A koronavírus-pánik nyomában
Csak a liszt fogyott el a polcokról, a készletezésen túl más jele még nincs a koronavírus okozta pánikhangulatnak. Vidéken kevésbé tartanak a fertőzéstől, és egyelőre Budapesten is csak apró döccenők vannak az életmenetben. A pubok ugyanúgy megtelnek látogatókkal, mint rendesen, maszkot elvétve visel egy-két ember, turisták ugyan kevesebben jönnek, de nem mondanak le a városnézésről. A pánikhangulat fő vesztese a kínai kifőzde, amely még ebédidőben is kong az ürességtől.A cikk a Demokrata március 11-ei számában jelent meg.
– Még nem érzünk visszaesést a látogatók számában, a turisták sem maradtak el – mondja a Móricz Zsigmond körtér közepén álló Alapozó pub csaposa, mikor arról kérdezzük, van-e hatása a forgalomra a koronavírusnak.
A Körtér forgalmas csomópont, és bár első ránézésre úgy tűnik, mintha a szokásosnál némileg kevesebb lenne a járókelő, a pultos szavait alátámasztja, hogy a kora délutáni időpont dacára a kiülős hely legtöbb asztala foglalt. Bár a médiában megjelent, hogy két koronavírusos fertőzött is megfordult budapesti kocsmákban, a népszerű pubok egyelőre nem maradnak vendég nélkül. A bulinegyed forgalma például töretlen, itt is a szokásos nyüzsgés fogad.
– Nem tapasztaltunk még visszaesést, napközben általában kevesebben jönnek, este viszont telt ház van, pontosan úgy, ahogy eddig bármikor – mondja az Erzsébet körúti Stifler Bár csaposa. Azt is hozzáteszi, szerinte csak a média fújja fel a járványt. A pub közelében van egy városnéző buszos utazásokat kínáló cég irodája; az eladók azt mondják, ők éreznek változást. Szolgáltatásukat ugyanis előszeretettel veszik igénybe a kínai turisták, azok pedig mostanában szinte teljesen kiestek. Viszont úgy látják, más országokból zavartalan a forgalom, ekkora kiesést pedig még le lehet nyelni.
– Sokáig a hatóságok is korlátozták a kínaiak utazásait, ezért rengeteg utat le kellett mondani. Most meg már Európában harapódzik el a vírus, így nagy fellendülésre nem lehet számítani – tudjuk meg egy ázsiaiak utaztatására szakosodott cég alkalmazottjától. Nekik a kínaiak voltak a legnagyobb célcsoport, és bár egy-két csapat befutott Indiából vagy Indonéziából, a kiesés annyira padlóra küldte a céget, hogy a dolgozók többségét fizetés nélküli szabadságra küldték. A szerencsésebbek is csak az alapbért kapják, ami – turisták híján – nem tud napidíjakkal kiegészülni, ezért már most többen új munka után néztek.
Egyre több utat mondanak le
Mára a kisebb vidéki szálláshelyeket is elérte a járvány miatti forgalomcsökkenés. A Magyar Turisztikai Ügynökség bejelentette, hogy a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére egymilliárd forintos vis maior keretet hoz létre.
Először a Liszt Ferenc repülőtér környéki szállodák, azután a nagy fővárosi hotelek jelezték, hogy a koronavírus-járvány miatt jelentősen megnőtt a lemondások száma. A repülőtéri szállodákban már hetek óta 50-60 százalékos a visszaesés. A nagy légitársaságok egymás után függesztették fel a járataikat, így először a kínai, azután a koreai, a japán, végül az olasz és izraeli utasok maradtak el. Az Airport Hotelben száz vendégből jó ha harminc megérkezik, tudtuk meg.
A Danubius Hotels az év első két hónapjában még kifejezetten jó számokat hozott, február végén csak kínai csoportok és olasz diákcsoportok maradtak el – persze ez sem kis veszteség, hiszen több száz millió forintról van szó –, ám az utóbbi bő tíz napban jelentősen megváltozott a helyzet, elsősorban Budapesten. A Kempinski Hotel Corvinus Budapest is azt tapasztalta, hogy a fővárosban az elmúlt napokban jelentősen megnövekedett a csoportos, illetve egyéni törlések száma.
A Magyar Turisztikai Ügynökség múlt héten közzétett adatai szerint a lefoglalt utakat Ausztriából és Németországból 9-9, az USA-ból és az Egyesült Királyságból 16 százalék, Olaszországból több mint 20, Romániából 27 százalék mondta le. Budapesten már csaknem 20 százalékos a lemondások aránya, ezen belül az USA-ból 12, Olaszországból 31, Kínából 50, Izraelből 32 százalék.
A járványtól való félelem már a kisebb vidéki szálláshelyeket is elérte. Apró Bernadett, az Utazzitthon.hu szállásközvetítő portál munkatársa arról számolt be, hogy az év első két hónapjában kifejezetten jók voltak az eredményeik: sokan itthon maradtak a járvány miatt, külföldi utak helyett a hazai pihenést választva. Ez azonban néhány napja megváltozott, sorra mondják le a márciusi és áprilisi foglalásokat.
A vidéki szállodák még nem tudják számszerűsíteni a visszaesést, ahhoz túl rövid idő telt el a vírus magyarországi megjelenése óta. Több Budapest közeli szálláshelyen is kevés a vendég, és a helyzet egyelőre egyáltalán nem biztató: egy gyömrői panzióban például egyetlen nap alatt két telt házas foglalástól lépett vissza egymástól függetlenül egy lengyel és egy fehérorosz csoport.
Azt ma még senki nem tudja megmondani, hogy meddig tart és milyen károkat okoz a járvány, de az jól látszik, hogy az egyik nagy vesztes az idegenforgalom és a vendéglátás lehet.
Nem ülünk otthon
Noha a médiában hetek óta kiemelt helyen szerepelnek a koronavírusról szóló hírek, a fővárosban egyelőre nincs nyoma pániknak. A boltok múlt heti megrohamozása volt az egyetlen hirtelen reakció, amúgy nincsenek – vagy csak alig vannak – kevesebben az utcán; elvétve látni maszkot viselő vagy az arcát sállal eltakaró járókelőt. A boltokban is helyreállt a rend, egy-két kis vegyeskereskedésben mondják csak azt, hogy még nem érkezett liszt vagy ásványvíz. A Blaha Lujza téren megkérdeztünk egy várakozó sofőrt, ő sem érzékeli, hogy kevesebb lenne a fuvar.
A pánikhangulat minden bizonnyal legnagyobb vesztesei közé tartoznak az ázsiai éttermek. A Buda egyik mozgalmas csomópontján, a Bikás parkban működő kínai étterem most látványosan kong az ürességtől, pedig alig múlt még el az ebédidő, máskor ilyenkor legalább félig tele van a büfé. Most viszont mindössze egy vendég fogyaszt itt, a kínai tulajdonos pedig szemlátomást rossz néven veszi, hogy megkérdezzük, a vírusnak tulajdonítja-e a pangást. Nyilván mások is faggatták már a koronavírusról származása miatt. A kifőzde tőszomszédságában üzemelő e-cigaretta-szaküzletben most is egymásnak adják a kilincset a vevők. Tőlük minden terméket online is meg lehet rendelni, ezért megkérdeztük az eladókat, megugrott-e a vírus szempontjából nyilvánvalóan biztonságosabb postai kézbesítések aránya a személyes átvételhez képest, de nem, náluk is minden maradt a régiben.
Míg a pubok látogatottságán inkább a fiatalabb korosztályok hangulatát lehet lemérni, az Operettszínházat inkább az idősebbek látogatják. Ám itt sem jeleznek pánikot a jegyvásárlások. Próbáltunk a népszerűbb előadásokra helyet foglalni, de a márciusi és áprilisi darabok többsége telt házat jegyez. A gyógyszertárakban is nagy a nyüzsgés; megkérdeztünk egy gyógyszerészt, hogy nőtt-e a forgalom. Tél vége van, mondja, az influenza is terjed, ilyenkor minden évben kígyózik a sor, de most sokan érdeklődnek, van-e valami a koronavírus ellen. Ilyenkor elmondják, hogy ellenszer még nincs, de az immunerősítők segíthetnek a megelőzésben.
Nincs szükség élelmiszer-felhalmozásra
A koronavírus február végi európai megjelenésével párhuzamosan itthon is megkezdődött a tartós élelmiszerek – a liszt, a cukor, a rizs, az étolaj, a száraztészta és a konzervek – felvásárlása, ezekből egyes élelmiszerláncoknál átmeneti készlethiány is jelentkezett. Az üzleteket ugyanis váratlanul és felkészületlenül érte a megemelkedett kereslet, így az árufeltöltés hosszabb időt vett igénybe a megszokottnál. Hangsúlyozottan tehát nem a kifogyó készlet, hanem az egyenletesebb ellátás érdekében vezetett be például a Tesco online bevásárlás szolgáltatása időszakos mennyiségi korlátot az egyes árucikkek esetében.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség – amelynek tagjai közé tartozik az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Metro, a Penny Market, a SPAR és a Tesco is – azt írta közleményében, hogy tagvállalataik szorosan együttműködnek a szállítóikkal áruházaik ellátásbiztonsága érdekében, és mindent megtesznek azért, hogy a megnövekedett keresletet kezelni tudják. A szövetség főtitkára, Vámos György felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel tartós áruhiányra jelenleg nem kell számítani, a lakosság kerülje a „pánikvásárlást”, és ne halmozzon fel otthonában feleslegesen sok élelmiszert.
Hasonlóan vélekedik Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára is, aki a kereskedelmi szakmai szervezetekkel való folyamatos egyeztetéseket követően mindenkit arról biztosított, hogy a kereskedelmi szektorban folyamatos az ellátás, és a nagyobb üzletláncok eltérő nagyságú és összetételű készletekkel ugyan, de megfelelő tartalékokkal rendelkeznek, sőt, fel vannak készülve a húsvéti rohamra is. Összehasonlításként arra is rámutatott, hogy a közelmúltban tapasztalható felvásárlási láz egyébként nem volt nagyobb, mint ami a karácsonyt megelőző időszakot általában jellemzi.
Arra, hogy ez a felvásárlási láz valóban lecsengőben van, bizonyíték, hogy a koronavírus magyarországi megjelenésének múlt szerdai bejelentése után már korántsem volt olyan kiugróan magas az áruházak látogatottsága, mint az azt megelőző hét utolsó napjaiban. A pánikhangulat tehát alábbhagyott, feltehetően aki akart, már felkészült a hazai „vírushelyzetre”.
Trend a lelke mindennek
A koronavírus-veszélyre a multinacionális cégek is igyekeznek felkészülni. Az óvatosságnak megvan az oka, ugyanis a nagy irodák Budapesten is követik a nyugati trendeket, és nagy, egy légterű munkakörnyezetet teremtettek, kiváló táptalajul a vírusok terjedéséhez. Megkérdeztük egy biztosítótársaság munkatársát, aki hasonló irodában dolgozik, milyen náluk a hangulat. Válaszából kiderült, náluk nagyjából százan dolgoznak egy irodahelyiségben, akad köztük olyan, aki pánikba is esett, amikor a koronavírus elérte Európát.
– Az irodában a többség folyamatosan fertőtleníti a kezét. Volt, aki egy pár napig maszkban járt be dolgozni. Aztán rájött, hogy nem kap benne levegőt, és utánaolvasott, hogy nem sokat segít ez a fajta védőeszköz.
Az ő osztályukon olyan még nem fordult elő, hogy valaki önkéntes karanténba vonult volna, ám a munkáltató a napokban küldött körbe egy e-mailt, amelyben egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a nappali takarítószemélyzet emelt óraszámban fog dolgozni, naponta kétszer fertőtlenítőszerrel áttörlik az összes kilincset; az asztalokat pedig, a székek karfáit és billentyűzeteket az általános takarítószer helyett fertőtlenítővel tisztogatják majd meg éjszaka. Emellett arra kérik a dolgozókat, hogy ha bárki úgy érzi, romlott az egészségi állapota, semmiképp ne jöjjön be. Ha felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, orvoshoz se menjen, hanem hívja a koronavírus-zöldszámot. Ha valaki munkaidőben betegnek érzi magát, egyeztessen a vezetőjével, majd menjen azonnal háziorvoshoz. Illetve arra kértek mindenkit, hogy használják a folyosókon elhelyezett kézfertőtlenítőket, rendszeresen szellőztessék az irodákat, mellőzzék a kézfogást, puszit, ölelkezést. Ha pedig külföldre utaznak, jelentsék be az utazási célországot, a tartózkodásuk időtartamát, a kiválasztott közlekedési eszközt.
Mélyrepülés
A koronavírus-járvány jelentős csökkenést hozott a légitársaságok forgalmában. Az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb turistakibocsátója Kína, így a kínai turisták számának drámai visszaesése súlyos veszteségeket okoz a légitársaságoknak. Emellett az utazási kedv megcsappanása és a karanténtól való félelem miatt sorra jelentik be a légitársaságok egyes járataik törlését vagy ritkítását, köztük a magyarországi székhelyű Wizz Air is.
Michael O’Leary, a Ryanair vezetője a koronavírus által okozott bevételkiesésekkel kapcsolatban nemrég a légitársaságok várható csődhullámát jelezte előre. A jóslat beválni látszik, ugyanis a múlt héten jelentették be, hogy csődbe ment a legnagyobb brit regionális légitársaság, a Flybe. A cég eddig is finanszírozási problémákkal küzdött, ám a koronavírus-járvány olyan mértékben visszavetette a keresletet, hogy elkerülhetetlen lett teljes működésének beszüntetése.
Az európai járatok már félig sem telnek meg. A hét végén az Austrian Airlines jelentette be, hogy márciusra minden ötödik járatát törli. A tendencia újabb csődöket vetíthet előre.
A légitársaságok konkrét utasszáma bizalmas üzleti adat, ám a Budapest Airport megkeresésünkre megerősítette, hogy a koronavírus-járvány óta a kereslet zuhanása miatt a légitársaságok több járat felfüggesztése, illetve járatszámcsökkentés mellett döntöttek. Jelentősen apadt az Ázsiából érkező forgalom, ami mellett leginkább az olaszországi útvonalakon tapasztalható csökkenés.
A járvány okozta bizonytalanság a magyar tulajdonú Wizz Airt is elérte, amely a jegyek iránti igények alakulását követve és az ezzel összefüggő keresletcsökkenés miatt március 11-től április 2-ig ritkítja egyes járatait. A milánói, trevisói és bergamói járatok felfüggesztése miatt több mint 60 százalékkal fogyatkozik a társaság olaszországi kapacitása. A Wizz Air bizalmi indexének vélhetően az sem tesz jót, hogy nemrég a Craiovából Bolognába, valamint a múlt héten a Milánó-Malpensa és Debrecen között közlekedő járatának egy utasát koronavírussal diagnosztizálták. Bár az esetek a légitársaság hibáján kívül következtek be, a koronavírus miatti pánikhelyzetben mégis súlyosan ártanak a társaságnak. A fapados járatok esetében a veszteség forrása nem csak a visszaeső jegyeladás, hanem az is, hogy kevesebb utassal kevesebb kiegészítő szolgáltatást tudnak értékesíteni.
A fapados légitársaságok közül a Ryanair, a Wizz és az easyJet egyelőre nem változtatnak gyakorlatukon, mely szerint jelentős költségeket számolnak fel az utazási időpontok módosításáért. A Lufthansa-csoporthoz tartozó Eurowings és a Norwegian viszont ingyenesen módosíthatóvá tette a március 22-ig szóló foglalásokat.
A Budapest Airport már januárban megkezdte a Kínából közvetlen járattal érkezők szűrését. A járvány eszkalációja miatt februárban az észak-olaszországi tartományokból és a Szöulból érkező utasok mellett az iráni állampolgárok orvosi vizsgálatát is elrendelte. Utóbbiaké azért is különösen fontos, mert nemcsak hogy Irán a világ második legveszélyesebb koronavírus-gócpontja, a Magyarországon diagnosztizált első két beteg is onnan érkezett.
Mind a repülőterek, mind a légitársaságok folyamatosan egyeztetnek az érintett hatóságokkal a szükséges intézkedésekről; a ferihegyi reptér százmillió forintos nagyságrendű felszereléssel és eszközzel igyekszik szavatolni az utasok biztonságát, ám a veszteségek hosszú távon is komoly problémát okozhatnak az ágazatnak.
Óvatosság az intézményekben
Eljutott lapunkhoz a Debreceni Egyetem körlevele, amelyben azt írták, ha hallgató vagy tanár az elmúlt tizennégy napban fertőzött területen járt, két hétig ne menjen közösségbe. A kínai diákokat emellett felmentették az óralátogatás kötelezettsége alól, ám ezzel nem sokra mentek: az érintett hallgatók ahelyett, hogy otthon maradtak volna, ha a tanterembe nem is mentek be, az egyetem épületébe bejártak tanulni. Olyan extrém esetről is hallottunk, hogy egy fogászati magánrendelőben megvizsgálták, piros-e a páciens torka, vagy mutatja-e a koronavírus bármilyen tünetét. El is magyarázták neki, hogy tartanak a fertőzéstől, ebben az esetben ugyanis bizonytalan időre be kellene zárniuk.
A vidéki üzemekben is nagy a készültség, egy oroszlányi gyár dolgozója arról számolt be lapunknak, hogy a vezetőség tiltja a puszit, ölelést, azaz minden olyan interakciót, amely alkalmas lehet a vírus továbbadására. A postások is óvatosak, egy olvasónk számolt be arról, hogy Kínából érkező csomagját a kézbesítő gumikesztyűt húzva adta át, és az ilyenkor szokásos eljárást, vagyis az elektronikus aláírást is mellőzte a koronavírusra hivatkozva.
Az autóipar is megszenvedi a válságot
Az új koronavírus okozta járvány hatására az elmúlt hetekben Kína több tartományában leállt a termelés, emiatt az ottani beszállítókra támaszkodó nemzetközi cégek komoly nehézségekbe ütköznek. Vannak, amelyek már újraindították saját gyártósoraikat, így képesek pótolni az elmaradt szállítmányokat, ám a többségnek nincs erre lehetősége.
Dél-Korában és Vietnámban sorra állnak le a gyárak, aminek az is oka, hogy túlságosan közel vannak a fertőzés gócpontjához. Mi, magyarok, szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy Kína messze van, ezért vállalataink nagyobb készletet halmoztak fel, persze ha a járvány megfékezése elhúzódik, előbb-utóbb hazánkban is jelentkezhetnek ellátási gondok.
A kialakult helyzet az autóiparra is jelentős hatást gyakorol, ugyanis a járművek szinte mindegyikében van olyan alkatrész, amely gyártásában közreműködnek a karanténban lévő beszállítók. A Hyundai volt az első olyan óriáscég, amely hivatalosan is jelezte, hogy a koronavírus miatt Kínán kívüli egységet zárnak be. A világ ötödik legnagyobb autógyártója ugyanakkor azt is közölte, hogy megkezdték az alternatív beszállítók keresését, hogy a leállás minél rövidebb ideig tartson.
A vírus olaszországi terjedése miatt a világ legnagyobb gépjárműgyártóinak európai termelése is veszélybe került, a dolgozók ugyanis sok helyütt nem tudják felvenni a munkát. Az optimistább szakértők előrejelzései szerint három-négy hét múlva minden visszaáll a rendes kerékvágásba, mások viszont úgy gondolják, március közepéig biztosan rosszabbodik a helyzet, hiszen a bajban lévő cégek lassan felélik a még meglévő álló tartalékaikat is. A problémát súlyosbítja, hogy az elmúlt évtizedben egyre elterjedtebbé vált az úgynevezett „just in time” termelés, aminek célja a raktározási költségek megspórolása azáltal, hogy az alkatrészeket, alapanyagokat szinte azonnal beépítik.
Kínában januárban a járműgyártás a tavalyi azonos hónaphoz képest 24,6 százalékkal esett vissza, az elektromos és hibrid autók gyártása pedig mintegy 55,4 százalékkal zsugorodott. Emellett az új autók eladása is jelentősen – mintegy 96 százalékkal – csökkent, aminek az az oka, hogy sokan nem hagyják el az otthonukat. Bár az utóbbi egy-két hétben érezhető némi fellendülés, a naponta eladott gépjárművek száma még mindig jelentősen elmarad az egy évvel korábbi adathoz képest. Ezzel kapcsolatban a Moody’s nemzetközi hitelminősítő adatai is változást mutatnak: a szakértők eddig azzal számoltak, hogy a világ legnagyobb autópiacán egyszázalékos növekedés tapasztalható majd idén, most azonban ennek az ellenkezőjét jósolják: az új gépkocsik forgalma várhatóan 2,9 százalékkal fog visszaesni.
– A magyarországi autógyártást egyelőre nem befolyásolja a koronavírus okozta járvány, hazánkban ugyanis nincs olyan cég, amelyik kifejezetten Kínából érkező alkatrészeket használna fel. Szerbiában már más a helyzet, ott van olyan Fiat-gyár, ahol történt leállás, mert az ázsiai beszállító ideiglenesen felfüggesztette a termelést – mondja Várkonyi Gábor. Arra a kérdésre, hogy fellendülne-e az európai autógyártás, ha a vállalatok saját maguk állítanák elő a szükséges alkatrészeket, nem pedig külföldről rendelnék őket, az autóipari szakértő azt válaszolta, csak amennyiben a járvány több évre elhúzódna, ez a veszély azonban szerencsére nem fenyeget.
