összpontosítania a „hétköznapi emberek” problémáira.