A korrupciós érzet magasabb, mint a valós korrupciós szint
Torz képet fest Magyarországról a Transparency International korrupcióérzékelési indexe, az emberek jó része az egészségügyben szerzett rossz tapasztalatai miatt érzékeli szubjektív módon a korrupció növekedését, a hivatali ügyek száma évek óta nem nőtt – derül ki az ügyészi szervezet tavalyi munkáját értékelő jelentésből. Az Eurobarometer kutatása szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el három másik tagállammal azonos szinten, és további nyolc tagállamban a megkérdezettek nagyobb aránya tartja országában a korrupciót elterjedtnek, írja a Magyar Nemzet.Magyarország mai korrupciós helyzetét illetően általános a közvélekedés, hogy a helyzet súlyos és folyamatosan romlik, azonban a valóságban ez közel sincs így – szögezi le az ügyészi szervezet 2021-es munkáját értékelő, az Országgyűlés elé beterjesztett beszámoló.
A dokumentum által idézett statisztika szerint a regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó szinte folyamatos visszaesése – mintegy 5,2 százalékos csökkenéssel – a múlt évben is folytatódott.
Tavaly összesen 154 012 bűncselekményt regisztráltak, egy évvel korábban 162 416 esetet, egyes bűncselekmény-kategóriák esetében azonban növekedés volt tapasztalható. Ez utóbbi leginkább az embercsempészet (a 2020-as 257-ről 635 esetre nőtt), a korrupciós esetek (2049-ről 6219-re nőtt) és az információs rendszer vagy adat megsértése (830-ról 1140-re nőtt) bűncselekmények esetében szembetűnő.
A jelentés megállapítja: a közélet tisztaságát sértő regisztrált korrupciós cselekmények ugrásszerű növekedését a gazdasági vesztegetés miatt kezdeményezett eljárások számának növekedése eredményezte, a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárások szintje lényegében a 2019-es szintnek felel meg.
A 2021-es ügyészi értékelésben a korrupcióval kapcsolatban kiemelik, a rossz korrupciós érzet nézetét a sajtóban és a közbeszédben kizárólag a Transparency International korrupcióérzékelési indexével támasztják alá, noha az egyetlen számadatban összegzett, közvetett források felhasználásával generált mutató nyilvánvalóan nem alkalmas a valós helyzet jellemzésére.
Sem a nyilvánosan elérhető érzékelési, sem az objektív statisztikai adatok alapján nem lehet a korrupciós helyzet folyamatos romlására következtetni. Az ügyészség megállapításait támasztja alá az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarometer 2020 júniusában publikált, 502. számú korrupcióérzékelési felmérése. A reprezentatív mintán alapuló, széles körű felmérés egyes részeredményei alkalmasak arra is, hogy a korrupció általános érzékelését árnyalják.
Kétségtelen, hogy a felmérés során megkérdezettek 87 százaléka tekintette elterjedt problémának Magyarországon a korrupciót, ami az uniós átlagnál (71 százalék) jóval magasabb. Ám e mutatót illetően Magyarország egyáltalán nem a rangsor végén, hanem a középmezőnyben helyezkedik el három másik tagállammal azonos szinten, és további nyolc tagállamban a megkérdezettek nagyobb aránya tartja országában a korrupciót elterjedtnek.
A felmérésből ugyanakkor kiderült, hogy a magyarországi megkérdezettek egyéni tapasztalatai egyáltalán nincsenek összhangban az általános érzülettel.
A teljes cikket IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.
